Nemzetközi agrárstratégiák

Tartalom

I. rész. A VILÁG ÉLELMISZER-TERMELÉSÉNEK GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS KÉRDÉSEI (Sárkány Pál) 9
1. Globális kérdések az élelmezésben 11
1.1. A túlélés stratégiája 11
1.2. Globális probléma: az éhezés 14
2. Globális célok és agrárstratégiák 21
2.1. Formálódó agrárstratégiák a világmodellekben 21
2.2. A 2000. év 28
2.3. A globális fejlődés világmodellje 30
2.4. Az organikus regionális fejlődés világmodellje 36
2.5. A RIO-jelentés az élelmezésről 50
2.6. A BARILOCHE-modell élelmezési prognózisai 69
2.7. Globális agrármodell - magyar stratégia 77
3. Stratégiák és elképzelések az emberiség élelmiszer-ellátására 81
3.1. Világélelmezési stratégiák és próbálkozások 81
3.2. Az élelmezési válság eredői 86
3.3. Nobel-díj a zöld forradalom "csodamagvaiért" 89
3.4. A zöld forradalom kudarca tanulságokkal 92
3.5. A demográfia szabályozhatóvá tétele 96
4. A világ mezőgazdaságának gazdaságpolitikai áttekintése. A FAO prognózisa: 2000 körül 99
4.1. A termelés gyorsítása 99
4.2. A tényleges kereslet növelése 101
4.3. Az Új Nemzetközi Gazdasági Rend újjászervezése 102
4.4. Mi várható 2000-ben? 105
5. Stratégia a mezőgazdasági kemizálásban 117
5.1. A mezőgazdaság kemizálásának történelmi folyamata 117
5.2. Integrált növényvédelem 119
5.3. Biológia és biokémia a növényvédelemben 120
5.4. A műtrágyázás stratégiai kérdése 121
6. Globális stratégiai tartalékok a biológiában 123
6.1. A fotoszintézis mint stratégiai elem 123
6.2. Az állati eredetű fehérjék 124
6.3. várható szintáttörés jellegű változások az állattenyésztésben 125
6.4. A növénynemesítés távlatai 127
7. Az energia kérdése 129
7.1. Az energia szerepe az agrárstratégiában 129
7.2. A mezőgazdaság energiafogyasztása 129
7.3. Egy elgondolkoztató felmérés 131
7.4. Energiáért energiát 134
7.5. Az energiaválság és az élelmiszer-termelési stratégia 139
8. A víz mint stratégiai tényező az élelmiszer-termelésben 141
8.1. öntözés és szűkülő édesvízkészlet 141
8.2. Az elsivatagosodás veszélye 145
8.3. A tudomány szerepe az elsivatagosodás elleni harcban 146
9. Globális stratégiai feladat: a környezetbarát élelmiszer-termelés 150
9.1. Gazdálkodás és környezetvédelem 150
9.2. Talajvédelem 152
9.3. Korszerű növényvédelem 154
9.4. Az erdő szerepe a környezetvédelemben 155
II. rész. AGRÁRSTRATÉGIÁK A VILÁGBAN 159
10. A mezőgazdasági stratégia alkalmazkodási vonatkozásai és közgazdasági viszonylatai 161
10.1. Az agrárpolitika megújítása (Csendes Béla) 161
10.2. Az alkalmazkodó agrárpolitika és stratégia (Csete László) 173
10.3. Az élelmiszer-gazdaság közgazdasági feltételrendszere (Sípos Aladár) 191
11. Az agrárstratégia biológiai, biotechnológiai és kutatási-fejlesztési problémái 218
11.1. A biológiai erőforrások mint a hosszú távú agrárstratégia elemei (Láng István) 218
11.2. Az agrárkutatások szerepe az élelmiszer-termelés fejlesztési stratégiájában (Papócsi László) 227
11.3. Az élelmiszer-ipari termékek minősége mint stratégiai elem (Biacs Péter) 255
