Fülszöveg
I I ' I—n
Az Eötvös Társaság 1S éves
„újpest 1840. április 5-én 101 fővel községgé alakult. Pesttől északra, a Duna par^'án, a váci országút mellett fiatal, ámde dinamikusan fejlődő község, m^jd város, megyei jogú város, később a főváros része lett. Lakossága az elmúlt 170 évben százegyről százezer főre emelkedett. A cigányok együtt élnek az itt letelepedett magyarokkal, zsidókkal, németekkel és más nemzetiségekkel. Kultúrájukra nagyban hatott az itt lakók szokásai, mindamellett megtartották sajátos értékrendjüket is. A kávéházak, vendéglők, kocsmák hangulatához hozzátartozó cigányzenére igényt tartott a lakosság. A cigány szegkovácsok által készített termékekre szüksége volt az lypesti bőr- és faiparnak." (Molnár István Gábor)
„A kényszerből készült rajzokból hiányzik az alkotó lelke, nemcsak rzy'zórán rajzoltatom tanítványaimat, az olvasmányok vázlata után minden egyes olvasmányt lerajzolnak " (Solymosi Imréné)
„Abban az időben hét kiemelkedő prímás működött. Zseniális...
Tovább
Fülszöveg
I I ' I—n
Az Eötvös Társaság 1S éves
„újpest 1840. április 5-én 101 fővel községgé alakult. Pesttől északra, a Duna par^'án, a váci országút mellett fiatal, ámde dinamikusan fejlődő község, m^jd város, megyei jogú város, később a főváros része lett. Lakossága az elmúlt 170 évben százegyről százezer főre emelkedett. A cigányok együtt élnek az itt letelepedett magyarokkal, zsidókkal, németekkel és más nemzetiségekkel. Kultúrájukra nagyban hatott az itt lakók szokásai, mindamellett megtartották sajátos értékrendjüket is. A kávéházak, vendéglők, kocsmák hangulatához hozzátartozó cigányzenére igényt tartott a lakosság. A cigány szegkovácsok által készített termékekre szüksége volt az lypesti bőr- és faiparnak." (Molnár István Gábor)
„A kényszerből készült rajzokból hiányzik az alkotó lelke, nemcsak rzy'zórán rajzoltatom tanítványaimat, az olvasmányok vázlata után minden egyes olvasmányt lerajzolnak " (Solymosi Imréné)
„Abban az időben hét kiemelkedő prímás működött. Zseniális volt mindegyik. Egyedi és tiszta. Ami nagy szó, mai füllel mindenféleképp!"
(Boross Lajos)
„» az az érzésem, hogy Önök, magyarok nem becsülik e zenét igazi értéke szerint. Túlságosan hozzászoktak Önök a mindennapi életben, annyira megszokott dolog, hogy már nem érzik művészi er^ét, amely pedig oly mélyen és tökéletesen benne van« - figyelmeztet bennünket Debussy már 1907-ben." (Erdős István)
„Na már világosan látjuk, hogy mért nem volt a hatalomnak érdeke, hogy a zenélésből (muzsikálásból) évszázadok óta élő magyar cigányok, azaz elsősorban a „romungrók" által kiművelt és világszerte teg'esztett zene újra és ismételten a maga módján konzerválócyon, presztízsében folyamatosan megújuyon, az addigi ezer évnél is tovább hirdesse és képviseye a nagyvilág számára a magyarságról alkotott pozitív megítélést." (Csemer Géza)
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal