Nagyőr Szent Anna-temploma

Fülszöveg

lpBk? agyőr ismert első említése, Eur (Őr) laftlú 1251-ből való. Az Árpád-korban az ¦MUK északi gyepűt őrző kabar és székely határőröknek, „Szent László lándzsásainak" települése volt. A régi írásokban „gumur-uruk"-nak, gömörőrőknek, ardóknak (erdőóvóknak) nevezett határőröket gyepűvonalukon az ősi magyar tízes katonaipolgári-vallási szervezeti rendben telepítették le. A „szepesi tízlándzsások székét", melyet egy 1243-as oklevél nobiles sub decem lanceis constituti néven említ, Betlenfalváról (Betlanovcéről) irányították. Nemesek voltak, és leszármazottaik egészen a XIX. századig függetlenek maradtak a szepesi ispánságtól, a későbbi királyi vármegyétől és az autonóm szász tartománytól. A lándzsás falvakat, a kor helyőrségeit, kaszárnyáit mindenkor elkülönítették a polgárvárosoktól, Aquincum példázza ezt már az ókorban is. A tatárjárás után német hospesekkel telepítették újra. A Szepes vármegyei falu 1919-ig Magyarországhoz tartozott. Német lakosságát a; II. világháború után... Tovább

Fülszöveg

lpBk? agyőr ismert első említése, Eur (Őr) laftlú 1251-ből való. Az Árpád-korban az ¦MUK északi gyepűt őrző kabar és székely határőröknek, „Szent László lándzsásainak" települése volt. A régi írásokban „gumur-uruk"-nak, gömörőrőknek, ardóknak (erdőóvóknak) nevezett határőröket gyepűvonalukon az ősi magyar tízes katonaipolgári-vallási szervezeti rendben telepítették le. A „szepesi tízlándzsások székét", melyet egy 1243-as oklevél nobiles sub decem lanceis constituti néven említ, Betlenfalváról (Betlanovcéről) irányították. Nemesek voltak, és leszármazottaik egészen a XIX. századig függetlenek maradtak a szepesi ispánságtól, a későbbi királyi vármegyétől és az autonóm szász tartománytól. A lándzsás falvakat, a kor helyőrségeit, kaszárnyáit mindenkor elkülönítették a polgárvárosoktól, Aquincum példázza ezt már az ókorban is. A tatárjárás után német hospesekkel telepítették újra. A Szepes vármegyei falu 1919-ig Magyarországhoz tartozott. Német lakosságát a; II. világháború után kitelepítették Németországba. 1976-ban Szepesbélához csatolták. Nagyőr pirinyó kis falu. Ha Szepesbéla felől közelítjük meg, templomtorony híján először észre sem vesszük dombhajlatok közt megbúvó házait. Nagyőrt sok minden összeköti Kisszebennel is: közelségük, birtokos családjaik, középkori pecsétjük. A nagyőrin ugyanúgy Keresztelő Szent János tálra tett feje van kivésve, mint az Kisszeben és Szepesolaszi pecsétjén és címerében látható. A Kisszebenhez képest kis Nagyőr kis temploma csupán egyhajós, tornya sincs, és „csak" három oltára van, de rossz állapotuk ellenére csodás falképei miatt is megérdemli, hogy bemutassuk. Vissza