Némaság

Fülszöveg

A XVII. század derekán két portugál jezsuita szerzetes érkezik Japánba. Céljuk, hogy elősegítsék egyházuk tevékenységét, valamint hogy utánajárjanak a híreknek, miszerint a gyorsan terjedő kereszténység betiltása után a japánok kínzással igyekeznek hitük megtagadására bírni a megtérteket és a misszionáriusokat. A két szerzetest egyúttal személyes indíték is vezérli, amikor vállalják a kalandos tengeri utazást: arról is hír érkezett Portugáliába, hogy a főhős, az ifjú Rodrigues atya hajdani mentora, rajongva tisztelt egykori szerzetestársuk ugyancsak megtagadta hitét.
A szamurájok harsányan kegyetlen világa szinte fülsiketítővé erősíti Rodrigues háborgó lelkében Isten némaságát. Utazása egyben belső tit is, melynek végcélja belső kételyeinek eloszlatása, erkölcsi és hitbéli kérdéseinek megválaszolása.
Endo Suszaku történelmi regénye valós alapokon nyugszik: a szerző életművének legelismertebb remekműve a portugál Cristóváo Ferreira atya történetét idézi fel, aki a... Tovább

Fülszöveg

A XVII. század derekán két portugál jezsuita szerzetes érkezik Japánba. Céljuk, hogy elősegítsék egyházuk tevékenységét, valamint hogy utánajárjanak a híreknek, miszerint a gyorsan terjedő kereszténység betiltása után a japánok kínzással igyekeznek hitük megtagadására bírni a megtérteket és a misszionáriusokat. A két szerzetest egyúttal személyes indíték is vezérli, amikor vállalják a kalandos tengeri utazást: arról is hír érkezett Portugáliába, hogy a főhős, az ifjú Rodrigues atya hajdani mentora, rajongva tisztelt egykori szerzetestársuk ugyancsak megtagadta hitét.
A szamurájok harsányan kegyetlen világa szinte fülsiketítővé erősíti Rodrigues háborgó lelkében Isten némaságát. Utazása egyben belső tit is, melynek végcélja belső kételyeinek eloszlatása, erkölcsi és hitbéli kérdéseinek megválaszolása.
Endo Suszaku történelmi regénye valós alapokon nyugszik: a szerző életművének legelismertebb remekműve a portugál Cristóváo Ferreira atya történetét idézi fel, aki a keresztényellenes Tokugava-sógunátus alatt lett a jezsuita rend feje.
„Ez az arc azonban különbözött attól az arctól, ami felett a pap oly gyakran elmerengett Portugáliában, Rómában, Goában és Makaón. Nem a felséges és dicső Krisztust ábrázolta; és nem olyan arcot, melyet megszépített a tűrés és a fájdalom; és nem olyan arcot, melyről a kísértésnek ellenállni képes akaraterő sugárzott. A lába elé helyezett képmás egy beesett és teljességgel kimerült arcot ábrázolt. ( )
Ez a homorú arc bámult szomorúan vissza a papra. Szomorúan nézett föl rá, és esdeklő tekintetéből azt lehetett kiolvasni:
- Taposs meg! Taposs meg! Azért születtem erre a világra, hogy az emberek megtapossanak." Vissza