Naplójegyzetek Kodolányi Jánosról

Fülszöveg

Szabálytalan naplót, emlékiratot, dokumentumközlést tarthat kezében az olvasó. Zimándi Pius István eredetileg premontrei szerzetes volt, majd magyar-latin szakos diplomát szerzett. A szerzetesrendek föloszlatása után az MTA Nyelvtudományi Intézetének munkatársa lett. Napjainkig főleg Péterfy Jenőkutatásai és 1956-os naplója alapján ismerték és becsülték az irodalomtörténet és a magyar sorskérdések iránt érdeklődők. Ám nem csak egyetlen tárggyal, egyetlen élettel foglalkozott mindvégig: Péterfyn kívül saját kortársai közül is választott valakit: Kodolányi Jánost, akinek egyéni sorsából „rá lehet látni egy egész korszakra". A kötetben olvasható naplójegyzeteket 1956-ban kezdte írni, és 1965-ben határozta el összesítésüket. Több mint száz oldalon át Kodolányi hozzá írott leveleit másolja egymás után, rövid, tárgyszerű eligazító kommentárokkal. így tömören vagy részletezve, utalásszerűén vagy aprólékos leírásban megjelenik a levélíró környezete, de fölidéződik a megszólítotté is.... Tovább

Fülszöveg

Szabálytalan naplót, emlékiratot, dokumentumközlést tarthat kezében az olvasó. Zimándi Pius István eredetileg premontrei szerzetes volt, majd magyar-latin szakos diplomát szerzett. A szerzetesrendek föloszlatása után az MTA Nyelvtudományi Intézetének munkatársa lett. Napjainkig főleg Péterfy Jenőkutatásai és 1956-os naplója alapján ismerték és becsülték az irodalomtörténet és a magyar sorskérdések iránt érdeklődők. Ám nem csak egyetlen tárggyal, egyetlen élettel foglalkozott mindvégig: Péterfyn kívül saját kortársai közül is választott valakit: Kodolányi Jánost, akinek egyéni sorsából „rá lehet látni egy egész korszakra". A kötetben olvasható naplójegyzeteket 1956-ban kezdte írni, és 1965-ben határozta el összesítésüket. Több mint száz oldalon át Kodolányi hozzá írott leveleit másolja egymás után, rövid, tárgyszerű eligazító kommentárokkal. így tömören vagy részletezve, utalásszerűén vagy aprólékos leírásban megjelenik a levélíró környezete, de fölidéződik a megszólítotté is.
Ezek a naplóföljegyzések az egyetemes és a magyar irodalom egyik archetipikus helyzetét, kapcsolattípusát jelenítik meg. Zimándi úgy követte Kodolányi életét, gondolatait, műveit, úgy állt választott hőse mellett, hogy viszonyuk Ecker-mann és Goethe, Mikes és Rákóczi, Földessy és Ady nagy példáihoz csatlakozik.
A kötetet Csűrös Miklós, Kodolányi János életművének kutatója rendezte sajtó alá. Vissza