1.034.149

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Fizikai kémia II.

Az atomok építőkövei és szerkezete. Elemátalakulások. Radioaktivitás. A kémiai kötés elmélete. A molekulák szerkezete és fizikai sajátságai. A kristályos anyag szerkezete. Kémiai reakciók mechanizmusa.

Szerző

Kiadó: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Félvászon
Oldalszám: 475 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. Gróth Gyula egyetemi ny. r. tanár közreműködésével írta: Erdey-Grúz Tibor egyetemi m. tanár, Náray-Szabó István egyetemi ny. rk. tanár és Schay Géza egyetemi ny. rk. tanár. Nyomtatta a Kir. Magy. Egyetemi Nyomda, Budapest.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:

BEVEZETÉS.
1. §. Bevezetés. Az anyag szerkezetéről való mai felfogásunknak alapja az atomisztika, mely szerint minden anyag legkisebb elemi részeknek a halmazából áll. Ezek... Tovább

Előszó

Részlet a könyvből:

BEVEZETÉS.
1. §. Bevezetés. Az anyag szerkezetéről való mai felfogásunknak alapja az atomisztika, mely szerint minden anyag legkisebb elemi részeknek a halmazából áll. Ezek a legkisebb részek az atomok, melyeknek tulajdonságaira, mozgására és egymásra gyakorolt hatására vezethetők vissza az összes közvetlenül észlelhető anyagsajátságok. ezt a nézetet már Demokritos és Leukipos görög filozófusok vallották, de tisztán spekulatív alapon. Tudományos elméletté csak azóta vált, amióta a mult század elején Dalton és proust felismerték az állandó és sokszoros súlyviszonyok törvényét. Ezek a törvények csak az atommisztika alapján értelmezhetők. A levonható következtetések röviden: A kémiai elemek egyforma legkisebb részecskékből - atomokból - állnak, melyeknek a sajátságai elemről-elemre jellemző módon különböznek; az elemek által alkotott vegyületek is egyforma legkisebb részekből állnak, melyeket molekuláknak nevezünk; a molekulák az őket alkotó elemek atomjaiból állnak, az illető vegyületre jellemző számban; az atomok kémiailag oszthatatlanok, úgyhogy a molekulák csak egészszámú atomot tartalmazhatnak; az atomok a molekula kötelékében is megőrzik egyéniségüket, mert a vegületekből az elemek visszanyerhetők; az egyes molekulák és atomok súlya (illetőleg tömege) arányos a kémiai molekula-, illetőleg atomsúllyal.
Ezek mellett a tisztán kémiai természetű bizonyítékok mellett jelentős támaszai a molekuláris képnek a gázok törvényszerűségei is, melyek a kinetikus gázelméletben igen kielégítő magyarázatot nyernek. Vissza

