Széchenyi

Előszó

Részlet:
ELSŐ FELVONÁS
(Széchenyi lakosztálya a döblingi őrültek házában. A kertre nyíló nagy szoba, rostély nélkül, otthon készített bútorokkal. A gróf négy szobája közül ez a legkülső; a fogadó; itteni életének a homlokzatja. Itt fogadja a magyarországi látogatókat, a Bécsben élő magyarokat, osztrák hivatalnokokat, politikusokat; mindenkit, aki nem tartozik szűkebb rokoni és baráti köréhez. A szín baloldalán ajtó, az előszobába; jobbra a lakosztály belső szobáiba, ebédlőbe, dolgozóba és hálóba. Szemben két hatalmas ablak, az egyikben egy bebólogató gesztenyefa jelzi, hogy emeleten vagyunk. A baloldali falon egy almáriumfélében könyvek, az ablak és jobboldali ajtó közt asztal, körülötte szofa és székek, élénk huzattal. Az asztalon összedöntött sakk, szétdobált könyvek, füzetek. Mindenen meglátszik, hogy bár a házigazda most nincs itt s ide ritkábban is vetődik ki, időnként ezen a szobán is átviharzik s itt hagyja tevékenysége nyomát. Az almáriumajtó nyitva áll, a nyitvamaradt ablak párkányán színházi látcső, a könyveken kés és piros ceruza. A bútorzat nem olyan bizarr, mint a belső termeké, de azért itt is akad egy-egy feltűnő tárgy - furcsa alakú barométer, kínai festmény, metszetek -, ami nem teszi valószínűtlenné a színes papírsapkát a házigazda fején. Délután. A szín egy pillanatig üres, aztán balról az alorvos. Egy magyarországi látogatót kalauzol.) Vissza