Fülszöveg
Az egész világon visszhangzik a sajtó a köznevelés kérdéseitől. Egy nemzetiségi csoport körében az érdeklődés az ifjúság nevelésének kérdései iránt azonban még fokozottabb. Ez a dolgozat a nemzetiségi élet egyik legsajátosabb területének sokoldalú vizsgálatát nyújtja: definiálja a nemzetiségi iskolát és ismerteti egyes típusait. Részletesen elemzi az anyanyelvű nevelés ezerarcú kérdéseit, ismerteti a kétnyelvűség és a nyelvek egymásra hatásának problémáit, mint a nemzetiségi iskolák sajátos nyelvi közegét. Az egységesen koncipiált nyelvi neveléssel - állítja a szerző - a nemzetiségi tanulók személyiségformálásában sokoldalú, pozitív transzfer-hatás alakulhat ki, hasonlóan, mint a (nyelvi) szakosított iskolák.
Mózsi Ferenc részletesen foglalkozik a magyar, a szlovák és az orosz nyelv tanításának elvi alapjaival, elemzi a történelemoktatás sajátos kérdéseit a nemzetiségi iskolákban. Ismerteti a "kettős igazság" didaktikai vetületét, és megoldásokat javasol ennek áthidalására.
A...
Tovább
Fülszöveg
Az egész világon visszhangzik a sajtó a köznevelés kérdéseitől. Egy nemzetiségi csoport körében az érdeklődés az ifjúság nevelésének kérdései iránt azonban még fokozottabb. Ez a dolgozat a nemzetiségi élet egyik legsajátosabb területének sokoldalú vizsgálatát nyújtja: definiálja a nemzetiségi iskolát és ismerteti egyes típusait. Részletesen elemzi az anyanyelvű nevelés ezerarcú kérdéseit, ismerteti a kétnyelvűség és a nyelvek egymásra hatásának problémáit, mint a nemzetiségi iskolák sajátos nyelvi közegét. Az egységesen koncipiált nyelvi neveléssel - állítja a szerző - a nemzetiségi tanulók személyiségformálásában sokoldalú, pozitív transzfer-hatás alakulhat ki, hasonlóan, mint a (nyelvi) szakosított iskolák.
Mózsi Ferenc részletesen foglalkozik a magyar, a szlovák és az orosz nyelv tanításának elvi alapjaival, elemzi a történelemoktatás sajátos kérdéseit a nemzetiségi iskolákban. Ismerteti a "kettős igazság" didaktikai vetületét, és megoldásokat javasol ennek áthidalására.
A tanulmány részletesen elemzi az irodalmi nevelés "krízisének" problémáját. Az irodalmi mű sematikus, lerövidített megközelítése iskolai vetületének bírálatát nyújtja, és kitér a tantervek megújítását célzó kutatásokra. Bírálja az irodalmi nevelés megcsontosodott ismeretanyagát, és az összehasonlító irodalomtudomány legújabb eredményeinek felhasználásával tesz gyakorlati javaslatokat a szlovák és a magyar irodalomoktatás anyagának koordinációjára a szocialista internacionalizmus elmélyítése és a műalkotás megközelítésének "taníthatósága" érdekében.
A könyv elméleti és gyakorlati segítséget nyújthat azoknak, akik a nemzetiségi iskolák kérdéseivel hivatásszerűen foglalkoznak: pedagógusoknak, iskolai dolgozóknak. De rajtuk kívül számot tarthat mindenkinek az érdeklődésére, aki képet akar kapni a sokat emlegetett nemzetiségi iskolák sajátos kérdéseiről.
A szerző célja, hogy a nemzetiségi iskolák tanítványait - akik a két nyelv és irodalom (kultúra) ismeretében, szeretetében és igénylésében nőnek fel - ne az igazság birtoklásának charizmatikus előjoga vagy a tévedhetetlenség biztonsága jellemezze, hanem az önmagát vizsgáztató igazságkeresés. Ez az egyik legjobb biztosítéka nemcsak az intellektuális igényszint állandó emelésének, hanem a marxi-lenini világnézet elsajátításának és a szocialista internacionalizmus szüksége tudatosításának.
Annak ellenére, hogy a könyv nem lép fel a teljesség igényével - az első kötete annak a sorozatnak, melyet majd követnek a Szlovákiai Tankönyvkiadó kiadásában a Nemzetiségi iskola - zenei nevelés vagy a Nemzetiségi iskola és a második nyelv oktatása stb. kötetei - mégis témakörében alapozó jellegű.
Vissza