kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | Stephaneum Nyomda és Könyvkiadó R. T. |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Könyvkötői kötés |
| Oldalszám: | 295 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 22 cm x 15 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Nyomtatta Stephaneum nyomda és könyvkiadó R. T., Budapest. |
| Előszó | 3 |
| A kultúráról | 7 |
| A kultúra-fogalom felbontásánál a belső ember, külső ember és az embert körülvevő anyag jön tekintetbe | 11 |
| Az ember testének az anyagtól való elválasztása | 13 |
| A társadalmat a hármas kultúra tartja össze | 16 |
| Foglalkozás-elosztás (differenciáció) | 17 |
| Szociális differenciáció vagyis osztályképződés | 17 |
| Gazdasági differenciáció vagyis a hivatásokra való tagolás | 18 |
| A falu kialakulása | 18 |
| A város kialakulása | 18 |
| Javak kicserélése (integráció) | 18 |
| A civilizáció | 19 |
| A kultúra meghatározása | 21 |
| Individuálizmus | 27 |
| Kollektivizmus | 28 |
| Szolidarizmus | 29 |
| Arisztokratikus államforma | 30 |
| A mi kultúránkról | 32 |
| Középosztályunk a tulajdonképeni kultúra hordozója | 33 |
| A mi magyar nemzetünk szükséglete is a nyugati kultúrnépek életének és szükségleteinek megismeréséből ered | 34 |
| A német középosztályon is meg lehet állapítani az alacsonyfokú külső kultúrát | 36 |
| <<Nem rejlik-e például az angol nép ereje, talán a forma és önállóság elvének egymással való szerencsés megegyeztetésében>> | 38 |
| Egész munkánk folyamán a szociológiának rövid ismertetése mellett, a külső kultúra fogalmának megismertetését tűztük ki célul | 39 |
| Minden anyagi kultúra helyes fejlődése a külső kultúra fejlődésétől, illetve fejlettségétől függ | 40 |
| Tabella a főkultúrák tárgyairól | 41 |
| A zsidófaj kiegyensúlyozott hármas kultúrája | 41 |
| A külső kultúra úgy a vallás, mint nálunk az állam részéről is a nemtörődömség homályában tespedett, a nyugati kultúrát pedig nem jól láttuk meg; nem lehetett harmónikus a hármas kultúránk | 43 |
| <<Mi általában a demokratizmus? Általános törekvés az arisztokratizmus felé>> | 45 |
| Bele kell vinni az iskolába a külső kultúra tanítását is | 46 |
| Csak azt kell tanítani, ami az életre okvetlenül szükséges | 47 |
| Csak gentleman tanárok, illetve tanítók tudnak csak gentlemaneket nevelni | 49 |
| A higiéniáról | 51 |
| A fényről | 52 |
| Napfürdő | 55 |
| A nyaralás kérdése | 56 |
| Napközi otthon | 58 |
| Tengeri hoszpisz | 59 |
| Erdei iskola | 59 |
| A melegről | 61 |
| A levegőről | 62 |
| A vízről (fürdésről) | 62 |
| Bidéről | 66 |
| A mosakodásról. Mi különösképen a legfontosabbat, a lefekvés előtti mosakodást és a lefekvés előtti szájmosást hagyjuk el | 67 |
| A fogak ápolása | 68 |
| A kezek ápolása | 68 |
| A kisdedkortól kezdve, azaz a gyermek egyéves korától kezdve mossuk meg a gyermeknek a kezét minden étkezés előtt | 236 |
| Hajunk tisztántartása és ápolása | 69 |
| Az alvás | 69 |
| Az angol gyermeket 4-5 éves koráig már 6 órakor lefektetik | 73 |
| Az alvásról, a csecsemő-, a kisded- és tanköteles korban. A gyermek keze a takaró fölött maradjon | 74 |
| A nemi betegségekről | 74 |
| Az étrendről és élelemről | 78 |
| Az ivásról | 82 |
| Az ivóvízről | 82 |
| Sör, bor és pálinka | 82 |
| A dohányzás | 85 |
| A haláltól való félelemről | 86 |
| A higiéniáról, ha az ember tartózkodási helyét változtatja | 87 |
| A testgyakorlatokról | 92 |
| A mozgás, gimnasztika és erőgyakorlat legyen már az első évtől kezdve a gyermek nevelésénél a vezérfonal. Amerikában és az északi államokban már 2 éves korukban tanulnak a gyermekek úszni | 93 |
| Gyakran már a bölcsőben kezdődik a csecsemő egészségének megrontása | 94 |
| Játékdélutánok intézménye | 96 |
| Óraközi szünetek alatt a tanulók 2 perces tornagyakorlatokat végezzenek | 97 |
| Antik gimnasztika | 98 |
| Modern sport | 99 |
| A sport minden neme csak mértékkel való az iskolás fiúknak | 100 |
| A cserkész-mozgalomról | 100 |
