| Az előzmények | |
| A népiesség elméletének kialakulása | |
| Erdélyi János és a plebejus értelmiség | 9 |
| Hegel-hatás a népiesség elméletében | 14 |
| Túljutás az utánzó, az "eszményi" irodalmon | 19 |
| Igény az "általános emberi" iránt | 21 |
| A népköltészet, mint a nemzetileg polgárosodó irodalom biztosítéka | 24 |
| A népköltészet gyűjtői | 28 |
| A népiesség demokratikus tartalmai | 31 |
| A népiesség, mint út az össznemzeti kötlészethez | 35 |
| Az új költészet-eszmény | 39 |
| Párhuzamosságok Kelet-Európa irodalmaival és a magyar zenével | 41 |
| Petőfi népköltőisége, és a fiatal Arany | |
| Petőfi túljutása a népies-nemzeti költészeten | 50 |
| Népies, nemzeti - és forradalmi költészet kapcsolódása Petőfinél | 53 |
| Népiesség és realizmus egysége Petőfinél | 58 |
| Petőfi műfajaiban megvalósul a népies-nemzeti költészet | 59 |
| Petőfi forradalmi programjának kialakulása | 65 |
| Petőfi romantikája | 70 |
| Arany a népies és a nemzeti költészetről | 75 |
| Petőfi és Arany népiesség-felfogásának különbségei | 78 |
| Arany népiességének demokratizmusa | 83 |
| Toldi népiessége | 86 |
| Toldi: össznemzeti hőseszmény | 89 |
| Toldi szerkezete és motivációja | 92 |
| Az irodalom, a nemzet és a polgárosodás - A népies-nemzeti költészet | |
| A népiesség elmélete Világos után | |
| Harc a népiesség eltorzítása ellen | 101 |
| Gyulai Pál és a nemzeti művelődés eszménye | 105 |
| A nemzeti egység és a népies-nemzeti irodalom | 108 |
| Gyulai népies-nemzeti költészet-elmélete | 110 |
| Gyulai pályaszakaszai | 112 |
| Támadás és védelem a népiesség körül | 114 |
| Arany elképzelései a népies-nemzetiről | 117 |
| A sárkány értelme | 119 |
| Erdélyi felfogása az áthasonításról | 122 |
| Népköltészet és műköltészet viszonya | 126 |
| Erdélyi Petőfi-értékelése | 127 |
| Gyulai Petőfi-értékelése | 130 |
| A "népnemzeti" Petőfi | 134 |
| Gyulai a válság-költészet ellen | 137 |
| Az irodalomtörténet népies-nemzeti értelmezése | 142 |
| Gyulai Petőfi-portréjának módszere | 144 |
| Kiegyenlítődési lehetőség a népies-nemzeti és a liberalizmus között | 146 |
| Népiesség a költészetben | |
| Toldi estéje: nemzetiség és polgárosodás szétválásának tragikuma | 150 |
| Toldi estéje: új út a népies-nemzeti költészetben | 156 |
| Toldi estéje szerkezete | 157 |
| Visszanyúlás a romantikához: Katalin | 164 |
| Katalin: a byroni előadásmód | 167 |
| Bolond Istók: a byroni-népies életkép | 170 |
| Bolond Istók: a nem-eszményítő népábrázolás | 172 |
| Nagy Ida: a nemzeti hibák tükre | 176 |
| Visszatérés a naív népiességhez | 179 |
| A naív-népies közjáték művei | 182 |
| Dal és dalszerűtlenség Arany lírájában | 185 |
| Arany válság-lírájának előzményei | 189 |
| Arany "Felhők-korszaka" | 194 |
| A válság feloldásának egyik lehetősége: a tárgyiasulás | 199 |
| Tárgyiasulás és nemzeti hivatásérzet: a balladák | 202 |
| Sürítés, tömörítés: balladai művészet | 205 |
| Az életkép szerepe a balladában | 210 |
| A történelmi balladák (románcok) | 212 |
| A népies-nemzeti költészet új távlatai | 217 |
| A népies-nemzeti költészet lehetőségei Tompánál | 222 |
| A válság-líra változatai Tompánál | 229 |
| Tompa allegóriái és ódái | 236 |
| Tompa viszonya a népiességhez | 240 |
| A népiesség öröksége - és az örökség átalakulása Vajda Jánosnál | 242 |
