1.034.226

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Tanulmányok Veszprém megye múltjából

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:
Kumorovitz L. Bernát
Jogi írásbeliségünk legrégibb emléke Szent István királynak a veszprémvölgyi apácamonostor alapításáról szóló, 1002 körül kelt görög nyelvű oklevele.1... Tovább

Előszó

Részlet a könyvből:
Kumorovitz L. Bernát
Jogi írásbeliségünk legrégibb emléke Szent István királynak a veszprémvölgyi apácamonostor alapításáról szóló, 1002 körül kelt görög nyelvű oklevele.1 Eredetije nem maradt ránk. Szövegét Kálmán király 1109. évi privilégiuma s ennek bővebb, a XIII. század végén készült (hamis) par-ja őrizte meg.2 Mind a két oklevél sok fejtörést okozott kutatóinak, úgyhogy irodalmuk, mennyiség dolgában, vetekszik a Pannonhalmi oklevél irodalmával.3 Mindazonáltal a Szent István görög oklevelével kapcsolatos vita még nem tekinthető eldöntöttnek;4 Kálmán király oklevelének valódiságához azonban kétség nem igen férhet,5 noha ennek is van egy-két homályos vonása, mint például műfaji hovatartozásának megjelölésére használt kifejezések sokfélesége, a monostor érseki voltának az elhallgatása s a veszprémi püspök consensus-ának a kérdése.
A következőkben ezekre szeretnék némi fényt deríteni.
a) Diplomatikánk modern művelői közül elsőnek Fejérpataky L. szólt hozzá Kálmán király 1109. évi veszprémvölgyi okleveléhez „A királyi kancellária az Árpádok korában" c., 1885-ben megjelent művében. Mind a két változatát hitelesnek fogadta el, s úgy vélte, hogy a rövidebb a bővebbnek másolata,6 azért csak a hamis példányt méltatta figyelmére. Azonban, mivel mind a két oklevél bevezető és befejező formulái azonosak,7 a belőlük levont következtetései elfogadhatók. Ilyen az a bennünket érdeklő megállapítása is, hogy Kálmán király, mikor 1109-ben a veszprémvölgyi apácákat jogaikban és birtokaikban megerősítette, privilégiumában Szent István görög nyelvű alapítólevelét is átírta, illetőleg megújította. Vissza

Tartalom

Kumorovitz L Bernát: Kálmán király 1109. évi veszprém-völgyi „ítéletlevele" 5
Solymosi László: Hospeskiváltság 1275-ből 17
Magyar Eszter: A királyi erdőkezelés kiváltságolt népcsoportjainak
továbbélése a bakonyi erdöispánság területén 101
Solymosi László: Veszprém megye 1488. évi adólajstroma és az Ernuszt-féle megyei adószámadások 121
Zsiray Lajos: A vázsonykői végvár története 241
Takács Lajos: Az erdőbirtokosságok típusai és működése a jobbágyfelszabadítás után (A pécselyi példa) 279
Dávid Zoltán: Az 1831. évi kolera pusztítása Veszprém megyében . . . 293
Lichtneckert András: Veszprém társadalma és önkormányzati testületei a XIX. század közepén 313
Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak 1848/49-ben 337
Németh István: | Az Ajkai Üveggyár alapításának története Neumann
Bernáttól a Kossuch cégig 1878—1891 531
Búzás József: Veszprém vármegye közigazgatása az 1918—1919. évi
polgári demokratikus forradalom első két hónapjában 695
Zákonyi Ferenc: Egy balatonfüredi nyomda és a nemzeti hadsereg 725
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv