| Integritás, ideológia, irodalom (Ideológia és irodalom néhány kérdése a kiegyezés után) | 11 |
| Életképforma és regény (A Jókai-olvasás állomásai) | 37 |
| A szerkesztő s a kritikus Arany | 59 |
| Nagyváros, színház, színházkritika (Rákosi Jenő liberálnacionalista köre) | 70 |
| Defenzió a hatalom fogságában (Gyulai Budapesti Szemlé-je, A Budapesti Szemle Gyulaija) | 85 |
| A magyar irodalomtörténetírás első iskolája (A Philológiai Közlöny és Heinrich) | 116 |
| A peremsors tudattorzítása (Védekező humor - kibékítő belátás: az értekező Reviczky) | 150 |
| A meditáló magányossága (Péterfy-görög tanulmányai tükrében) | 173 |
| A tragikum vállalása (Expresszionisztikus jegyek Ady kései költészetében) | 190 |
| A románcostól a tragikkusig (Műfajváltás és szemléletátalakulás Kosztolányinál) | 206 |
| A "nemzeti klasszicizmus" mester - a "nemzeti klasszicizmus" tanítványa (Horváth János és a XIX. század) | 222 |
| A könyörgés artikulációja, a reménység jegyében (Balassi Bálint: Adj már csendességet) | 234 |
| Távolodás a romantikától egy összetettebb személyesség jegyében (elegiko-óda, meditáló vers, | |
| Megvilágosodás és korforduló (A "heurékás" élményű vers és a századvég) | 290 |
| Interpretáció és elemzés | 316 |
| Művelődéstörténet - irodalomtörténet - történetírás | 328 |
| Irodalomtudomány és közművelődés: mezőnyök, módszerek, mediátorok | 340 |
| Vallás és költészet (A szimbolizmus befogadásának eszmei előkészítéséhez: a fél- és újkantiánus Fr. A. Lange költészetfelfogása) | 353 |
| A tragikum kérdése a pozitivizmus korában | 375 |
| A speciális vizsgálódások szükségéről és jogosultságáról | 387 |
| A tankönyvírás nyomorúsága | 396 |
| Hit - illúziók nélkül (Károlyi Mihály könyve) | 408 |
| Értékek közvetíője (Vázlat Rónay Györgyről) | 417 |
| Budapest az irodalomban | 423 |
| A magyar irodalom története, 1849-1905 (Szerk: Sőtér István) | 441 |
| Kitérés és kizárulás (Horváth János: A magyar irodalom fejlődéstörténete) | 472 |
| Nyelv és stílus (Zolnai Béla könyve) | 484 |
| Kritikus számadás (Komlós Aladár könyve) | 497 |
| Az újragondolás és korrekció ösztöne (Barta János: Költők és írók) | 502 |
| Az életmű és személyiség rétegeinek kölcsönviszonya (Keresztery Dezső Arany-monográfiája) | 509 |
| József Attila élete és pályája 1923-1927 (Szabolcsi Miklós: Érik a fény) | 515 |
| Megértő tárgyszerűség (Rába György: Szabó Lőrinc) | 523 |
| Magyar nyelvű Krleza-monográfia (Bori Imre: Miroslav Krleza) | 530 |
| A képzelet bátorsága - patetikus pózzal (André Malraux: Az obszidián fej) | 534 |
| Tanulmányok a magyar és finnugor nyelvtudomány történetéből | 538 |
| Túl a szecesszión, az önismeret realitásainak útján (Wypianski-kiállítás Budapest) | 542 |
| Századfordulói látlelet a művelt hazai értelmiség ízléséről (Szecessziós bútorkiállítás az Iparművészeti Múzeumban) | 547 |
| Egy nagy plasztikai kultúra alkotó emlékezete (G. Manzu kiállítása) | 552 |
| Martin Heidegger halálára | 556 |
| Búcsúszó Hajnal Anna sírjánál | 562 |
| Zolnai Béla (1890-1969) | 567 |
| Zimándi P. István (1901-1973) | 573 |
| Rónay György (1913-1978) | 575 |
| Az irodalomtudományi munka helyzetéről (1977) | 578 |
| A XIX. századi irodalomtörténeti kutatások helyzetéről (1978) | 605 |
| Egy dunántúli falu keresztnévanyaga 1790 óta | 618 |
| Utószó | 646 |