| Hangtan | |
| A német ÁBC | 3 |
| A német nyelv hangrendszere | 4 |
| A német írásmód és kiejtés | 4 |
| Az egyszerű magánhangzók | 5 |
| Az összetett magánhangzók | 7 |
| A mássalhangzók kiejtése | 7 |
| A mássalhangzók magyartól eltérő kiejtése | 7 |
| Néhány magyar hangnak megfelelő német hang (mássalhangzók) | 9 |
| Néhány magyar hangnak megfelelő német hang (magánhangzók) | 10 |
| A hangsúly. A szóhangsúly | 11 |
| A mondathangsúly | 12 |
| A német helyesírás főbb szabályai - a nagy kezdőbetű | 13 |
| A szavak elválasztása | 14 |
| Szótan | |
| A szófajok | 15 |
| A névelő (határozott és határozatlan) | 16 |
| A határozott névelő összevonása elöljárószóval | 16 |
| A tagadó határozatlan névelő | 16 |
| A határozott névelő ragozása | 17 |
| A határozatlan névelő ragozása | 17 |
| A tagadó határozatlan névelő ragozása | 17 |
| A névelő használata | 18 |
| A főnév. A főnév neme | 18 |
| A főnév természetes neme | 19 |
| A főnév nyelvtani neme | 19 |
| A névelő jelentés-hordozó szerepe | 20 |
| A főnév száma | 21 |
| A főnév többes számának képzése | 21 |
| A főnév szótári alakja | 22 |
| Csak egyes számban használt főnevek | 22 |
| Csak többes számban használt főnevek | 23 |
| A főnév esetei | 23 |
| A főnév ragozása | 24 |
| A főnév erős ragozása | 24 |
| A főnév gyenge ragozása | 25 |
| A főnév vegyes ragozása | 26 |
| A főnév ragozása határozott névelővel | 26 |
| A főnév ragozása határozatlan névelővel | 27 |
| A személynevek ragozása | 27 |
| A melléknév. A melléknevek fajtái | 28 |
| A melléknév ragozása | 29 |
| A melléknév névelőpótló (erős) ragozása | 29 |
| A melléknév névelőkísérő (gyenge) ragozása | 30 |
| A melléknév névelőkiegészítő ragozása | 31 |
| A főnévvé vált melléknevek ragozása | 32 |
| A melléknév mint az állítmány névszói része | 32 |
| A melléknév mint módhatározószó | 33 |
| A melléknév fokozása. Alapfok | 33 |
| A melléknév középfoka | 33 |
| A melléknév felsőfoka | 34 |
| Az Umlaut a melléknév fokozásában | 35 |
| A határozószók fokozása | 35 |
| A számnév. A tőszámnév | 36 |
| A sorszámnév | 37 |
| A törtszámnév | 38 |
| Az osztószámnév | 38 |
| A szorzószámnév | 39 |
| Az ismétlő számnév | 39 |
| A gyűjtő számnév | 39 |
| A keltezés | 40 |
| Az életkor kifejezése | 41 |
| Az idő kifejezése | 41 |
| A névmás fajai | 42 |
| A személyes névmás | 42 |
| A visszaható névmás | 43 |
| A kölcsönös névmás | 43 |
| A birtokos névmás | 43 |
| A mutató névmás | 43 |
| A kérdő névmás | 45 |
| A vonatkozó névmás | 46 |
| A határozott névmás | 47 |
| Az elöljárószó | 48 |
| Részes esettel járó elöljárószók | 49 |
| Birtokos esettel járó elöljárószók | 50 |
| Két esettel járó elöljárószók | 49 |
| Birtokos esettel járó elöljárószók | 50 |
| Két esettel járó elöljárószók | 50 |
| Az elöljárószók összevonása a határozott névelőkkel | 51 |
| Az ige. Az igék felosztása | 51 |
| Az igék ragozása | 52 |
| Az ige három főalakja | 53 |
| Gyenge igék | 53 |
| Erős igék | 53 |
| A segédigék | 54 |
| A segédigék ragozása (időbeli) | 55 |
| A módbeli segédigék ragozása | 58 |
| A kijelentő mód jelen ideje | 64 |
| A kijelentő mód jövő ideje | 64 |
| A múlt idők képzése. A gyenge igék múlt ideje | 65 |
| Az erős igék múlt ideje | 65 |
| A kijelentő mód II. múlt idejének képzése | 66 |
| A múlt idők használata | 67 |
| A múlt idejű melléknévi igenév | 68 |
| A múlt idejű melléknévi igenév használata | 68 |
| A kötőmód | 69 |
| A kötőmód alakjai | 69 |
| A kötőmód elbeszélő múlt ideje | 69 |
| A kötőmód befejezett múlt ideje | 69 |
| A kötőmód régmúlt ideje | 70 |
| A kötőmód jövő ideje | 70 |
| A kötőmód használata | 70 |
| A kötőmód ragozási táblázata | 71 |
| A felszólító mód | 72 |
| A felszólító mód körülírása | 72 |
| A felszólító mód összefoglalása | 73 |
| A szenvedő igeragozás | 74 |
| A visszaható igék felszólító módja | 75 |
| A felszólító mód összefoglalása | 75 |
| A tagadó felszólítás - a tiltás | 76 |
| A visszaható ige | 76 |
| A visszaható névmás helye a mondatban | 78 |
| Az igekötős igék ragozása | 78 |
| A legfontosabb tőhangváltó igék | 79 |
| A kötőszók | 81 |
| A leggyakrabban használt határozószók | 83 |
| A legfontosabb névmási határozószók | 84 |
| A névmási határozók használata | 84 |
| Az indulatszó | 84 |
| Mondattan (Fontosabb fejezetei) | |
| Az általános alany - man | 86 |
| Es gibt ragozása | 86 |
| Az "es" névmás mint alany | 87 |
| A tagadás kifejezése | 88 |
| A főnévi igeneves szerkezetek | 89 |
| A melléknévi igeneves szerkezet | 90 |
| A függő beszéd | 90 |
| Az egyenes beszéd átalakítása függő beszéddé | 90 |
| A szórend | 91 |
| A főmondati egyenes szórend | 92 |
| A főmondati fordított szórend | 93 |
| A mondatrészek helye a szórendben | 94 |
| A mellékmondati szórend | 95 |
| A kérdőmondat szórendje | 95 |
| A felszólító mondat szórendje | 97 |
| Az igekötő helye a mondatban | 97 |
| A kötőszók alkalmazásakor használandó szórend | 98 |
| A szóképzés | 99 |
| A szóösszetétel útján képzett szavak | 99 |