Németország két útja

Előszó

Részlet a könyvből:
"A hidegháború szülötte
1945 nyarán Potsdamban, II. Frigyes egykori rezidenciájában, amely a történelem folyamán annyi katonai parádé színhelye volt,a legyőzött ország sorsát latolgatták a három nagyhatalom kormányfői. A kastély, a Cecillienhof tárgyalótermében a hatalmas kerek asztal körül Sztálin, Truman és Churchill, majd később Attlee foglalt helyet tanácsadói körében. A Szovjetunió álláspontja világos volt: egységes, demokratikus és békeszerető Németországot kell teremteni Európa szívében, olyan új Németországot, amely energiáit a béke és a demokrácia javára gyümölcsöztetné, s nem lenne többé szomszédainak réme, a béke és a haladás ellensége.
A nyugati elgondolások és tervek - amelyeknek hiteles ábráit és térképeit ma bárki megtekintheti a történelmi jelentőségű tanácskozás színhelyén - mást mutattak. Az imperialisták bosszút akartak állni azért, mert az általuk biztatott hitleri Németország, mielőtt a Szovjetunióra vetette magát, maga alá gyűrte Nyugat-Európát. Ezért követelte Kaufmann amerikai szenátor a háború utáni Németország teljes felosztását Franciaország, Belgium, Hollandia, Lengyelország és Csehszlovákia között. E felosztási tervezet szerint Berlin például Lengyelországhoz tartozott volna. Sőt, a tajtékozó amerikai szenátor szerint a feldarabolt Németország lakosságát kasztrálni kell, hogy egy emberöltő alatt kihaljon a német nép. Akadt egy vállalkozó kedvű angol is annak idején, aki nyomban kiszámította, hogy egy operációra átlagosan 10 percet kell alapul venni...
Henry Morgenthau amerikai pénzügyminiszter terve - bár nem ilyen radikális módszereket javasolt - szintén életlehetőségeitől kívánta megfosztani a német népet. E terv szerint Németország legértékesebb nyugati iparvidékeit "nemzetközi ellenőrzés alá" kell vonni, az ország többi részét pedig kettéosztani." Vissza