Görög-római történelem

Tartalom

BEVEZETŐ 13
VÁLOGATOTT MAGYAR NYELVŰ SZAKIRODALOM 15
1. Az ókortörténet forrásai (Németh György) 19
1.1. TÖRTÉNETÍRÓK 19
1.1.1. Görögök 19
1.1.2. Rómaiak 25
1.2. IRODALMI MŰVEK 29
1.3. FELIRATOK 31
1.4. PAPIRUSZOK 36
1.5. ÉRMÉK 38
1.5.1. Anyag 39
1.5.2. Súly 40
1.5.3. Ábrázolás 41
1.5.4. Felirat 42
1.5.5. Éremkincs 43
2. Görög történelem (Németh György) 45
2.1. HELLAS BRONZKORA 45
2.1.1. A minósi Kréta 45
2.1.2. Théra 48
2.1.3. Trója és a trójai háború 49
2.1.4. A mykénéi palotaközpontok és a mediterrán világ 53
2.1.4.1. A görögök bevándorlása és fontosabb központjai 53
2.1.4.2. A mykénéi gazdaság 55
2.1.4.3. A mykénéi társadalom 57
2.1.4.4. A mykénéi vallás 58
2.1.4.5. A mykénéi kor bukása 59
2.1.4.5.1. A dór vándorlás 59
2.1.4.5.2. Szárazság, földrengés 61
2.1.4.5.3. A tengeri népek 62
2.2. A SÖTÉT ÉS AZ ARCHAIKUS KOR 64
2.2.1. A görög világ Mykéné bukása után 64
2.2.2. A polis születése 70
2.2.2.1. Mi a polis? 70
2.2.2.2. A polisok létrejötte és a basileusok 74
2.2.2.3. A gyarmatosítás okai, típusai és irányai 77
2.2.2.4. A hopliták 85
2.2.2.5. A törvények forradalma 89
2.2.2.6. Az athéni fejlődés: Kylón, Drakón, Solón 94
2.2.2.6.1. Kylón 94
2.2.2.6.2. Drakón 96
2.2.2.6.3. Solón 98
2.2.2.7. A tyrannis 104
2.2.2.8. Peisistratos és Hippias tyrannisa 116
2.2.2.9. Kleisthenés reformjai 122
2.2.2.10. Spárta 128
2.2.2.10.1. A hagyományos Spárta-kép és forrásai 128
2.2.2.10.2. A spártai társadalmi rétegek 132
2.2.2.10.3. Az egyenlőség és a vaspénz mítosza 135
2.2.2.10.4. A spártai népgyűlés 137
2.2.2.10.5. Peloponnésosi szövetség 139
2.3. A POLIS VIRÁGKORA (KR. E. 5-4. SZÁZAD) 141
2.3.1. Athén „birodalma" 141
2.3.1.1. A görög-perzsa háború 141
2.3.1.1.1. Iónok és perzsák 141
2.3.1.1.2. Marathón 144
2.3.1.1.3. Két háború között - az ostrakismos 143
2.3.1.1.4. Xerxés hadjárata 153
2.3.1.2. A délosi szövetség 157
2.3.1.2.1. A délosi szövetség megalakulása 157
2.3.1.2.2. Themistoklés és Pausanias bukása 163
2.3.1.2.3. Kimón 154
2.3.2. Egy aranykor anatómiája 163
2.3.2.1. Az első peloponnésosi háború (Kr. e. 460-445) 168
2.3.2.2. A periklési „aranykor"politikai modellje 174
2.3.2.3. Archónok és kosmosok 178
2.3.2.4. Bulé és ekklésia 179
2.3.2.5. Katonai tisztségek 131
2.3.2.6. Gazdasági tisztségek 132
2.3.2.7. Papi tisztségek 183
2.3.2.8. Fizetett tisztségek és a leiturgia 184
2.3.2.9. Klérotérion: a sorsológép 187
2.3.3. A peloponnésosi háború 190
2.3.3.1. A peloponnésosi háború fogalma 190
2.3.3.2. A háború okai 191
2.3.3.3. Az archidamosi (vagy tízéves) háború (Kr. e. 431-421) 195
2.3.3.4. A Nikias-féle béke, Argos, Mantineia és Élis szövetsége
(Kr. e. 421-415) 200
2.3.3.5. A szicíliai hadjárat (Kr. e. 415-413) 203
2.3.3.6. A dekeleiai háború (Kr. e. 413-404) 206
2.3.3.7. A négyszázak és az ötezrek uralma 208
2.3.3.8. A harminc zsarnok (Kr. e. 404-403) 212
2.3.4. Ipar és kereskedelem 217
2.3.4.1. A mezőgazdaság és az élelmiszer-kereskedelem 217
2.3.4.2. Városok munkamegosztása 223