Tartalom

BEVEZETÉS
Bevezetés 1
I. FEJEZET
Az atomok építőkövei
Az elemi elektromos töltés 4
Az elektron 6
Az atommag 11
Fényhullámok és fotonok 14
Az ekvivalencia-elv néhány kísérleti bizonyítéka 19
Az elektronok interferenciája 24
A Schrödinger-féle hullámegyenlet 27
II. FEJEZET
Az atommagok felépítése; elemátalakulások
A periodusos rendszer; az elemek rendszáma 32
Az elemek atomsúlya; izotópia; a tömegspektrográf 35
Töltött részecskék pályájának láthatóvátétele: a Wilson-Féle ködkamra 44
Az atommagok építőkövei: proton, neutron és alfa-rész 47
Az atommagok stabilitása; tömeghiány 52
A mesterséges atomátlakítások 52
Mesterséges radioaktivitás 61
Természetes radioaktivitás 68
III. FEJEZET
Az atomok elektronburkának szerkezete: a periodusos rendszer értelmezése
A spektrumokról általában 75
A H-atom spektruma; a spektroszkopikus termek 80
A spektroszkopikus termek értelmezése: a Bohr-féle posztulátumok 82
A Bohr-féle posztulátumok kísérleti igazolása 86
Az ionizálási energia 89
Az alkálifémek spektruma 94
A hidrogénatom Bohr-féle elmélete 99
A hidrogénatom a hullámmechanika szerint 106
A kvantumátmenetek a hullámmechanika szerint 116
Az elektronperdület (spin) és a spektroszkopikus termek multiplicitása 119
A hélium és az alkáliföldfémek spektrumai és értelmezésük 123
Kvantumszámok és multiplicitások több elektron esetén 127
A Pauli-elv; a lezárt héjak 130
Az elemekre jellemző vonalas Röntgen-spektrumok 134
A periodusos rendszer felépítése 141
IV. FEJEZET
A kémiai kötés elmélete
Ionkövetés és atomkövetés 150
Ionvegyületek szerkezete 153
Az ionok elektromos polározódásának befolyása 157
Nemesgázhoz nem hasonló ionok 162
A hidrogén dualitása 166
A hidrogénmolekula, mint az atomkötés legegyszerűbb esete 167
Az atomvegyérték elmélete 172
A datív kötés 177
Komplex vegyületek és ionok 181
Rezonanciajelenségek 187
V. FEJEZET
A molekulák szerkezete és fizikai sajátságai
A molekulák spektruma 194
Tiszta rotációs sávok az ultravörösben 198
Molekularezgések 204
A rezgési sávok rotációs szerkezete 211
A Raman-effektus 215
Elektronsávok 220
A sávrendszerek rezgési szerkezete; a Franck-Condon-féle elv 224
Kéatomos molekulák potenciálgörbéi; disszociáció és predisszociáció 229
Kétatomos molekulák elektrontermjeinek jellemzése 238
Magspin; orto- és parahidrogén 243
Termodinamikai mennyiségek és kémiai egyensúlyok kiszámítása spektroszkopiai adatokból 248
Kötéstípusok; vegyértékirányok 258
A fény abszorpciója összefüggő anyagban 265
A dielektromos polarizáció 269
Eltolódási polarizáció és mólrefrakció 274
Polarizálhatóság és diszperzió 278
A refrakció additivitása 282
Irányítási polarizáció. Poláris molekulák 285
A polarizálhatóság anizotropiája 290
Az optikai forgatóképesség (cirkuláris kettőstörés) 294
Kötéstávolságok; móltérfogat és parachor additivitása 301
A molekulák között ható erők (van der Waals-féle erők) 305
VI. FEJEZET
A kristályos anyag szerkezete
Fizikai krisztallográfia 309
Röntgeninterferenciák kristályokon; röntgenspektroszkópia 317
A kristályok rácsszerkezetének vizsgálata röntgensugarakkal 323
A tércsoport meghatározása 330
Az atomkoordináták meghatározása 334
Krisztályszerkezet és sajátságok összefüggése I. Ionrácsok 343
Krisztályszerkezet és sajátságok összefüggése II. Atomrácsok 354
Krisztályszerkezet és sajátságok összefüggése III. Fémes rácsok 357
Krisztályszerkezet és sajátságok összefüggése IV. Molekularácsok 362
A kristályok textúrája; polikristályos rendszerek 365
A kristályszerkezet, felület és molekulaszerkezet vizsgálata elektronsugarakkal 368
VII. FEJEZET
Kémiai reakciók mechanizmusa
A) Homogén gázreakciók
Az aktiválási hő 371
Bimolekulás reakciók 373
Atomreakciók 378
Az aktiválás elmélete 382
Monomolekulás reakciók aktiválása 386
Láncreakciók 391
Explóziók 397
Homogén katalízis 403
B) Fotokémia
A fotokémiai primérfolyamat 407
A másodlagos folyamatok: kvantumhasznosítási tényező 409
Néhány fotokémiai reakció mechanizmusa és kinetikája 410
Szenzibilizált fotokémiai reakciók 419
Kémiai lumineszcencia 421
C) Heterogén katalízis
Katalízis és adszorpció 422
Katalízis kinetikája egy reagáló gázzal 424
Katalízis kinetikája két reagáló gázzal 428
Heterogén katalitikus reakciók aktiválási energiája; a katalizátorok hatásmódja; katalizátormérgek és promótorok 433
D) Oldatokban végbemenő reakciók
Ütközési szám és aktiválás oldatokban végbementő reakcióknál 437
Ionreakciók 441
Sav-bázis-katalízis; szekundér sóhatás 444
Függelék
I. Boltzmann tételének levezetése 449
II. A szilárd testek fajhőjének Debye-féle elmélete 452
Tankönyvek és monográfiák jegyzéke 453
Név- és tárgymutató 455
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv