Nemesek, parasztok, polgárok

Fülszöveg

Kósa László egyetemi tanúr, a néprajztudomány doktora. az Eöt\'ös Loránd Tudományegyetem Müvelc'kiéstőrténeti Tanszékének vezetője: Munkássága a néprajz számos területére kiterjed. Pályáját anyagi kultúra kutatással kezdte, az egyik jelentős újkori tápláléknővényről. a burgonyáról írt monográfiát (1980). Párhuzamosan kezdett foglalkozni a népi kultúra regionális változataival. A magyar nép tájitörténeti tagolódása című, Filep Antallal együtt készített ösz-szeállítása több kiadásban jelent meg (19^6-1983). Részletes monográfiát írt Magyarország népi kultúrájának 1880-1920 közötti állapotáról: Paraszti polgárosodás és a népi kultúra táji megoszlása Magyarországon (1991). Egyik hazai kezdeményezője volt az 1960-as évek végén a magyarországi nemzetiségek és a szomszédos országokban élő magyarok néprajzi kutatásának. Számos tanulmány mellett ennek eredménye a szlovákiai magyar tájak népköltészetéből válogatott antológia: Rozmaringkoszorú (19''9j. Tudomány népszerűsítő munkái közül a... Tovább

Fülszöveg

Kósa László egyetemi tanúr, a néprajztudomány doktora. az Eöt\'ös Loránd Tudományegyetem Müvelc'kiéstőrténeti Tanszékének vezetője: Munkássága a néprajz számos területére kiterjed. Pályáját anyagi kultúra kutatással kezdte, az egyik jelentős újkori tápláléknővényről. a burgonyáról írt monográfiát (1980). Párhuzamosan kezdett foglalkozni a népi kultúra regionális változataival. A magyar nép tájitörténeti tagolódása című, Filep Antallal együtt készített ösz-szeállítása több kiadásban jelent meg (19^6-1983). Részletes monográfiát írt Magyarország népi kultúrájának 1880-1920 közötti állapotáról: Paraszti polgárosodás és a népi kultúra táji megoszlása Magyarországon (1991). Egyik hazai kezdeményezője volt az 1960-as évek végén a magyarországi nemzetiségek és a szomszédos országokban élő magyarok néprajzi kutatásának. Számos tanulmány mellett ennek eredménye a szlovákiai magyar tájak népköltészetéből válogatott antológia: Rozmaringkoszorú (19''9j. Tudomány népszerűsítő munkái közül a Szemerkényi Ágnessel együtt írt néprajzi kalauz 4 kiadást ért meg: Apáról fiúra (973-1985). Megírta A magyar néprajz tudománytörténetét (1989) és a Magyar Néprajzi Társaséig száz éves történetét is (1989).
Az ebben a kötetben szereplő tanulmányainak többsége társadalomnéprajzi tematikájú. Egyik csoportjuk az 1918 előtti Magyarország népei és nemzetiségei kulturális kapcsolataival foglalkozik. A másik csoport ezzel összefüggésben a XIX. század nagy átf ogó társadalmi kérdése< a polgári átalakulás és a parasztság kapcsolatáról szól. A XIX. század műveltségi viszonyait a letűnő nemesi és a kibontakozó polgári kultúra határozták meg, ezek kisugárzásában alakult és változott a népi kultúra. Vissza