| Bevezető | 5 |
| Gondolatok a tőkés nemzetközi gazdaságpolitika főbb jellegzetességeiről | 15 |
| A KGST-integráció nemzetközi gazdasági és ipari együttműködési politikájának kialakulási folyamata | 38 |
| A szocialista nemzetközi ipari együttműködési politika főbb vonásai a KGST-ben | 46 |
| A nemzetközi iparpolitika eszközrendszere | 53 |
| A KGST szervezete mint a nemzetközi gazdasági együttműködési politika eszköze | 56 |
| A nemzetközi ipari gazdálkodó szervezetek | 59 |
| A szocialista nemzetközi ipari együttműködési politika főbb nemzetközi ellentmondásai | 64 |
| A közös érdekek és a nemzeti érdekek közötti ellentmondás | 65 |
| A KGST-integráció nemzetközi mechanizmusának főbb problémái | 68 |
| Ágazati irányítás és nemzetközi ipari együttműködési politika | 77 |
| Az árrendszer főbb problémái a KGST-integrációban | 85 |
| Az árcentrum alakulása a KGST-integrációban | 86 |
| A cserearányok változásának hatásai a KGST árrendszerére | 95 |
| Magyarország cserearányai | 105 |
| Az árreformok lehetséges útjai és módjai a KGST-integrációban | 110 |
| A termelés nemzetközi szakosítása és kooperációja | 129 |
| A nemzetközi szakosítás és kooperáció fogalma és elméletének főbb vonásai | 129 |
| A termelési kooperáció fogalma | 131 |
| A tudományos-műszaki haladás és a nemzetközi gyártásszakosítás-kooperáció | 136 |
| A fejlett tőkésországokkal való kapcsolatok hatása a nemzetközi gyártásszakosításra a KGST-országokban | 145 |
| A nemzetközi gyártásszakosítás előrehaladásának néhány főbb problémája | 154 |
| Struktúrapolitika, iparszerkezeti változások a KGST-integrációban | 161 |
| A nemzeti struktúrák fejlődésére ható főbb tényezők | 161 |
| A struktúrapolitika nemzetközi összehangolásának néhány problémája | 167 |
| A termelés ágazati szerkezetének változásai | 173 |
| Külgazdasági struktúrapolitika és szerkezeti változások | 190 |
| Külgazdasági struktúrapolitika és szerkezeti váltodzások a KGST-integrácisóban | 203 |
| A KGST energetikai integrációja | 214 |
| Az energetika néhány főbb problémája a tőkés világgazdaságban | 214 |
| Az összeurópai energetikai kooperáció lehetőségei | 219 |
| Az energiahordozók és a villamos energia termelése és szerkezete a KGST-integrációban | 221 |
| A KGST-integráció villamosenergia-termelése és egyesített villamosenergia-rendszere | 229 |
| A KGST energetikai célprogramja | 235 |
| A KGST-országok energiagazdálkodásának néhány időszerű kérdése | 239 |
| Magyarország energetikai gazdaságpolitikája a KGST-ben | 251 |
| A vegyipar a KGST-integrációban | 255 |
| A vegyipar növekvő szerepe a világgazdaságban | 255 |
| Együttműködés a vegyiparban a KGST-országok között | 263 |
| A magyar vegyipar fejlődésének főbb vonásai és nemzetközi összefüggései | 269 |
| Élelmiszer-gazdaság a KGST-integrációban | 275 |
| Az élelmiszer-gazdaság nemzetközi munkamegosztásának főbb sajátosságai | 275 |
| A KGST-országok élelmiszer-gazdaságának fejlődése | 281 |
| Az élelmiszer-gazdaság nemzetközi munkamegosztásának irányvonalai a KGST-integrációban | 292 |
| A gépipar a KGST-integrációban | 302 |
| A tudományos-technikai haladás hatása a gépipar termelési szerkezetére | 311 |
| A KGST gépipari célprogramja | 316 |
| Az egyes KGST-országok együttműködése az atomerőművi gépgyártásban | 331 |
| A gördülőcsapágyak szervezett termelése a KGST-integrációban | 333 |
| Közútijármű-gyártás a KGST-integrációban | 336 |
| Együttműködés a tartós fogyasztási cikkek gyártásában | 344 |
| Függelék | |
| A KGST főbb nemzetközi szervezetei | 351 |
| Irodalomjegyzék | 361 |
Folytatás Microsoft-tal