Magyarország városai 4.

Előszó

Az Égisz Kiadó gondozásában megjelent Magyarország városai című könyvsorozat IV. kötetét tartja kezében az olvasó. Az előzőekben kiadott három kötet 237 magyarországi várost mutatott be. A IV. kötet első részében 52 új város portréja szerepel, azoké a településeké, amelyek 2000 és 2005 között léptek a városok sorába.
Az új városok viszonylag nagy száma önmagában is jelzés értékű. Annak bizonyítéka, hogy Magyarországon tovább gyorsult az urbanizációs folyamat. 2005-re kialakult az ország társadalmi, gazdasági állapotának megfelelő modern városhálózat. Magyarország 3135 településből 289 már város. A magyar polgárok mintegy 70 százaléka városban él.
A kiteljesedett urbanizációs folyamat értékei sokrétűek. Tovább szűkült a városhiányos területek aránya, javultak az arányosabb területi fejlesztés és az életkörülmények térbeli közelítésének feltételei, több állampolgár élvezheti a város nyújtotta lehetőségeket.
Az új városok arculata igen sokszínű. Többségük ősi település. Mai portréjuk is őrzi történelmi útjuk útvesztőit, áldásait, szenvedéseit és sikereit. Általános jellemzőjük viszont, hogy kis lélekszámúak és várossá válásukat döntően a településen és annak vonzáskörzetében élő polgárok életviszonyait javító fejlesztésekkel érték el, a szélesebb értelemben vett infrastruktúra, a kulturális és egészségügyi intézményhálózat és szolgáltatások bővítésével. Ezeket a lakosság támogatásával, szellemi, anyagi hozzájárulásával valósították meg.
A Magyarország városai első kötetének megjelenése óta tíz év telt el. Tíz mozgalmas év. Jórészt erre az időszakra esik a rendszerváltást követő gazdasági, társadalmi folyamatok kiteljesedése, a tulajdonviszonyok alapvető átalakítása, a piacgazdaság és az önkormányzati rendszer kiépítése. Mindez az ország és a városok életében is jelentős változásokat indukált. A kötet második részében szereplő városportrék azt tárják elénk, milyen hatással voltak ezek a folyamatok a városok életére, mivel gyarapodtak, milyen új kihívásokra kell keresniük a választ, miként tervezik a jövőt.
A kötet anyaga - ahogy korábban is - alapvetően a városi önkormányzatok elemzéseire, adataira épül. Ezúttal is köszönetünket fejezzük ki mindazoknak - a Belügyminisztériumnak, az önkormányzatoknak, újságíróknak, fotóművészeknek -, akik munkájukkal, támogatásukkal hozzájárultak a könyv kiadásához. Vissza