Németh László esszéírásának gondolati alaprétegei

Szerző

Monostori Imre

Szerkesztő

Mátis Lívia

Róla szól

Németh László

Budapest

'Monostori Imre: Németh László esszéírásának gondolati alaprétegei ' összes példány

Kiadó:	Kortárs Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2005
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	224 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 16 cm
ISBN:	963-9593-23-0

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Sajátos monográfiát tart kezében az olvasó. A hagyományos időrend helyett ebben az összegzésben az írói témavilág alaprétegeinek az egymásutánisága a rendezőelv. Németh László esszéírói világának egyik jellegzetes ismérve nagy témáinak hosszú időn (akár több évtizeden) át vissza-visszatérő megjelenése, mondhatnánk, szokatlanul hosszú „élettartama". Ezt a sajátosságot ragadja meg és tárja fel Monostori Imre: a leginkább jellemző fő gondolati motívumok, témarétegek alakulását követi nyomon az esszéírói életműben. Az idők során a leginkább exponált „Németh -problémák" fölrajzolása és bemutatása is ez a kötet. Közismert, hogy a Németh László-i esszéírás súlyponti rétegei a XX. századi magyar esszé fő sodrába tartoznak, ám radikálisan új diagnózisai és reform-„terápiás" javaslatai nem egyszer meg is bolygatták, föl is kavarták a szellemi életet, közvéleményt. „Forradalmár" volt: a gondolkodás forradalmára. Ennélfogva tanulmányainak, esszéinek, kritikáinak mindig nehéz sorsuk volt a... Tovább

Tartalom

TARTALOM
Bevezető mondatok 11
Előhang 13
„S egyszer csak: bennem lakott az úr"
Kollektív imádkozás - egyéni üdvözülés 13
„A magyaron a sor, kiáltok..." A kritikai esszék belső értelme 20
A „mély magyar" Ady és a „híg magyar" Petőfi 28
„Nemzetén át az emberiséghez". A „magyar műhely" és a
„bartóki modell" az irodalomban mint eszmény s mint valóság 41
„Faj" és „alkat". Népi író? 51
A „faj" fogalmának néhány változata 51
A „faj" fogalma Németh Lászlónál 53
Az „alkat" fogalma (és szerepe) Németh Lászlónál 55
Nép és író 58
A remekmű mint „szociális tett" 61
Népi író? 62
Rajzok a magyar zsidóságról 65
I. A húszas évek végén 67
A Pap Károly-i példa 71
Németh László kritikái zsidó származású írókról 72
II. A harmincas évek közepén 75
A magyar élet antinómiái. Zsidó sebek és bűnök 80
Németh László „magyar zsidó" kritikusai 82
III. A zsidótörvények után 85
„Van óra, amelyben szólni reménytelen, de becsület. Ez ilyen."
A Kisebbségben-ről - több metszetben 90
A megírás személyes motívumai 90
„Mélymagyarság" és asszimiláció 91
A Kisebbségben aktuális anyaga 93
A Kisebbségben korabeli visszhangjaiból 94
Távlatos érvényű értelmezések (Hamvas Béla, Cs. Szabó László,
Bibó István, Vas István, Szentkuthy Miklós) 97
Viták Szekfű Gyulával: kelet-közép-európai nemzettudat 102
I. A szemléleti rokonság jegyében (1932-1934) 102
II. Törés és eltávolodás (1935-1936) 106
III. A vita utolsó fejezetei 110
A második Szárszói beszéd alapmotívumai és
fogadtatástörténetének évtizedei 119
Két előadás: Erdei Ferencé és Németh Lászlóé 119
„Idült vádpont" 122
Milyen út a „harmadik"? 124
Szárszói beszéd: „harmadik oldal"?, „harmadik út"? 126
Németh László tényleges szellemi pozíciója Szárszón 129
„Magyar Delphoi?" 132
Shylockkése 133
„Bizáncmentes szocializmus". Az értelmiségi társadalom
mint a minőségszocializmus utópiája 139
Az „ideológiai" háttér fő vonulatai 140
Az „elbizáncosodás" veszélyei 142
Az értelmiségi társadalom történelmi utópiája.
A „minőség" mint antropologikum 144
Az értelmiségi társadalom „szociológiája" 147
Az értelmiség mint szocializáló közeg 150
Népművelés és nemzetnevelés 152
„Két sors közt" 152
„Eklézsia-járás" 155
„A tanügy rendezése" 157
„Tapasztalat- és álomátadás" 159
Az „emelkedő nemzet" ideája 1956-ban és a kora kádári szocializmus idején 163
„...helyeslésem s érdeklődő figyelmem végleg a szocializmusé..." 163
„Magyarország helyzete az egész világ botrányává lett" (Bibó István) 165
„...az adott viszonyok közt, ahogy lehet..." 167
„A pedagógus hite" 171
„Aki hisz a pedagógiában, az csak optimista lehet" 174
„.. .a szocialista mezt öltő személy vagy csoportszenvedély..." 176
Összegzés 180
I. „Európai látókörű magyar" 180
II. „A legkorszerűbb esszéíró" 190
Források és jegyzetek 203