Nemzedékek

Fülszöveg

A hetvenedik és nyolcvanadik születésnap közti tíz éven belül a nyolcadik kötet - és ezt is számítva már összesen másfél ezer oldalnyi széppróza - született a népművelő-folklórista Szabadi Mihály tollából. Az ő korában ez bizony nem kis teljesítmény. Főleg azért, mert nem csak mennyiségi teljesítményről van szó, hanem figyelemre méltó tartalmi és formai minőségről is. Sióagárd gazdag helytörténete szegény lenne e művek nélkül. A paraszti világ sióagárdi valósága ugyanakkor a legtöbbször kitágítható korabeli magyar sorsok rajzává. Forma tekintetében a könyvek a népi írók legszebb hagyományait követik. Egyetlen kötet sem szolgálja a divatos modernitást, nem a közolvasói igényeket szolgálja. Eközben mégis mindvégig olvasmányos. Nyelve ízes, valamennyi illő alkalommal a paraszti világot idéző. A Tolna Megyei Értéktár Bizottság már az előzők ismeretében is méltán sorolta a legrangosabb megyei értékek tárába Szabadi Mihály írói munkásságát. A most megjelent nyolcadik kötet csak ráerősít... Tovább

Fülszöveg

A hetvenedik és nyolcvanadik születésnap közti tíz éven belül a nyolcadik kötet - és ezt is számítva már összesen másfél ezer oldalnyi széppróza - született a népművelő-folklórista Szabadi Mihály tollából. Az ő korában ez bizony nem kis teljesítmény. Főleg azért, mert nem csak mennyiségi teljesítményről van szó, hanem figyelemre méltó tartalmi és formai minőségről is. Sióagárd gazdag helytörténete szegény lenne e művek nélkül. A paraszti világ sióagárdi valósága ugyanakkor a legtöbbször kitágítható korabeli magyar sorsok rajzává. Forma tekintetében a könyvek a népi írók legszebb hagyományait követik. Egyetlen kötet sem szolgálja a divatos modernitást, nem a közolvasói igényeket szolgálja. Eközben mégis mindvégig olvasmányos. Nyelve ízes, valamennyi illő alkalommal a paraszti világot idéző. A Tolna Megyei Értéktár Bizottság már az előzők ismeretében is méltán sorolta a legrangosabb megyei értékek tárába Szabadi Mihály írói munkásságát. A most megjelent nyolcadik kötet csak ráerősít e döntés jogosságára.
Vallomásként fogalmazódik meg benne az írói szándék: „Jó találkozni a régiek közül valakivel, és a jelen sivársága mellett visszanézni egy kicsit, keresni a szépet, az emberit, ami volt, meg azt, hogy mi dolgom lehet nekem ebben a megromlott világban. Talán az, hogy segítsem az emlékezést, mert hátha hasznára lehetek valakinek, aki a múlt értékein akar majd új világot építeni." Csarnokos Mariska és Szuka Jani, Rózsi néni és Cica Pisti öregapa múltidéző arcainak, a kender, a kukorica és a kotla megelevenedésének, a magyar folklór nagy napjainak és Erdély világának írói szeretetbe foglalása végül máig vezetnek a címet is adó Nemzedékek üzenetén keresztül. Nem véletlenül illusztrálják a kötetet sióagárdi gyermekek rajzai. A zárókérdésre (Mi lesz veled, Magyarország?) nemcsak a nyolcvanéves írónak szóló jókívánság a válasz, hanem annak ígérete is, hogy hű olvasói az ő indíttatására talán ügyelnek majd a holnapra is. Vissza