Próbálja ki megújult, VILLÁMGYORS keresőnket!

963.078

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
4000 Ft
a kedvezményes
házhoz szállításig!

Nemzeteken innen és túl

Tanulmányok Diószegi István 70. születésnapjára

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Felmenőim kisföldű parasztok és nincstelen mezőgazdasági munkások voltak, apai nagyszüleim írni-olvasni sem tudtak. Iskolák nélkül is bölcs apai nagyanyám arra biztatta négy gyermekét, hogy ha csak tehetik, meneküljenek a falusi nyomorúságból. Apám, a legidősebb fogadta meg először a szülői tanácsot. A sorkatonai évek letöltése után a honvédség állományában maradt, testvérei az ő segítségével lettek szakmunkások, aztán a hadifogságból hazatérve, amikor elveszítette állását, testvérei őt juttatták munkalehetőséghez. Szüleim is azon voltak, hogy gyerekeik többre vigyék, mint ők maguk, és bátyámat is, engem is gimnáziumba írattak. Anyám, bár ő is csak hat elemit végzett, a szószedetből minden este kikérdezte tőlünk a latin szavakat. A nagyváradi gimnáziumban, ahova először jártam, igyekvő, de semmi különös tehetséget nem mutató diák voltam, és a magyar házidolgozatot nemegyszer írói tehetséggel megáldott András bátyám készítette el helyettem. A történelem aztán alaposan felforgatta a... Tovább

Fülszöveg

Felmenőim kisföldű parasztok és nincstelen mezőgazdasági munkások voltak, apai nagyszüleim írni-olvasni sem tudtak. Iskolák nélkül is bölcs apai nagyanyám arra biztatta négy gyermekét, hogy ha csak tehetik, meneküljenek a falusi nyomorúságból. Apám, a legidősebb fogadta meg először a szülői tanácsot. A sorkatonai évek letöltése után a honvédség állományában maradt, testvérei az ő segítségével lettek szakmunkások, aztán a hadifogságból hazatérve, amikor elveszítette állását, testvérei őt juttatták munkalehetőséghez. Szüleim is azon voltak, hogy gyerekeik többre vigyék, mint ők maguk, és bátyámat is, engem is gimnáziumba írattak. Anyám, bár ő is csak hat elemit végzett, a szószedetből minden este kikérdezte tőlünk a latin szavakat. A nagyváradi gimnáziumban, ahova először jártam, igyekvő, de semmi különös tehetséget nem mutató diák voltam, és a magyar házidolgozatot nemegyszer írói tehetséggel megáldott András bátyám készítette el helyettem. A történelem aztán alaposan felforgatta a család és a kisdiák életét. Menekülés a front elől, majd a visszatérés után román fennhatóság, diáktársakkal együtt konfliktus a román államhatalommal, újabb, most már visszatérés nélküli menekülés. Úgy tűnt, hogy az értelmiségi pályának, amiről a szüleim ábrándoztak, vége szakad, még mielőtt elkezdődik.
Bizonyára így is történt volna, ha nincs a népi kollégiumi mozgalom, amely, miközben új tehetségeket karolt fel, a félresiklott pályákat is kiegyenesítette. A szegedi Kálmány Lajos Népi Kollégium, ahová kerültem, nemcsak lehetőséget adott a gimnázium folytatására, de egy egész életre szóló világnézeti munícióval is ellátott. És mondhatni a pályaválasztást is befolyásolta mert az ottani indíttatásra iratkoztam be az akkor még Pázmány Péter nevét viselő pesti egyetem bölcsészeti karának történelem-filozófia-társadalomtudomány szakára. A végeredmény egyszakos diploma lett, mert a szociológiagyanús társadalomtudomány szakot megszüntették, a filozófiától meg eltanácsolták a történészeket, de ez is elegendőnek mutatkozott az érvényesüléshez. Egyetemi éveim alatt apám foglalkozása és nagyváradi viselt dolgaim miatt ugyan a gyanakvás légköre vett körül, de az enyhült és zavarodott 1953-as évben tanszékre kerülhettem. Fél évig tartó pünkösdi királyság lett ebből csupán, és csak négy év elteltével újabb tanszéki megbízatás. Ma már kissé megmosolygom magam, hogy milyen nagy elégedettséggel nézegetem akkor névtáblám alatt az egyetemi tanársegédi titulust. De még most is jóleső érzéssel tölt el, hogy nem okoztam csalódást szüleimnek. Rögtön az egyetem után házasság az akkor még negyedéves menyasszonyommal, lakás és biztos egzisztencia nélkül, de hát mi a háború és a háború utáni nehéz évek nemzedéke voltunk, nem számolgattunk és mérlegeltünk. És ha az anyagi háttér jó ideig hiányzott is még, a család intellektuális légköre feleségem révén kezdettől biztosított volt. Nagyrészt neki köszönhető, hogy két fiam alkotó értelmiségi lett, és én is vittem valamire.
Mert tényleg vittem. 1978-ban egyetemi tanári kinevezést kaptam, és megbízást az Új- és Legújabbkori Egyetemes Történeti Tanszék vezetésére. Visszatekintve azonban nem mondhatom, hogy elégedett vagyok tizenhét évig tartó tanszékvezetői működésemmel. Azt hittem, hogy megteremthetem a mindig is hiányzó magyarországi egyetemes történeti műhelyt, de csalódnom kellett. A tehetséges fiatalok, akiket a tanszékre hoztam, mind elmentek a jobban fizető politikai pályára. Némi vigaszul csak az szolgált, hogy a hajótörötteket aztán a vízből kimenthettem. Három évig tartó dékánságomra már jobb érzéssel gondolok vissza. Azt hiszem, hogy sikerült némiképp megóvnom a bölcsészeti kart a már akkor is divatos tanügyi hóbortoktól. Úgy gondolom, hogy a Magyar Történelmi Társulat elnökeként eltöltött nyolc év is a mérleg pozitív oldalára kerülhet. A leltár igazán értékes darabjainak azonban azokat a könyveket tartom, amelyek a több mint négy évtizedes tanári és kutatói pálya során keletkeztek. Minthogy a történetíró, a költőtől eltérően, nem születik, hanem lesz, a középiskolás korában még fogalmazással küszködő kisdiák is megtanult írni, és mintegy húsz könyv került ki tolla alól. A pálya vége felé vannak még tervei, de abban is reménykedik, hogy könyveit akkor is leveszik a polcról, ha nem írja elő azokat a kötelező irodalom. Vissza

