Németh László Tanú-korszaka

Fülszöveg

Grezsa Ferenc 1932-ben a Bács megyei Kiskunmajsán született. Középiskolai tanulmányait Kecskeméten végezte, majd a szegedi egyetemen szerzett magyar szakos tanári oklevelet. Húsz éven át Hódmezővásárhelyen tanított a Bethlen Gábor Gimnázium tanáraként, majd igazgatójaként. 1975 óta a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola magyar nyelv és irodalom tanszékének vezetője, 1984-től a József Attila Tudományegyetemen dolgozik hasonló beosztásban.
Első irodalomtörténeti tanulmányait Juhász Gyuláról írta: egyetemi, márama-rosszigeti, szegedi éveiről, életműve fogadtatásáról. Részt vett a költő összes műveinek szövegkritikai kiadásában is. Az élő magyar irodalommal foglalkozó kritikai írásai az Új írás, a Kortárs s-a legsűrűbben - a Tiszatáj hasábjain olvashatók. Közreműködik a Kincskereső című ifjúsági irodalmi folyóirat szerkesztésében. Évek óta Németh László írói pályájának kutatásával foglalkozik; az író 1945 utáni munkásságát monografikus igénnyel feldolgozó könyve, Németh László... Tovább

Fülszöveg

Grezsa Ferenc 1932-ben a Bács megyei Kiskunmajsán született. Középiskolai tanulmányait Kecskeméten végezte, majd a szegedi egyetemen szerzett magyar szakos tanári oklevelet. Húsz éven át Hódmezővásárhelyen tanított a Bethlen Gábor Gimnázium tanáraként, majd igazgatójaként. 1975 óta a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola magyar nyelv és irodalom tanszékének vezetője, 1984-től a József Attila Tudományegyetemen dolgozik hasonló beosztásban.
Első irodalomtörténeti tanulmányait Juhász Gyuláról írta: egyetemi, márama-rosszigeti, szegedi éveiről, életműve fogadtatásáról. Részt vett a költő összes műveinek szövegkritikai kiadásában is. Az élő magyar irodalommal foglalkozó kritikai írásai az Új írás, a Kortárs s-a legsűrűbben - a Tiszatáj hasábjain olvashatók. Közreműködik a Kincskereső című ifjúsági irodalmi folyóirat szerkesztésében. Évek óta Németh László írói pályájának kutatásával foglalkozik; az író 1945 utáni munkásságát monografikus igénnyel feldolgozó könyve, Németh László vásárhelyi korszaka 1979-ben látott napvilágot. Ezt követte 1985-ben a Németh László háborús korszaka című részmonográfia. A 20. századi kortársi magyar irodalom e kivételes jelentőségű alkotójának munkásságát átvilágító irodalomtörténészi vállalkozás a jelenlegi kötettel válik teljessé.
GREZSA FERENC
Németh László Tanú korszaka
Ez a könyv a Németh László-i pályakezdet: a „tájékozatlanság-szülte szorongás" nagy esszéírói ihletéből született Tanú-kor-szak irodalomtörténeti elemzése és átvilágítása, amely az „eszmék laboratóriuma" (Németh László nevezte így a magyar irodalom történetében példa nélkül álló vállalkozását, egyszemélyes folyóiratát, a Tanú-t) mellett a bontakozó prózaíró és drámaíró alkatát és termését is monografikus alapossággal tárgyalja. Ismét csak Németh László kifejezésével élve, az ő teljes „írói növéstervét" követi nyomon, műről műre, írói, szellemi vállalkozásról vállalkozásra haladva az adott korszakban. Ezért írhatja könyvében teljes joggal Grezsa Ferenc, hogy Németh László Tanú-korszakát az író, mint egész pályája alakulását, egyfajta rendszerszemlélet jegyében regulálja, aki Goethében is főképpen azt csodálta, hogy „nemcsak nőtt, hanem szabályozta is növekedését", s nála „az önelemzés önformálás is"; s Adyban is mindenekelőtt azt becsülte, hogy képességeinek eruptív erejét a gondolati költészet fegyelme alá szorította, nem egyes verseket írt, hanem egyetlen nagy „összefoglaló filozófiai költeményt". De ugyanilyen joggal állapítja meg monográfiájában azt is, hogy Németh László írói korszakai közt „a Tanúidő a legösszetettebb, legtöbb dimenziójú struktúra". Ezért aztán „A Tanú több, mint irodalmi orgánum; alkotói korszak, amelynek a folyóirat csupán konkretizálása, csúcsteljesítménye, szimbóluma. Időbeli határai éles cezúraként rajzolódnak ki: kezdetét 1929/30-tól számíthatjuk, lezárulását pedig 1937/38-cal."
SZÉPIRODALMI KÖNYVKIADÓ Vissza