Tragikum és történetfelfogás

A századvégi tragikum-vita

Szerző

Szerkesztő

'Németh G. Béla: Tragikum és történetfelfogás ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1971
Kötés típusa:	Fűzött papírkötés
Oldalszám:	126 oldal
Sorozatcím:	Irodalomtörténeti füzetek
Kötetszám:	71
Nyelv:	Magyar
Méret:	19 cm x 13 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

A vita jelentősége és jelentése	5
Előzmények
A tragikum kérdése: a közép-kelet-európai kritikai gondolkodás egyik gyújtópontja	8
Tragikum és törétnetfilozófia	9
Történetfilozófia és teleológia	10
Teleológia és kritika	15
Magyar helyzet	17
Az egyes művek
Beöthy műve
Beöthy művének jellege és jelentése	20
Beöthy forrásai, műveltségének, stílusának, egyéniségének néhány vonása	21
Egyéniség, bűn, világrend, kereszténység	26
Történeti fejlődés, közmeggyőződés, szervesség, nemzeti önelvűség	33
Tragikum és történelem, determinizmus és erkölcsi szabadság, katarzis és didakszis	37
Tragikumfelfogásának társadalmi-törtléneti jelentése, irodalmi, kritikai konzekvenciái; helye	41
Rákos műve
Jellege és alapgondolata	50
A tragikum származtatása: az emberiség kettéosztása, tragikumra alkalmasak s tragikumra alkalmatlanok, nagyok és közepesek táborára	52
A közepes ember viszonya a tragikushoz; a tragikum történeti szerepe	53
Világrend és harmónia, bűn és büntetés, közember és tragikum	54
Rákosi felfogásának történeti, társadalmi jelentése; a kiegyező reformista polgár védirata	57
Rákosi felfogása s a kor nyugati áramlatai	59
Az utánzás-elv kétféle jelentése, a művészet kettéosztása	63
Péterfy tanulmányai
Keletkezés- és kiadáskörülményeik	68
A tragikum lélektani származtatása és leírása; a tragikus érzés mint kiindulás	72
A tragikum jelentése és szimbolikus jellege	75
Tragikumfelfogásának életérzésbeli forrásai; a gyengeség, a veszélyeztettség, a semmisség érzése	78
Tragikumfelfogásának világképi indítékai	80
Tragikumfelfogásának társadalmi alapja és jelentése: a prosperitás és hazugság ellentmondása, a kívül maradt tisztességesek tiltakozása	82
Tragikumfelfogásának kritikatörténeti jelentősége és jelentése	84
Új műfaji és tématípusok befogadása; a műfaji tipizálás és történeti periodizálás alapja: a megformálás	85
A közös korélmény mint kiindulás és magyarázat; a művészet önelvű belső fejlődése; az érzéstörténet mint másik fő tipizálási és korszakolási szempont	87
A mű önelvűségének követelménye	89
Szakítás a harmónia-követelménnyel, az eszményítéssel és a liberális teleológiával	92
A nagyobb reflektáltság és az önirónia követelménye	98
Összefoglalás	101
A három felfogás szembesítése és elhelyezése	106
Könyvészet s a vita kritikai visszhangja	113
Névmutató	121