12. Az agrárstratégia globális és regionális nemzetközi problémái 278
12.1. A liberalizálás lehetőségei és következményei az élelmiszer-világkereskedelemben (Csáki Csaba) 278
12.2. A Szovjetunió agrárstratégiájáról (Vlagyimir Alekszandrovics Tyihonov--Tompa Béla) 312
12.3. A magyar élelmiszer-gazdaság fejlesztési lehetőségei a szocialista államközi kapcsolatok tükrében (Rednágel Jenő)334
12.4. Az USA agrárstratégiájának szemléleti módjai és tanulságos jellemzői (Mark Richie) 350
12.5. Az Európai Közösség agrárpolitikája (Michael Tracy) 377
12.6. A mezőgazdaság fejlesztésének stratégiai kérdései Kínában (Tálas Barna-Jordán Gyula) 409
12.7. A családi felelősségi rendszer a kínai vidék reformjának folyamatában (Fekete Ferenc) 423
13. Agrárstratégiánk és a szövetkezeti modell (Lehoczki Mihály) 437
13.1. A történelmi út a mezőgazdaság szövetkezetesítéséig 438
13.2. Harminc év eredményei 443
13.3. A mezőgazdasági szövetkezeti forma mai problémáinak kialakulása 453
13.4. A megújulás lehetséges fő irányai 456
III. rész. A MAGYAR AGRÁRSTRATÉGIA ALAKULÁSA ÉS VÁLTOZÁSAINAK JELLEMZŐI (Fecske Mihály) 471
14. Gazdaságstratégiánk kialakulása és fejlődése 473
14.1. változások az ötvenes évtized közepéig 473
14.2. A piaci hatások megjelenése az agrárstratégiában a kötelező beszolgáltatás után 481
14.3. A mezőgazdasági termelés dinamizálása a nagyüzemi átszervezéssel 489
14.4. A lassan fejlődő ágazatok ellentmondásai 496
14.5. Agrárstratégiánk megítélése a struktúraváltozások alapján 501
15. A magyar agrárstratégia a nemzetközi összefüggések tükrében 506
15.1. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar kapcsolata (a vertikális összhang) 506
15.2. A mezőgazdaság fő ágazatainak arányai 508
15.3. Néhány magyar sajátosság 510
16. A termelési tényezők szerepe a stratégia alakulásában 512
16.1. A föld mint a mezőgazdasági termelés alapvető tényezője 512
16.2. A foglalkoztatottság alakulása 522
16.3. Anyagi, műszaki ellátottság 524
16.4. Az állatállomány 529
17. Agrárstratégia a kedvezőtlen adottságú térségekben 532
17.1. A mezőgazdaság nem mezőgazdasági tevékenysége mint agrárstratégiai tényező 532
17.2. A kedvezőtlen adottságú térségek helyzete agrárpolitikánk egyik kulcskérdése 537
18. A vállalkozások az agrárstratégiában 540
18.1. Régi és új vállalkozási formák 540
18.2. A külföldi működő tőke bevonása, a belföldi tőkeáramlás 545
19. Az élelmiszeripar jelentősége az agrárstratégiában 549
20. Az élelmiszer-gazdaság fejlesztésének infrastrukturális sajátosságai 562
21. A külkereskedelem mint a magyar agrárstratégia nagyon fontos eleme 567
21.1. Kedvező eredmények az export--import egyenlegben 567
21.2. Agrár-külkereskedelmünk minősítése a hagyományos számításoktól eltérő módon 577
22. Új helyzet az agrárgazdaságban és az ezzel kapcsolatos stratégiai kérdések 580
22.1. Változások és kihívások a nyolcvanas években 580
22.2. A kialakult helyzet ellentmondásai, dilemmái 591
FELHASZNÁLT IRODALOM 603
FÜGGELÉK: Rövidítések 613

Témakörök