| Bevezetés | 1 |
| A nemzetközi kereskedelem | 3 |
| A nemzetközi munkamegosztás indítékai | 3 |
| Abszolút előny | 3 |
| Komparatív előny | 5 |
| A nemzetközi cserearányok | 9 |
| Komparatív előny érvényesítése a gazdasági döntésekben | 12 |
| Cserearány mutatók több termék esetén | 14 |
| Külgazdasági nyitottság | 15 |
| A nem kompetitív szféra és a nemzetközi kereskedelem | 16 |
| Külkereskedelmi mérleg | 16 |
| Külkereskedelmi multiplikátor | 17 |
| Kereskedelempolitikai irányzatok | 17 |
| A kereskedelempolitika eszközei | 19 |
| Kontingensek, kvóták | 28 |
| Önkéntes exportkorlátozás (VER) | 31 |
| Szubvenciók | 33 |
| Devizapolitikai eszközök | 37 |
| Egyéb kereskedelmpolitikai eszközök a protekcionizmus szolgálatában | 38 |
| A külkereskedelmi ügyletek szabályozása | 38 |
| A külkereskedelmi ügyletek főbb típusai | 41 |
| Különleges kereskedelmi és koncentrált piaci ügyletek | 42 |
| Nemzetközi árutőzsde | 50 |
| Határidős tőzsdei ügyletek | 52 |
| A tőzsdei opciós ügylet | 55 |
| A fizikai és határidős piac kölcsönhatásai | 56 |
| A spekulánsok és a tőzsde | 56 |
| Spekulatív célú ügyletek | 57 |
| Spekuláció opcióval | 58 |
| Hedge-ügylet | 59 |
| Hedge-ügylet opcióval | 63 |
| Kereskedelmi kapcsolatok a II. világháború után | 65 |
| A GATT | 65 |
| A nemzetközi kereskedelem strukturális és minőségi változásai | 68 |
| Világkereskedelmi Szervezet (WTO) | 69 |
| A külkereskedelem szerepe a magyar gazdaságban | 70 |
| A magyar gazdaság adottságai külgazdasági szemszögből | 70 |
| A magyar külkereskedelmi politika | 71 |
| A külkereskedelmi tevékenység szabályozása | 72 |
| Nemzetközi vállalat versenystratégiák | 76 |
| Értékesítési csatorna (értékesítési utak) | 78 |
| A termék piaci életgörbéje | 81 |
| A dömpingár, mint árstratégiai eszköz | 82 |
| Monopolista verseny a nemzetközi piacokon | 82 |
| Nemzetközi tőkeáramlás | 85 |
| Elméleti megközelítések a működőtőke export indítékával kapcsolatban | 85 |
| A nemzetközi tőkeáramlás hatása az érintett országokra | 89 |
| A nemzetközi tőkemozgás fő irányzatai | 91 |
| A tőkeimport és gazdaságpolitika | 91 |
| Változások tőkeáramlás gazdasági szerkezetében | 93 |
| Módosulás a tőkemozgások földrajzi szerkezetében | 94 |
| Változások a külföldi tőke szerepének megítélésében | 96 |
| Együttműködési formák és a külföldi tulajdonhányad | 98 |
| Az eladósodott országok kísérlete az adósság tőkesítésére | 100 |
| A volt szocialista országok és a nemzetközi tőkemozgások | 102 |
| A szocialista országok tőkeimportja | 103 |
| Magyarország és a külföldi tőke | 104 |
| Nemzetközi pénzügyi rendszer | 109 |
| A fizetési mérleg felépítése | 110 |
| A nemzetközi elszámolások eszközei | 114 |
| A valutaárfolyam közgazdasági funckiói | 115 |
| A valutaárfolyam szintjére ható főbb tényezők | 117 |
| Árfolyam típusok | 118 |
| A valutaárfolyam változásának hatásai | 120 |
| A valuták forgalomképessége | 123 |
| A nemzetközi pénzügyi rendszer fejlődés-története | 125 |
| Aranystandard rendszer | 125 |
| Aranydeviza-standard rendszer a II. világháború után | 127 |
| Deviza-standard rendszer | 132 |
| A fizetési mérleg és a valutaárfolyam | 134 |
| Fizetési mérleg-politika | 137 |
| Valutáris likviditás | 138 |
| A likviditás mérőszámai | 139 |
| A valutáris tartalékok és a likviditás | 142 |
| Az adósságválság, az eladósodási folyamat világgazdasági vetülete | 143 |
| Magyarország eladósodása | 146 |
| Az IMF és a Világbank szerepe az eladósodási probléma enyhítésében | 147 |
| Nemzetközi pénz- és tőkepiacok | 148 |
| Azonnali ügyletek | 150 |
| Határidős ügyletek | 151 |
| Swap ügyletek | 154 |
| Opciós-határidős ügyletek | 155 |
| Nemzetközi pénzpiaci kamatláb | 156 |
| Eurokötvény piac | 157 |
| Nemzetközi értékpapírpiac | 158 |
| Nemzetközi hitelek | 159 |
| Off-shore piacok, xeno-piacok | 160 |
| Integrációs rendszerek a világgazdaságban | 163 |
| Integrációs előnyök és hátrányok | 163 |
| Az integrációs folyamatok és mérésük | 167 |
| Vállalati és regionális integráció | 168 |
| Az integráció típusai a mai világgazdaságban | 170 |
| A nyugat-európai intgráció általános jellemzői | 170 |
| Az európai integrációs folyamat főbb állomásai | 171 |
| Az EK gazdasági fejlődésének főbb jellemzői | 174 |
| A vámunió megteremtése | 175 |
| Az EK és a mikrointegrációs tendenciák | 176 |
| A Közösség agrárpolitikája | 177 |
| Az EK struktúrpolitikája | 180 |
| Pénzügyi és gazdasági unió | 181 |
| Az európai integrációs folyamat napjainkban | 183 |
| Európai Unió | 183 |
| Európai Gazdasági Térség (1993-tól) | 185 |
| Új típusú társulási szerződések | 186 |
| Magyarország és az integráció | 187 |
| Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) | 189 |
| Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Övezet (NAFTA) | 190 |
| Felhasznált irodalom | 193 |
| Tágymutató | 194 |
Folytatás Microsoft-tal