| A nyári szünidőt is fel kellene hasznáni a testgyakorlatokra | 101 |
| Budapesti Középiskolai Atlétikai Klub | 101 |
| A korcsolyázásról | 102 |
| A testgyakorlatok terén eddig mit is tettünk | 104 |
| A gyógytornázásról | 104 |
| Úszómesterképző tanfolyam | 105 |
| Vasvármegyei tűzoltó szövetség | 106 |
| A legújabb testnevelésről szóló törvényjavaslat | 106 |
| Spárta | 106 |
| Vezessük be az iskolába a régi katonai <<Tornatanítás>> tanítását | 110 |
| Vezessük be az iskolába a postagalambászatot | 111 |
| Vezessük be az iskolába a kutyasportot | 113 |
| Kerékpározás, motorkerékpározás, motorcsónak, repülősport, sielés, lovasbandérium | 117 |
| Leányok testgyakorlatai | 117 |
| Lipcsei mintatorna és sportiskola | 118 |
| Gyalogsági gyakorlati szabályzatunkról | 119 |
| Milyen testgyakorlatokat vigyünk be az iskolába? | 120 |
| Űzzünk házi testgyakorlatokat, ha nincs időnk a sportra | 124 |
| Az öltözködésről | 127 |
| A kis gyermek lábát már a bölcsőben rontjuk | 129 |
| Az angol-amerikai nadrágöltözet kis gyermekek részére a legpraktikusabb | 130 |
| A fiúk öltözködésénél nagyon fontos a jó nadrágszabás | 130 |
| A nők öltözködéséről | 130 |
| A férfi öltözködésről | 134 |
| Az ingről | 134 |
| A pyjamáról | 139 |
| Az ágyról | 140 |
| Alsónadrág | 141 |
| Harisnya | 141 |
| Zsebkendő | 141 |
| A lábbeliről | 142 |
| Átlag 2 centiméterrel hosszabb cipőt kell viselni mint a lábunk | 146 |
| A kaptafáról | 148 |
| A lábszárvédőkről | 148 |
| Lovaglócsizma | 149 |
| A keztyű | 150 |
| Frakk, szmoking, gérok, zsakett, szakkó | 151 |
| Felsőkabát | 153 |
| Zubbony | 153 |
| Gallér | 153 |
| A ruha konzerválása | 154 |
| Az utazószerelékeinkről | 155 |
| A lakásról | 157 |
| A talaj | 157 |
| Egészséges építésű ház | 158 |
| Háló- és fürdőszoba a legfontosabb | 158 |
| A lakószoba különféle okokból egészségtelen lehet | 162 |
| Az ideális otthonok kiállításáról | 164 |
| Asszony és lakáskultúra | 168 |
| A gyermekszobáról | 169 |
| A szellőzésről | 173 |
| A fűtésről | 175 |
| Az iskola épülete | 176 |
| Az iskolapadról | 177 |
| Mentőszekrénnyel legyen felszerelve a tornaterem és a játszótér is | 178 |
| A falusi tanító lakása mintalakás legyen | 178 |
| A külföldi piros-fehér-zöld | 178 |
| Az ablakkereteket és ajtókat mind fehérre kellene festenünk | 179 |
| A zöld szín | 180 |
| Az építési rendeletet épen úgy be kellene tartani a falunak mint a városnak | 181 |
| A modorról | 182 |
| Az udvariasság ligája | 184 |
| Országos mozgalom a káromkodás ellen | 187 |
| A gyermekkel való bánásmód | 188 |
| A névjegyről | 189 |
| A bemutatás és bemutatkozásról | 192 |
| A köszönésről | 194 |
| Jobbra hajts | 195 |
| A meghajlásról | 198 |
| A kézfogásról | 197 |
| A kézcsókról | 197 |
| A tegezésről | 198 |
| Az irodalmi nyelvről | 199 |
| Az éneklésről | 201 |
| A beszédről | 202 |
| A halk beszédről | 203 |
| A gyemek kiabálása nem a boldogság jele, hanem egyszerűen rossz szokás | 204 |
| A hallgatás iskolájáról | 205 |
| A pontosságról | 207 |
| A saját lakásunkban való viselkedésről | 208 |
| A szállóról | 209 |
| A vendéglői életről | 211 |
| A saját feleségről | 215 |
| A magyar társaságról | 217 |
| Jó modor a bridzsnél | 219 |
| Mindenütt és mindig jó modorúak legyünk | 221 |
| A szép evés technikája | 222 |
| Az asztal és szék egymáshoz való aránya | 223 |
| Magasságkülönbség az asztal és szék között 26 cm legyen | 224 |
| Az arányt a gyermekeknél is be kell tartani | 225 |
| Szeretjük étkezés közben a zenét | 226 |
| Kanáltartás | 226 |
| Az előétel evése | 227 |
| Késsel és villával való evés | 227 |
| Késtartás | 228 |
| Villatartás | 228 |
| A kést soha ne vezessük a szánkba | 228 |
| A főzelék evése (csak villával) | 229 |
| Villával eendő húsnemek | 229 |
| Különböző ételnemek evése | 229 |
| És hogyan is merje magát egy ember művelt embernek tartani, ha még nem is tud enni | 231 |
| Poharainkat rendesen csunyán fogjuk | 232 |
| A koccintásnak se vagyunk barátai | 232 |
| A fekete kávéval bontsunk asztalt | 232 |
