A magyar neveléstudomány fejlődéstörténete

Tartalom

Bevezetés 9
I. Hazai és nemzetközi neveléstörténeti és pedagógiatudomány-történeti
kutatások újabb irányzatai és eredményei 11
1. A neveléstörténeti kutatások újabb irányzatai 11
1.1. A társadalomtörténeti orientáció megerősödése 12
1.2. Újabb irányzatok és kutatási témák 15
2. A neveléstudomány-történeti kutatások hazai és nemzetközi eredményei 19
2.1. A témához kapcsolódó nemzetközi kutatási irányok 21
2.2. A kutatás forrásai 28
II. A tudományos pedagógia felvilágosodás kori tradíciói 31
1. A felvilágosodás társadalomtörténeti előzményei 33
1.1. A pedagógia évszázadának kibontakozása 40
2. A felvilágosodás a pedagógiai eszmetörténet új szakasza 45
2.1. Források: a XVII. század pedagógiai gondolkodása 46
2.2. A felvilágosodás új emberképe és gyermekantropológiája 52
2.3. A korszak jelentősebb nevelési programjai 53
2.3.1. A nevelés kopernikuszi fordulata 55
2.4. Az iskoláztatás fejlődése 65
2.4.1. A felvilágosult abszolutizmus reformtörekvései és az oktatásügy 67
2.4.2. A nevelő államok kialakulása 69
3. A közép-európai neveléstudomány megjelenése 70
3.1. Előzményei a német felvilágosodásban 74
3.2. A német pedagógia egyetemi tudománnyá válásának kezdetei 77
III. Az osztrák művelődésügyi reform és az egyetemi neveléstudomány 83
1. Az osztrák felvilágosult abszolutizmus tanügyi reformjai 84
2. Magyarország társadalmi-művelődési viszonyai 84
3. A felvilágosodás és az osztrák államreform kapcsolata 92
3.1. Az osztrák felvilágosult abszolutizmus tanügyi reformjai 92
4. A felvilágosodás pedagógiai eszméinek hazai recepciója 97
5. A neveléstan egyetemi tantárggyá válása az osztrák egyetemeken 107
5.1. A pedagógia mint a teológusok és tanárjelöltek kötelező
stúdiuma (1774-1848) 110
5.2. A világi egyetemi neveléstan-oktatás kezdetei 114
5.3. A század első felének teológiai alapokon nyugvó
neveléstani munkái 119
6. A pedagógia oktatásának kezdetei a pesti egyetemen 123
6.1. A középiskolai tanárképzés kezdetei 125
6.2. Két korszak határán: a hazai nevelésügy a század első felében 126
6.3. A pesti egyetem tudományos munkássága 129
6.4. A pedagógia szerepe teológusképzés tananyagában 135
6.5. A pedagógia oktatása 1814 és 1848 között 136
6.6. Az első hazai elméleti pedagógiai munkák megjelenése 141
IV. A pedagógia fejlődése a XIX. század második felében 145
1. A korszak társadalomtörténeti vázlata 145
2. A kor főbb szellemi áramlatai és hatásuk a pedagógiai gondolkodás alakulására 152
3. A modem nemzetállamok oktatási rendszereinek kialakulása 159
4. A szakértelmiség fejlődésének európai modelljei 164
5. A német oktatási reformok és az egyetemi tanárképzés 166
5.1. A középiskolai tanári professzió német modellje 170
6. A tudományos pedagógia fejlődése a XIX. században 173
7. A modem magyar egyetem és a középiskolai tanári professzió 184
7.1. Az első hazai kutatóegyetem megszületése 185
7.2. A herbartianizmus jelentkezése 188
7.3. A középiskolai tanári munka szakmásodásának kezdetei 190
7.3.1. A pesti egyetem bölcsészkarának új feladatai 190
7.3.2. A gimnáziumi tanári képesítő vizsga és a középiskolai tanárképzés 191
7.4. Az egyetemi pedagógiaoktatás tartalmainak alakulása
1848 és 1870 között 193
7.5. A pedagógiai szakirodalom fejlődése 200
8. A pedagógia egyetemi tudománnyá válása 202
8.1. A hazai szakértelmiség a század második felében 203
8.2. A hazai oktatásügy és tudományos élet a kiegyezés időszakában 207
8.3. Lubrich és Kármán vitája: a katolikus pedagógia és a herbartianizmus „párharca" 209
8.4. A tanárképzés további egyetemi intézményesülése 215
8.4.1. A hazai középiskolai tanárképzés herbartiánus reformja 216
8.4.2. A középiskolai tanárképzés kettős intézményrendszere 218
8.4.3. A felekezetek tanárképzési gyakorlata 221
8.5. A tudományos pedagógia további intézményesülése a pesti egyetemen 223
8.6. Tanárképzés, pedagógiaoktatás és tudományos pedagógia a kolozsvári egyetemen 238
8.6.1. A kolozsvári egyetem tanárképzési rendje 241
8.6.2. Felméri Lajos liberális nemzetnevelési koncepciója 244
8.6.3. A pedagógia oktatása a kolozsvári egyetemen 249
8.7. A neveléstudomány akadémiai intézményesülésének kezdetei 252
V. A modem neveléstudomány kialakulása és egyetemi intézményesülése a XX. században 259
1. A modem kor kibontakozása 260
1.1. A modem neveléstudomány kialakulása és főbb nemzetközi irányzatai 265
1.2. A német neveléstudomány újabb irányzatai 269
2. A magyar oktatásügy fejlődése a századfordulótól 1918-ig 281
2.1. Az egyetemen kívüli pedagógiai törekvések kibontakozása 282
2.2. A század első évtizedeinek iskolapedagógiai recepciós tendenciái 285
3. A magyar felsőoktatás fejlődése a század első évtizedeiben 290
3.1. Tudományos pedagógia a pesti egyetemen 292
3.1.1. Fináczy Emő munkássága - a katolikus orientációjú herbartianizmus továbbélése 292
3.1.2. A pedagógia oktatása és a szakmai utánpótlás biztosítása 294
3.2. Tudományos pedagógia a kolozsvári egyetemen 305
3.2.1. A pedagógia oktatása és a szakmai utánpótlás biztosítása 308
3.3. A Magyar Paedagogiai Társaság és a szakmai publikációs
munka tudományos színvonalának fejlődése 313
3.4. A forradalmak időszaka 315
4. A magyar egyetemi pedagógia a két világháború közötti időszakban 317
4.1. A bölcsész- és a tanárképzés reformja 320
4.2. A hazai tudományfejlődés főbb tendenciái a húszas években 322
4.3. Tudományos pedagógia a budapesti egyetemen 323
4.3.1. A pedagógia oktatás és a szakmai utánpótlás 334
4.3.2. Pedagógiai oktatás és elméleti pedagógia az egyetem hittudományi karán 339
4.4.Tudományos pedagógia a szegedi egyetemen 340
4.4.1A pedagógiaoktatás és szakmai utánpótlás 348
4.5. Tudományos pedagógia a debreceni egyetemen 352
4.5.1. A pedagógiaoktatás és szakmai utánpótlás 359
4.6. Tudományos pedagógia a pozsonyi-pécsi egyetemen 362
4.6.1. A pedagógiaoktatás és szakmai utánpótlás 365
5. Főbb tudományfejlődési és recepciós tendenciák 368
6. Összegzés: A magyar neveléstudomány egyetemi tudománnyá válása 372
Felhasznált irodalom 377

Témakörök