Nagyvisnyó

Előszó

A nagyvisnyói településkutatás a Népművelési Intézet egy faluszociológiai vizsgálatsorozatának egyik helyszíni adatfelvételével indult. A szociológiai tábor egyik vezetője, illetve eszmei támogatója Márkus István volt, aki a részvevő mintegy negyven kutatót összehasonlító terepmunkára ösztönözte. A kutatás elméleti előkészítése is terepen zajlott, a Szeged melletti Balástyán, majd a szakkérdések megvitatása után egyhetes balástyai és egyhetes nagyvisnyói interjúzás folyt. A balástyai kutatótáborban fölmerült kérdések (például a szekták szerepe a közösség életében, a vállalkozó típusú parasztgazdaság piacképessége, a helyi vezetés és a helyi társadalom kapcsolatrendszere stb.) Nagyvisnyón további válaszokra adtak lehetőséget, illetve éppen a hegyvidéki gazdálkodás sajátosságaira, az alföldi és hegyi népcsoportok különbözőségeire irányították a figyelmet. Financiális okok miatt a nagyvisnyói kutatás már nem folytatódott, a gyűjtött interjúkat és információkat senki sem dolgozta föl.
Kutatócsoportunk 1986 tavaszán az MTA Soros Alapítványától kért kutatási támogatást. Az Alapítvány változásvizsgálatra adott pénzügyi keretet, így kutatócsoportunk mintegy másfél-két esztendőn át, rendszertelen időközökben végezhette adatgyűjtő munkáját. Csoportunk összetétele miatt is kénytelenek voltunk szűkebb témakörökre osztani az adatfelvételt: szociológiai, humángeográfiai és igazgatástörténeti szempontból vizsgáltuk Nagyvisnyót, miután áttekintettük a vonatkozó történeti, szociográfiai és néprajzi irodalmat. Vissza