| Dalszerű forma és nem-dalszerű tartalom Vajdánál | 246 |
| Vajda intellektuális líraisága | 251 |
| Újszerű és öröklött elemek Vajda stílusában | 253 |
| Vajda közéletisége | 257 |
| Mit nyújtott a népiesség a magyar költészetnek | 261 |
| A népies-nemzeti eszmeiség és a liberalizmus kiegyenlítődése | |
| Polgárosodás és nemzetiség | |
| Eötvös állam- és egyensúly eszménye | 271 |
| Eötvös nemzetszemlélete | 277 |
| A "mérték" szerepe a liberális gondolkodásban | 283 |
| Törekvések nemzetiség és polgárosodás egyeztetésére | 287 |
| A kor átmenetiségének fölismerése. Aggodalmak az "idegenszerűség" miatt | 294 |
| A nemzeti eszme érvényesülése az erkölcsi szemléletben | 297 |
| Erkölcsiség és nemzetiség legmagasabb kifejeződése: a költészet | 302 |
| Erkölcsiség és szenvedélyigény találkozása a tragikumelméletben | 306 |
| A tragikai kényszerűség elve | 310 |
| A tragikai vétség formái | 312 |
| A nemzeti polgárosodás mérlege az 50-es években | 317 |
| Kétség a nemesi polgárosodás lehetőségében: az Udvarház | 319 |
| A motiváció szerepe a jellemábrázolásban | 323 |
| Az Udvarház realista művészete | 327 |
| A nemesi polgárosodás kilátástalanságáról: Vajda János röpiratai | 329 |
| Vajda új nemzeteszményt keres | 337 |
| Vajda szemléletének plebejusi elemei | 341 |
| Nemzetiség és polgárosodás kiegyenlítődése | 345 |
| Arany szintézise az irodalomtörténetben és az epikában | |
| A nemzeti egység és az irodalomtörténet | 350 |
| Arany irodalomtörténeti fejlődésképe | 358 |
| Gyulai irodalomtörténeti fejlődésképe | 361 |
| Kiegyenlítődés a népiesség és a nemesi liberalizmus között | 372 |
| A népiesség idomul a polgárosodás igényeihez | 375 |
| Megszorítások és tágítások a nemzeti költészet elméletében | 378 |
| Mit vehet át a nemzeti költészet a régi és a népköltészetből | 384 |
| Az eposz és a regény viszonya | 391 |
| Az eposz, mint össznemzeti műfaj | 399 |
| Az eposzi hitel | 405 |
| A motiváció szükségessége az eposzban | 408 |
| A Csaba-trilógia | 412 |
| Buda halála | 417 |
| Toldi szerelme | 430 |
| A nemesi polgárosodás utójátéka az irodalomban | |
| Kemény Zsigmond történelemszemlélete | |
| Kemény tragikum-felfogásának múltszázadi értelmezése | 445 |
| A két világháború közti Kemény-értékelés | 449 |
| Kemény polgárosodási igénye | 454 |
| Férj és nő: a nemesi polgárosodás csapdái | 458 |
| A Korteskedés: nemzet és haladás ellentmondásai | 463 |
| Valóság helyett: a valóság fantomizálása | 471 |
| Gyulai Pál: a kikerülhetetlen végzet regénye | 474 |
| Gyulai Pál: a szociális és a nemzetiségi kérdés álruhás ábrázolása | 477 |
| Gyulai Pál: a közvetett ábrázolás eljárásai | 480 |
| Gyulai Pál: tragikum és "külpolitikai végzet" | 482 |
| A "súlyegyen"-elmélet és a végzet kikerülhetősége | 486 |
| A "súlyegyen"-elmélet erkölcsi következményei | 493 |
| A történelem: mint a nemzeti polgárosodás bázisa | 501 |
| Kemény nosztalgiája az összhang iránt | 504 |
| Romantika és realizmus I. (Kemény Zsigmond történelmi regényei) | |
| Nemzeti és "általános emberi" Kemény regényeiben | 508 |
| A lélek- és jellemrajz természettudományos elemei | 511 |
| Összetett és elemző jellemábrázolás | 516 |
| A romantikus cselekmény | 519 |
| Az eszmeregény | 522 |
| Kemény romantikájának indokai. Túlhaladási törekvések | 524 |