2.3.4.3. Fémfeldolgozás 225
2.3.4.4. Pénzverés 227
2.3.4.5. Távolsági kereskedelem és szerződések 233
2.3.4.6. A kereskedelem és a gazdaság autonómiája 237
2.3.4.7. A metoikosok 239
2.3.4.8. A rabszolgák 244
2.3.5. A Kr. e. 4. század első fele 246
2.3.5.1. Politikatörténet 247
2.3.5.1.1. Spárta hegemóniája 247
2.3.5.1.2. A korinthosi háború 248
2.3.5.1.3. A második athéni tengeri szövetség 249
2.3.5.1.4. A thébai hegemónia évei 251
2.3.5.1.5. Szicília I. és II. Dionysios idején 253
2.3.5.2. A szövetségi államok 258
2.3.5.2.1. Boiótia 259
2.3.5.2.2. Arkadia 261
2.3.5.2.3. Thessalia 262
2.3.5.3. Makedónig felemelkedése 264
^ 2.3.5.4. Gazdaság- és társadalomtörténet 268
2.4. NAGY SÁNDORÉBA HELLENISZTIKUS MONARCHIÁK 274
2.4.1. Nagy Sándor és a diadochosok 274
2.4.1.1. Nagy Sándor hódításai 274
2.4.1.2. A diadochosok 279
2.4.2. A hellénisztikus kor jellege 283
2.4.2.1. A hellénisztikus kor forrásai 283
2.4.2.2. A hellénisztikus kor fogalma 283
2.4.2.3. A hellénisztikus kor értékelésének változása 284
2.4.3. A hellénisztikus birodalmak 285
2.4.3.1. Makedónia az Antigonidák uralma alatt 285
2.4.3.2. Syria és a Seleukidák 289
2.4.3.2.1. A Seleukida Birodalom története 290
2.4.3.2.2. A Seleukida Birodalom működése 293
2.4.3.3. Pergamon és az Attalidák 297
2.4.3.4. Egyiptom és a Ptolemaidák 300
2.4.3.4.1. A ptolemaiosi Egyiptom története 301
2.4.3.4.2. Görögök és bennszülöttek 305
2.4.3.4.3. A mezőgazdaság megszervezése 306
2.4.3.5. Polisok és államszövetségek a hellénisztikus korban 309
2.4.3.5.1. Épeiros 309
2.4.3.5.2. Syrakusai 310
2.4.3.5.3. Az aitól szövetség 311
2.4.3.5.4. Az achai szövetség 312
2.4.3.5.5. Illyria 314
2.4.3.5.6. Spárta 314
2.4.4. A hellénisztikus civilizáció 317
2.4.4.1. Az oktatás és a kultúra 317
2.4.4.2. A vallás változásai 321
3. Róma (Hegyi W. György) 323
3.1. ITÁLIA ÉS RÓMA TÖRTÉNETE
A KÖZTÁRSASÁG KORÁIG 323
3.1.1. Itália korai története 323
3.1.1.1. Itália földrajza 323
3.1.1.2. Itália a bronzkorban 324
3.1.1.3. A vaskor 325
3.1.1.4. Etruszkok
3.1.1.4.1. Áz etruszkok eredete 329
3.1.1.4.2. A görögök és az etruszk városok fejlődése 339
3.1.1.4.3. Az etruszk thalassokrácia 333
3.1.1.4.4. Állam és társadalom. A tizenkét város szövetsége 335
3.1.1.4.5. Az etruszk vallás 337
3.1.2. Róma a királyok korában 340
3.1.2.1. Róma alapítása. Legendák 340
3.1.2.2. Róma alapítása. Régészet 342
3.1.2.3. Királyok 344
3.1.2.4. A római társadalom és állam a királyok korában 345
3.1.2.5. Külpolitika. A királyság vége 348
3.2. A RÓMAI KÖZTÁRSASÁG 349
3.2.1. A római köztársaság születése 349
3.2.1.1. A consulok. A res publica intézményei 350
3.2.1.2. Plebeiusok és patriciusok 356
3.2.1.2.1. Secessio 356
3.2.1.2.2. A tizenkét táblás törvények 358
3.2.1.3. Róma háborúi 362
3.2.1.3.1. Róma külpolitikája a királyság bukása után.Etruszkok, latinok, punok 362
3.2.1.3.2. Volscusok, aequusok, Veii, gallok 366
3.2.2. A köztársaság kialakulása. Itália meghódítása 371
3.2.2.1. A Kr. e. 4. század belpolitikai küzdelmei 371
3.2.2.2. Közép-Itália meghódítása 375
3.2.2.2.1. A samnisok. Az első samnis háború 376
3.2.2.2.2. A latin háború. Szövetségesek és municipiumok 378
3.2.2.2.3. A második samnis háború 381
3.2.2.2.4. A harmadik samnis háború 384
3.2.2.3. Dél-Itália meghódítása 385
3.2.2.3.1. Tarentum. Pyrrhos 386
3.2.2.3.2. A tarentumi háború 388
3.2.2.4. A hódító Róma I. 392
3.2.2.4.1. A háborúk és a szövetségesek 392
3.2.2.4.2. A háborúk és Róma 394
3.2.2.4.3. A hadsereg 396
3.2.2.4.4. Hódítás és társadalom 397
3.2.2.5. A római állam, társadalom és gazdaság a 4-3. században 400
3.2.2.5.1. Politika és társadalom 401
3.2.2.5.2. Gazdaság 405
3.2.3. A Római Birodalom kialakulása 411
3.2.3.1. Az első pun háború 411
3.2.3.2. A második pun háború 415
3.2.3.3. A Mediterráneum meghódítása 420
3.2.3.4. A hódító Róma II. 424
3.2.3.5. Politika és az arisztokrácia a Kr. e. 2. században 426
3.2.3.6. Földkérdés a Kr. e. 2. században. Rabszolgák. Kisbirtokosok 434
3.2.4. A res publica utolsó százada 436
3.2.4.1.Válságjelenségek, megoldási kísérletek. A Gracchusok 436
3.2.4.2. Marius és kora 440
3.2.4.3. Sulla és kora 443
3.2.4.4. Pompeius kora 450
3.2.4.5. Caesar 453
3.2.4.6. Caesar, a dictator 457
3.2.4.7. Octavianus 465
3.3. CSÁSZÁRKOR 472
3.3.1. A principatus 472
3.3.1.1. Augustus. A principatus megteremtése 472
3.3.1.2. A lulius-Claudius-dinasztia 481
3.3.1.2.1. Tiberius (Kr. u. 14-37) 481
3.3.1.2.2. Caligula (37-41) 486
3.3.1.2.3. Claudius (41-54) 488
3.3.1.2.4. Nero (54-68) 491
3.3.1.3. A Flavius-dinasztia (69-96) 497
3.3.1.3.1. Vespasianus (69-79). Titus (79-81) 497
3.3.1.3.2. Domitianus (81-96) 500
3.3.1.4. Az Antoninusok (96-192) 505
3.3.1.4.1. Nerva (96-98). Traianus (98-117) 505
3.3.1.4.2. Hadrianus (117-137) 509
3.3.1.4.3. Antoninus Pius (138-161). Marcus Aurelius (161-180) 512
3.3.1.4.4. Commodus (180-193) 516
3.3.2. A császárság átalakulása 517
3.3.2.1. A Severusok(193-235) 517
3.3.2.1.1. Septimius Severus (193-211) 517
3.3.2.1.2. Caracalla (211-217) 522
3.3.2.1.3. Elagabalus (218-222). Severus Alexander (222-235) 523
3.3.2.2. A válság kora (235-284) 525
3.3.2.2.1. A 3. századi válság 525
3.3.2.2.2. Császárok és megoldási kísérletek 529
3.3.2.2.3. Valerianus és Gallienus (253-268) 529
3.3.2.2.4. Az illyricumi katonacsászárok 532
3.3.3. Késői császárkor 534
3.3.3.1. A császári hatalom megszilárdítása (284-337) 534
3.3.3.1.1. Diocletianus és a tetrarchia (284-305) 535
3.3.3.1.2. Constantinus és kora (306-337) 541
3.3.3.2. A császári hatalom eróziója 543
3.3.3.2.1. A Constantinus-dinasztia (337-363) 543
3.3.3.2.2. Valentinianus (364-375). Valens (364-378) 551
3.3.3.2.3. Gratianus (375-383) 553
3.3.3.2.4. Theodosius (379-395) 555
3.3.3.2.5. Változások a késő császárkorban 557
3.3.3.3. Az utolsó felvonás (395-476) 559
3.3.3.3.1. A birodalom nyugati fele. Stilicho 559
3.3.3.3.2. A vandálok és a hunok 562
3.3.3.3.3. A birodalom keleti fele 563
3.3.3.3.4. A Nyugatrómai Császárság megszűnése 564
4. Kronológia 567

Témakörök