| Fogpiszkálót ne adjunk az asztalra | 232 |
| Aki egyedül ül az asztalnál | 234 |
| A tyúk is kikaparja | 236 |
| A XVIII. században Lipót Frigyes anhalti herceg panaszkodva írja, hogy a lovagi tornát, a vívást, úszást, sőt a tudományok és művészetek megértését is könnyebb megtanulni, mint a késsel, villával való bánást | 236 |
| A gyermek evéséről a kisded-, tanköteles- és serdülőkorban | 236 |
| A gyermek vacsorája 6-1/2 7 órakor legyen. A serdült egyék naponta ötször, de mindig keveset és szoktassuk le az esti vízivásról | 74 |
| A külső kultúra értékéről és megszerzéséről | 237 |
| Jelen könyvünk egy kis könyvtárt pótol | |
| Elérheti a külső kultúra tudását a legtöbb ember, ha a tanítását belevisszük az iskolába | 241 |
| A papról | 242 |
| Legsürgősebb teendő a papi reform | 242 |
| Nem tanítják a papokat a gyermekeket szeretni és a gyermekek útján a felnőttekhez férkőzni | 245 |
| A legmodernebb dolog és most már elmélet is a szociológia | 245 |
| Hogy papságunk harmónikusan képzett legyen, belé kell nevelni a külső kultúrát is | 245 |
| A tanítóról | 247 |
| Hellén felfogás szerint a tanító a szülők előtt sorolt | 247 |
| Tekintélyének lejáratása kiszámíthatatlan kárral jár | 249 |
| Azért nagyobb takintély falun a zsidó vigéc, vagy szatócs, mert az elegánsan és vasalt nadrágban jár | 249 |
| <<Az iskola feladata nem az, hogy egyes szellemóriásokat produkáljon, hanem, hogy a normális szellemet az elérhető műveltségi magaslatra emelje>> | 252 |
| Az iskola ne legyen kevésbé nevelő hely, mint a szülői ház | 253 |
| Nevelni annyit tesz, mint az egyén és társadalom belső, külső és anyagi kultúrértékeit összhangban és párhuzamosan fejleszteni és ezeket a jövő nemzedék életelveinek mozgató rugóivá tenni | 253 |
| <<Minden nevelés szoktatás, maga a szoktatás pedig a nevelhetés fundmentuma>> | 253 |
| De ugyan hány családnak van gondja rá, hogy a serdülő egészségtant, vagy pedagógiát is tanuljon | 254 |
| Naponta egy kis külső kultúrát tanítani | 255 |
| A gyermeket nemcsak rászoktatni, de a külső kultúrának végrehajtását ellenőriznie is kell | 255 |
| A közvélemény nevelő hatása | 256 |
| Jól nevelt és képzett kultúrtanítókat | 258 |
| Tanítóképezdei tanárképzőiskola | 258 |
| Állampolgárrá való nevelés alapfogalmai | 259 |
| Tanyai iskolák | 261 |
| Népfőiskolák és szabadoktatási gyakorlatok | 261 |
| <<A magyar gyermekeknek írni, olvasni, Istent dícsérni, a hazát szeretni meg kell tanulni, nem kell iskolacélra palotákat emelni, a kunyhót és a vityillót is fel lehet avatni kultúrtemplommá>> | 262 |
| A jegyzőről | |
| <<A falu jegyzője integráns része a magyar társadalom történeti szervezetének>> | 263 |
| A jegyző a falu mindene és mégis a községnek feje a bíró | 264 |
| A jegyzőképzés reformjánál is a legnagyobb szerepet az elsőrangú tanár játsza | 267 |
| A község kiépítéséről | 270 |
| <<A község az első láncszem, mely az embert a család után az államhoz fűz>> | 270 |
| Önkormányzat, centralizáció | 270 |
| Törvényjavaslattervezet | 271 |
| Községszövetségek | 272 |
| A pap a belső kultúra képviselője | 272 |
| A tanító a külső és belső kultúrának nevelője és az anyagi kultúra tanítója | 272 |
| A jegyző az anyagi kultúrát irányítja, fejleszti | 273 |
| A falusi orvos | 273 |
| Közegészségügyünk és a falu | 275 |
| Vándorgyűléseken agitációs előadásokat kell tartani a népnek | 275 |
| Milyen tudatlan a vidék asszonya | 275 |
| Az orvos is segítsen a nép nevelése körül | 276 |
| Faluszövetség | 276 |
| Fiatal lányok barátnői | 277 |
| Legyen világosság | 277 |
| Gazdáink is vezettessék be a villanyt | 278 |
| Hogyan élnek Amerikában a tanyai nők | 278 |
| Az új típusú, jó példát mutató pap, tanító és jegyző nevelő kiképzését tartjuk a legfontosabbnak és elodázhatatlannak | 281 |
| Befejezés | 282 |
| Átfogó ismerteket tartalmazó könyvre volna szükségünk | 282 |
| A szociológiát elnevezhetnők kultúrológiának, kultúrtannak is | 284 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.