| Ködképek a kedély láthatárán: rögeszmék helyett - eszméket! | 526 |
| Özvegy és leánya: a tragikum formái | 529 |
| Özvegy és leánya: nemzeti történelem, nemzeti típusok | 534 |
| A rajongók: egyéni sors és közélet kapcsolata | 536 |
| A rajongók: Kemény felfogása a végzetről | 539 |
| A rajongók: Pécsi Simon és Kassai Elemér tragikuma | 541 |
| A rajongók: Kemény regényeinek és történelemszemléletének összefüggései (Laczkó István sorsa) | 544 |
| A rajongók: Kassai István és Pécsi Deborah jellemének összetettsége | 549 |
| Zord idő: Frangepán, mint Kemény álláspontjának tolmácsa | 553 |
| Zord idő: Werbőczi és Martinuzzi tragikai vétségei | 556 |
| Zord idő: a tragikai irónia (Turgovics) | 561 |
| Zord idő: a romantika visszatér, Elemér és Barnabás alakjában | 564 |
| Kemény történelme: erkölcsi viszonyok és helyzetek tárháza | 569 |
| Romantika és realizmus II. (Jókai első korszaka) | |
| Jókai nemzeti romantikája | 574 |
| A romantikus motiváció | 576 |
| A "valóság romantizálása" | 578 |
| Jókai és a Petőfi-korszak romantikája | 580 |
| Jókai és a népiesség | 582 |
| A Nábob és előzményei | 583 |
| A Nábob jellemei és szerkezete | 585 |
| A Nábob szerepe a magyar regény fejlődésében | 588 |
| Kárpáthy Zoltán: nemzeti erkölcs és nemzeti tevékenység | 590 |
| A nemzeti romantika hasznai elégtelenségei | 593 |
| A nemzeti polgárosodás vágyképe | 595 |
| A különösség Jókainál | 597 |
| A különcök és az anekdota | 598 |
| A nemzeti típusok Aranynál és Jókainál | 602 |
| A következmények | |
| "Ideál" és "reál" | |
| Bacon induktív módszerének hatása | 608 |
| A kritikai-filológiai módszer | 614 |
| Tudomány és művészet. Az esszé | 619 |
| A példakép: Macaulay | 622 |
| Indukció és tapasztalatiság Gyulainál | 625 |
| Fenntartások Rankéval szemben | 627 |
| A természettudományos szemlélet. A "reál". A mechanikus materializmus | 628 |
| Tiltakozás a mechanikus determinizmus és a "materialista" erkölcs ellen | 631 |
| A kapitalizmus erkölcsi viszonyai. A szabadakarat tana | 634 |
| Anti-materializmus: hátatfordítás az erkölcsi kérdésnek | 636 |
| Az "erkölcstelen" irodalom példái: Balzac és a franciák | 639 |
| "Ideál" és "reál" kiegyenlítéséért | 643 |
| "Ideál" és "reál" viszonya Aranynál | 647 |
| A "válogató" és "kiengesztelő" eszményítés | 651 |
| "Ideál" és "reál" mint irodalomtörténeti korszakok | 653 |
| Anti-materialista eszményítés. Salamon és Greguss | 659 |
| Temperált és vígasztaló irodalom | 662 |
| "Nemzeti klasszicizmus" és "eszményítő realizmus" | 664 |
| A Világos utáni korszak szemléletének sommázása: Az ember tragédiája | 669 |
| A Tragédia három szférája | 672 |
| A történelmi és a természeti végzet a Tragédiában | 681 |
| Nemzet és emberiség kapcsolata a Tragédiában | 685 |
| Kitekintés (Arany és Vajda utolsó korszaka) | |
| A "kapcsos könyv" és az Őszikék | 691 |
| Arany idegensége a polgári Magyarországon | 692 |
| Az Őszikék: Arany költészetének új kapcsolata a valósággal | 694 |
| Az Őszikék: az új líra lehetősége | 697 |
| A városi világ felfedezése az Őszikékben | 701 |
| Vajda János konfliktusa | 704 |
| Vajda János témáinak jelképessége | 708 |
| Mérleg | 711 |
| Jegyzetek | 735 |
| Rövidítések | 743 |
| Nation es progres | 747 |
| Névmutató | 757 |
| A tárgyalt művek mutatója | 766 |