| Előszó | 11 |
| Bevezető rész | 13 |
| A mikrobiológia felosztása és jelentősége | 13 |
| A mikrobiológia történeti kialakulása és fejlődése | 15 |
| A mikrobák evolúciója és helyük az élővilágban | 16 |
| A klinikai mikrobiológia szerepe az orvostudományban | 18 |
| Általános bakteriológia | 21 |
| A baktériumok alapvető jellemvonásai | 21 |
| A baktériumok sejttana | 21 |
| A baktériumok fiziológiája | 30 |
| A baktériumok genetikája | 37 |
| Fenotípusos változások | 37 |
| Genotípusos változások | 38 |
| A plazmidok jelentősége a génsebészetben | 42 |
| A baktériumok rendszertana | 45 |
| Általános virológia | 49 |
| A vírusok alapvető jellemvonásai | 49 |
| A vírust meghatározó kritériumok | 51 |
| A vírusok eredete | 52 |
| A virion szerkezete | 52 |
| Helikális vírusok | 53 |
| Kubikális vírusok | 55 |
| A vírusok kémiai összetétele | 58 |
| Nukleinsavak, gének | 58 |
| Fehérjék, enzimek | 60 |
| Lipidek, szénhidrátok | 64 |
| A vírusok rendszertana | 65 |
| Szubvirális ágensek | 68 |
| A vírus és a sejt kölcsönhatása | 70 |
| A vírusok bioszintézise és annak molekuláris alapjai | 70 |
| A vírusok tenyésztésére szolgáló módszerek | 76 |
| A sejtek malignus transzformációja | 80 |
| A vírusok tisztítása és mennyiségi meghatározása | 82 |
| A vírusok és a limfociták kölcsönhatása in vitro | 83 |
| A vírushemagglutináció és -hemadszorpció | 84 |
| A vírusinterferencia és az interferon | 85 |
| Az interferon képződése | 87 |
| Az interferom hatásmechanizmusa | 88 |
| Az interferogének és -molekulák tulajdonságai | 89 |
| A vírusok genetikája | 89 |
| Mutáció, rekombináció | 89 |
| Komplementáció és interdependencia | 91 |
| Fenotípusos és genotípusos keveredés | 92 |
| A vírusok és az evolúció | 92 |
| Virogének átvitele emlőssejtekbe | 93 |
| A virionok rezisztenciája külső behatásokkal szemben | 94 |
| Sterilezés, dezinficálás | 97 |
| Kemoterápiás szerek, antibiotikumok | 103 |
| Antimikrobás kemoterápia | 103 |
| Antivirális kemoterápia | 105 |
| Antibiotikumok | 109 |
| Célzott antibiotikumterápia | 111 |
| A kórokozók és a szervezet | 115 |
| Patogenitás | 116 |
| Infekció | 117 |
| A szervezet védekezése a kórokozókkal szemben | 120 |
| A baktériumok kórokozó tulajdonsága | 122 |
| A vírusok kórokozó tulajdonsága | 125 |
| Immunitástan. Az emberi szervezet specifikus védekező mechanizmusa | 129 |
| Alapfogalmak | 129 |
| Antigének | 130 |
| Az antigének általános jellemzése | 130 |
| Mikrobiális antigének | 132 |
| Hisztokompatibilitási antigének | 133 |
| Ellenanyagok | 135 |
| Antigén-ellenanyag reakciók | 136 |
| Ellenanyag-termelés | 138 |
| Az immunglobulinok szerkezete | 141 |
| Az immunglobulin-osztályok jellemző adatai | 145 |
| Az immunglobulinok heterogenitása | 146 |
| Az immunrendszer és működése | 147 |
| Limfociták | 147 |
| Limfokinek | 150 |
| Makrofágok | 151 |
| Az immunválasz folyamata | 152 |
| Humorális immunválasz | 154 |
| Az ellenanyag-képződés törvényszerűségei | 155 |
| Celluláris immunválasz | 158 |
| Immuntolerancia | 159 |
| Immunhiányos-állapotok | 161 |
| Az immunválasz elnyomása és fokozása | 163 |
| A szervezet védekezése a mikrobákkal szemben | 164 |
| Fagocitózis | 165 |
| Komplementrendszer | 167 |
| Az ellenanyagok szerepe a védelemben | 170 |
| Celluláris immunválasz és védettség | 173 |
| Az immunitás osztályozása és mesterséges létrehozása | 174 |
| Természetes védettség | 174 |
| Mesterséges védettség | 175 |
| Aktív immunizálás | 175 |
| Védőoltás élő vakcinákkal | 175 |
| Védőoltás inaktivált vakcinákkal | 177 |
| Új utak a vírusvakcinák előállítására | 177 |
| Kombinált védőoltások | 178 |
| Az aktív immunizálás alkalmazása | 179 |
| Passzív immunizálás | 182 |
| A szervezetet károsító immunreakciók (allergiás reakciók) | 183 |
| Az immunkárosodások típusai | 183 |
| Immunológiai módszerek a fertőző betegségek diagnosztikájában | 187 |
