Nyelvjárás, beszélt nyelv és spontán sztenderdizációs törekvések a XVIII. századi szegedi írnoki nyelvváltozatban

Tartalom

1. Bevezetés 7
1.1. Elméleti keret, alapvető módszertani kérdések 7
1.2. Célok és munkamódszer 13
1.3. Források 19
1.3.1. Az alapforrás 19
1.3.2. A kontrollforrás 23
2. A források hangrendszerének sajátosságai 27
2.1. A források magánhangzórendszere 27
2.1.1. A labializáció a két forrásban 28
2.1.1.1. Az ö-zés 28
2.1.1.1.1. Az ö-zés történetéről kialakított vélemények a szakirodalomban 28
2.1.1.1.2. Az ö-zés megítélése a nyelvhasználó közösségben 29
2.1.1.1.3. Az e~ ö változó értékei és a változó jelentősége 30
2.1.1.1.4. Az e ~ ö változó és a hiperkorrekció 32
2.1.1.1.5. Az ö-zés kerülésének okai 34
2.1.1.1.6. A tövek hangsúlyos szótagjának ö-zése 37
2.1.1.1.7. A tövek hangsúlytalan szótagjának ö-zése 42
2.1.1.1.8. Az é ~ ö változó értékei a szuffixumok előtti helyzetben 43
2.1.1.1.9. Az é ~ ö változó értékei a szuffixumokban 45
2.1.1.1.10. A fenyítő törvényszéki kontrollforrás ö-zése 47
2.1.1.1.11. Az ö-zés áttekintése 50
2.1.1.2. A labializáció vizsgálata más változók esetében 50
2.1.1.2.1. Az é~ő változó 51
2.1.1.2.2. Az i ~ ü változó értékei 52
2.1.1.2.3. Az í ~ ű változó alapforrásbeli értékei 53
2.1.1.2.4. A labializáció áttekintése 53
2.1.2. A magánhangzók zártságát jellemző változók 54
2.1.2.1. Az u ~ o és ü ~ ö változó az alapforrásban 55
2.1.2.1.1. A többes szám első személyű birtokos személyjel 55
2.1.2.1.2. A többes szám harmadik személyű birtokos személyjel 56
2.1.2.1.3. Az u ~ o és ü ~ ö változó alapforrásbeli értékei az igei paradigmában 58
2.1.2.1.4. Az u~o és ü ~ ö hangviszony az alapforrás szótöveiben 59
2.1.2.2. Az ú ~ ó és ű ~ ő változó a bázis- és kontrollforrásban 60
2.1.2.2.1. Az ú ~ ó és ű ~ ő változó értékei a helyhatározóragokban 61
2.1.2.2.2. Az ú ~ ó és ű ~ ő változó határozóragokon kívüli értékei az
alapforrásban 64
2.1.2.3. Az o ~ a változó értékei az alapforrásban 65
2.1.2.4. Az i ~ é és í ~ é változó az alapforrásban 66
2.1.2.4.1. Az i~ é változó 66
2.1.2.4.2. Azé-i változó 68
2.1.2.4.3. Az í~é változó 70
2.1.3. A magánhangzók időtartama 72
2.2. A mássalhangzórendszer vizsgálata 78
2.2.1. Palatális és depalatális tendencia 80
2.2.2. A teljes hasonulások 83
2.2.3. A mássalhangzók kiesése a két forrásban 85
2.2.3.1. A szóbelseji szótagzáró l kiesése az alapforrásban 85
2.2.3.2. A szóvégi l kiesése az alapforrásban 86
2.2.3.3. A szótagzáró és abszolút szóvégi l kiesése a kontrollforrásban 87
2.2.3.4. A szóvégi t kiesése a kontrollforrásban 89
2.2.4. A geminált mássalhangzók hangjelölése az alapforrásban 90
3. Morfológiai változók a két forrásban 97
3.1. A -ba/-be és -ban/-ben használata az alap- és kontrollforrásban 98
3.2. Az accusativusi eset kétszeres jelölése a két forrásban 103
3.3. Egy jellemző morfológiai váltakozás az igeragozásban 106
4. Néhány szintaktikai változó vizsgálata 107
4.1. A mennyiségjelzős szerkezet alaptagjának számbeli egyeztetése 108
4.2. A múlt idejű, feltételes módú igealakok használata a mellékmondatokban 115
4.3. Egy apró különbség az igeidők használatában: az -nd jeles jövő 119
5. Összefoglalás 121
5.1. A XVIII. századi szegedi írnoki nyelv jellemzése 121
5.2. Elvi-módszertani tanulságok 126
Irodalom 131
Függelék 133
1. melléklet: A tanácsi jegyzőkönyv iratainak tematikus besorolása 133
2. melléklet: A kontrollforrás (a levéltári forrás átírása) 135

Témakörök