Tartalom

Köszöntő5
"Klasszikus diplomácia - modern hatalmi politika" (19. század)
Poór János: A haza és védelmezői. Az 1808-as országgyűlésről9
Pelyach István: Szerbek Magyarországon 1848 előtt37
Erdődy Gábor: Liberális belga vélemény az 1848-49. évi magyarországi események alakulásáról a L'Observateur Belge alapján47
Csorba László: Gondolatok államról és nemzetről a 19. század középső harmadának Magyarországán79
Borsi-Kálmán Béla: Nemzeti nagylét és/vagy kisállami nyomorúság (gondolattöredékek egy örökzöld témáról)91
Kozári Monika: Tisza Kálmán, mint belügyminiszter 1875-ben105
Pók Attila: Birodalmi egység és magyar szuverenitás a dualizmus kori magyar közigazgatás politikumáról137
Gerő András: Deák Ferenc és a politikai etika149
Heiszler Vilmos: Ausztria, Poroszország, Németország163
Zachar József: Az osztrák-német liberálisok és az egyházügyi kérdés 1861-1881171
Tefner Zoltán: A lengyel klub helye az osztrák-magyar politikában és a mürzstegi reformprogram193
Ress Imre: A magyar balkán-politika módosulásának indítékai Andrássy külügyminiszteri kinevezése után229
Gecse Géza: Irányváltás az orosz külpolitikai gondolkodásban a XIX. század második felében249
Major Zoltán: A népek önrendelkezésének elméletéről és gyakorlatáról (1918)263
"Két világháború árnyékában..." és ami utána következik (20. század)
Gergely Jenő: Kereszténység és szocializmus a 20. században275
Donáth Péter: Politika és iskola. Egy ismeretlen epizód az 1922. évi választások és a magyarországi szlovák nyelvoktatás történetéből289
Németh István: A budapesti német-magyar kereskedelmi kamara a magyar-német kapcsolatokban (1920-1931)307
Horváth Jenő: Az olasz kapitulációtól a békeszerződésig (1943-1947)335
Egedy Gergely: Nagy-Britannia és az európai integráció: az elutasítástól a csatlakozásig (1945-1975)371
Gazdag Ferenc: A kül- és biztonságpolitika alakváltozásairól. Hova helyezhető el az Európai Unió?391
Balogh András: A nemzeti folyamatok és eszmék keleti sajátosságairól407
Izsák Lajos: Szabad választások Magyarországon 1990, 1994 és 1998-ban415
Diószegi István műveinek válogatott bibliográfiája431
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem