Technika és életvitel 8.

Előszó

Ez a könyv az EMBER és a KÖRNYEZET viszonyáról szól.
Az ember környezetátalakító munkája révén bonyolult technikai és társadalmi rendszereket hozott létre, s gyökeresen átalakította a természetet.
Az embernek úgy kell IRÁNYÍTANIA az általa megalkotott rendszereket, hogy azok a KÖRNYEZETTEL harmonizálva „barátságban" működjenek. Csak úgy óvhatjuk FÖLDÜNKET, környezetünket, ha anyag- és energiatakarékos szemlélettel élünk, és tudatosan figyelünk arra, hogy tevékenységünkre hogyan reagál a természet.
Akkor vagyunk a Földünkkel a legkíméletesebbek, ha csak annyi anyagot (vizet, ásványi kincset, fát stb.) használunk fel, amennyi elengedhetetlenül szükséges. Akkor óvjuk igazán a Földet, ha az elhasznált anyagokat visszaforgatjuk a gyártási folyamatokba, és így nem használunk fel új nyersanyagokat. Akkor tekintünk a jövőbe, ha „hulladékszegény" folyamatokat működtetünk, és pillanatról pillanatra nyomon követjük tevékenységünk hatását.
Ahhoz, hogy ezeket megvalósíthassuk, folyamatos információs kapcsolatot kell kiépítenünk a Föld népei között. Az információ segít abban, hogy célszerűen és gyorsan cselekedjünk, erőforrásainkat a lehető legjobban és legcélszerűbben használjuk fel.
A Földön élő embernek állandóan fejlesztenie kell képességeit. A kihívások száma növekszik, hiszen egyre bonyolultabb környezetben kell eligazodni, egyre bonyolultabb rendszereket kell alkotni azért, hogy a fejlődést a FÖLD lehetőségeivel összhangba hozhassuk.
A könyv jelölésrendszerét már ismered. Használd következetesen! Vissza