| Szerológiai reakciók | 187 |
| Celluláris immunreakciók | 188 |
| Bőrpróbák | 189 |
| Részletes bakteriológia | 191 |
| Az emberi szervezet normál mikroflórája | 265 |
| A kórokozó baktériumok betegségcsoportok, szervek szerinti csoportosítása | 271 |
| Bőrfertőzéseket okozó baktériumok | 271 |
| A szájüreg betegségeit okozó baktériumok | 272 |
| A szem fertőzéseit okozó baktériumok | 273 |
| Légúti betegségeket okozó baktériumok | 273 |
| Légúti betegségeket okozó baktériumok | 274 |
| Enterális megbetegedéseket okozó baktériumok | 275 |
| Ételmérgezést okozó baktériumok | 276 |
| Húgy-ivar szervi fertőzéseket okozó baktériumok | 276 |
| Nemi betegségeket okozó baktériumok | 277 |
| Anaerob kórokozó baktériumok | 277 |
| Zoonózisokat okozó baktériumok | 277 |
| Egyéb emberi megbetegedéseket okozó baktériumok | 278 |
| A mikrobák és a káriesz | 279 |
| A különböző mikroorganizmusok kariogenitása kísérleti állatokban | 279 |
| A S. mutans és a káriesz összefüggése emberben | 280 |
| A S. mutansnak a káriesz kiváltásában szerepet játszó tulajdonságai | 281 |
| Extracelluláris poliszacharidok szintézise: a mután | 281 |
| Enzimek szintézise: glikoziltranszferáz, invertáz, glukanáz | 282 |
| Cukoranyagcsere, savtűrő képesség | 282 |
| Tapadóképesség | 283 |
| Fágfertőzöttség és kariogenitás | 283 |
| A bakteriocin szintézise: a mutacin | 283 |
| A S. mutans kariogén szerepének mechanizmusa | 284 |
| A káriesz elleni mikrobiológiai védekezés lehetőségei | 285 |
| Vakcinálás | 286 |
| Mikrobaellenes ágensek alkalmazása | 286 |
| Specifikus enzimek alkalmazása | 287 |
| A mikroorganizmusok jelentősége a gyógyszeriparban | 289 |
| Az antibiotikumok előállítása | 290 |
| Az antibiotikumok értékmérése | 290 |
| Vitaminok, aminosavak, szteroidok és szénhidrátok előállítása | 291 |
| A vitamin- és az aminosavtartalom meghatározása mikrobiológiai módszerekkel | 293 |
| Szerobakteriológiai készítmények | 293 |
| Aszeptikus gyógyszerkészítés | 294 |
| Mikrobiológiai gyógyszerellenőrzés (sterilitási próba) | 295 |
| A gyógyszerkészítmények mikrobiológiai tartósítása | 296 |
| Génsebészeti (DNS-manipulációs) technikával, baktériumokban előállítható gyógyszerek | 297 |
| Emberi leukocitainterferon termeltetése E. coliban | 297 |
| Inzulin termeltetése E. coliban | 300 |
| Egyéb biológiai anyagok előállítása génsebészeti módszerekkel | 302 |
| Részletes virológia | 303 |
| DNS-tartalmú víruscsaládok | 303 |
| RNS-tartalmú víruscsaládok | 319 |
| Bakteriofágok | 344 |
| A gerincesek vírusai által emberben okozott fontosabb kórképek | 347 |
| A laboratóriumi vírusdiagnosztika alapjai | 350 |
| A vírusfertőzések diagnosztikájában alkalmazott módszerek, kórokozók szerint | 353 |
| A kórokozó vírusok betegségcsoportok, szervek szerinti csoportosítása | 357 |
| Bőrtünetekkel járó vírusfertőzések kórokozói | 358 |
| Orális tünetekkel járó vírusfertőzések kórokozói | 358 |
| Szembetegséggel járó vírusfertőzések kórokozói | 359 |
| Légúti betegségeket okozó vírusok | 359 |
| Enterális megbetegedéseket okozó vírusok | 360 |
| Húgy-ivar szervi tüneteket okozó vírusok | 360 |
| Idegrendszeri megbetegedést okozó vírusok | 361 |
| Hemorrágiás lázat okozó vírusok | 361 |
| Vírusok okozta zoonózisok | 361 |
| A vírusok szerepe a daganatok kóroktanában | 362 |
| RNS-tumorvírusok és az onkogenezis mechanizmusa | 364 |
| DNS-tumorvírusok | 368 |
| Emberi daganatok és a vírusok | 370 |
| Lassú vírusfertőzések | 371 |
| Mikológia | 377 |
| A gombák alapvető jellemvonásai | 378 |
| A bőr mikózisai | 382 |
| Szisztémás mikózisok | 383 |
| Sarjadzógombás (élesztőgombás) betegségek | 383 |
| Fonalgombás betegségek | 384 |
| Dimorfgombás betegségek | 384 |
| Parazitológia | 387 |
| Protozoológia | 387 |
| A protozoonok alapvető jellemvonásai | 387 |
| Testüregekben élő protozoonok | 390 |
| Helmintológia | 398 |
| Tárgymutató | 408 |