Nagyobb települések talajfizikai jellemzőinek statisztikai értékelése Szeged példáján

Előszó

A lakó- és ipartelepek tervezését részletes talajmechanikai vizsgálatok előzik meg. Ezek eredménye szakvéleményekben vagy - ritkábban - különböző típusú, a korábbi feltárásokat, irodalmi adatokat stb. is felhasználó térképeken jelenik meg. Az állami tervezés megvalósulása óta eltelt három évtized alatt olyan nagy adathalmaz gyűlt össze, hogy ennek rendszerezése, áttekintő bemutatása és értékelése, valamint az összefüggések feltárása igen sok nehézséget okoz. Mindez elsősorban a talajfizikai jellemzőkre vonatkozik, mert míg a rétegek és a talajvíz helyzete egy-egy fúrásban néhány adattal jellemezhető, a laboratóriumi vizsgálattal meghatározott fizikai jellemzők száma lényegesen nagyobb.
A jelenlegi gyakorlat megelégszik azzal, hogy a vizsgált rétegek egy-egy fizikai tulajdonságát az átlaggal és a szélső értékekkel jellemezze. Egyértelműen leszögezhetjük, hogy ez a megoldás a mai követelményeknek már nem felel meg. A korszerű anyagvizsgálati módszerek (gondoljunk pl. a betonra) a valószínűségelméletre, a matematikai statisztikára támaszkodnak, akárcsak a vizsgálatokat követő méretezés vagy ellenőrzés. Nem kétséges, hogy a talaj a többi anyagnál általában heterogénebb, fizikai jellemzői a talajvíz ingadozása és a légköri hatások következtében állandóan változnak, a minta kiemelése, szállítása és tárolása megváltoztatja eredeti állapotát. Mindez azonban nem a statisztikai módszerek felhasználása ellen, hanem éppen ezek mellett szól. Vissza