Ne félj sógor...

Fülszöveg

„Éj-hasító, halállal perlő, dacos dalolás"-nak nevezi Bede Anna azt a madárhangot, amelyben benne szól a „szépség ősi vágya", s a szabadságé, „mely ha veszve már, nincs szárnyalás, csak vergődés, halál". Ez a parttalan ősi szépség- és szabadságvágy a gyökere azoknak a régi-régi cigánydallamoknak is, amelyeket Koszta Rozália képei és Bede Anna műfordításai mellett ez a könyv tartalmaz. A szó, a kép és a dallam együtt nagyobb erővel ébreszti rá azt, aki e könyvet kézbe veszi: mennyire szüksége van a ma emberének a kötöttségekből való oldódásra, a szárnyalás reményére és lehetőségére. Ez a lehetőség tágul szélesebbre ebben a szépséges kötetben a mesz-szi Keletről jött cigányság dalaival és a képek színeivel, formáival.
A festmények és rajzok nem is léteztek még, amikor a dalok már éltek. A két alkotóművész, Bede Anna és Koszta Rozália régi barátsága, közös szándéka, a vers-sorok-dallamok-képek összetartozása, valamint a bemutatott balladákat és dalokat az 1952-62 közötti években,... Tovább

Fülszöveg

„Éj-hasító, halállal perlő, dacos dalolás"-nak nevezi Bede Anna azt a madárhangot, amelyben benne szól a „szépség ősi vágya", s a szabadságé, „mely ha veszve már, nincs szárnyalás, csak vergődés, halál". Ez a parttalan ősi szépség- és szabadságvágy a gyökere azoknak a régi-régi cigánydallamoknak is, amelyeket Koszta Rozália képei és Bede Anna műfordításai mellett ez a könyv tartalmaz. A szó, a kép és a dallam együtt nagyobb erővel ébreszti rá azt, aki e könyvet kézbe veszi: mennyire szüksége van a ma emberének a kötöttségekből való oldódásra, a szárnyalás reményére és lehetőségére. Ez a lehetőség tágul szélesebbre ebben a szépséges kötetben a mesz-szi Keletről jött cigányság dalaival és a képek színeivel, formáival.
A festmények és rajzok nem is léteztek még, amikor a dalok már éltek. A két alkotóművész, Bede Anna és Koszta Rozália régi barátsága, közös szándéka, a vers-sorok-dallamok-képek összetartozása, valamint a bemutatott balladákat és dalokat az 1952-62 közötti években, áldozatos munkával összegyűjtő Erdős Kamill iránti tisztelet, kegyelet eredményezte a kötet összeállítását. Erdős Kamill, az európai hírű cigánykutató hangfelvételei csak nehezen hozzáférhető, tudományos gyűjteményekben érhetők el, de a szövegek műfordítása -jórészt közös gyűjtőmunka eredménye - újjáélesztette az ősi dallamokat. Némely dal cigányul-magyarul, keverten él a cigányok ajkán. Miközben ezek lejegyzésén dolgozva, a különleges zamatú dallamvilág kottaképei elkészültek, hozzárendeződtek a festmények, melyek színei, fényei, formái éppúgy összecsengenek a szépség és szárnyalás ősi vágyával, mint a költemények és a dallamok.
Végvári Rezső Vissza