Nemzetközi jog

Egyetemi tankönyv

Szerző

Dr. Nagy Károly

Dr. Haraszti György

Dr. Herczegh Béla

Lektor

Bokorné Dr. Szegő Hanna

Dr. Ustor Endre

Budapest

'Dr. Nagy Károly: Nemzetközi jog ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1976
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	491 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-17-1408-X
Megjegyzés:	Tankönyvi száma: 4094.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

A nemzetközi jog alapfogalmai és sajátosságai
A nemzetközi jog kialakulása	13
A nemzetközi jog sajátosságai	14
A nemzetközi jogszabályok létrejöttének módja	14
A nemzetközi jog alanyai	14
A nemzetközi jog tárgya	20
Szankció a nemzetközi jogban	20
A nemzetközi jog meghatározása	21
A nemzetközi jog viszonya a külpolitikához és a diplomáciához	24
A nemzetközi jog és a nemzetközi magánjog elhatárolása	25
A nemzetközi jog és a belső jog viszonya	26
A nemzetközi jog forrásai	29
A nemzetközi jog kodifikálása	34
A nemzetközi jog és tudományának története
A rabszolgatartó társadalom nemzetközi joga	38
A feudalizmus kora	41
Új intézmények kialakulása a kapitalizmus nemzetközi jogában	45
Az államközi kapcsolatok és a nemzetközi jog átalakulása az Októberi Forradalom előtt	51
A második világháború és a szocialista világrendszer kialakulása	57
A gyarmati rendszer felbomlása	62
Magyarország nemzetközi kapcsolatainak fejlődése	64
A nemzetközi jog tudományának története	70
Korunk nemzetközi jogának alapelvei
A békés egymás mellett élés elve	77
Az állami szuverenitás tiszteletbentartásának elve	80
Az államok egyenlőségének elve	83
A beavatkozás tilalma	84
Az erőszak tilalma	88
A nemzetközi viták békés elintézésének elve	92
Az államok együttműködési kötelezettsége	93
A népek és nemzetek önrendelkezésének elve	94
A szocialista internacionalizmus	95
Az állam keletkezése, elismerése, megszűnése, az államok közötti utódlás
Az állam keletkezése	99
Az államkapcsolatok	102
Az állam elismerése	104
Az állam elismerésének fogalma és joghatásai	105
Az állam elismerésének terjedelme és módjai	106
Az állam elismerése és nemzetközi szervezetbe való felvétele	107
Az elismerés formái	108
A tényleges kormányok elismerése	109
A kormány fogalma és fajai a nemzetközi jogban	110
A kormányok elismerésének jog jellege, az Estrada-elv és a Tobar-doktrína	110
A kormány elismerésének joghatásai	112
Száműzetésben levő kormányok elismerése	113
Ellenállási szervezetek elismerése	115
Hadviselő félként és felkelőként való elismerés	115
Az állam megszűnése és az államazonosság	117
Az államok közötti utódlás	119
A terület és a tér a nemzetközi jogban
Az államterület fogalma és részei	126
Az államhatár	128
Az államterület megszerzése és elvesztése	130
A nemzetközi jogi népszavazás	134
A területi felségjog nemzetközi jogi korlátozásai	135
A nemzetközi folyók	137
A tenger nemzetközi jogi helyzete	140
A parti tenger	141
A kontinentális talapzat	144
A beltenger	146
A nyílt tenger	147
A tengerszorosok	149
A nemzetközi tengeri csatornák	151
Különleges státusú területek	153
A sarkvidékek és a Spitzbergák jogi helyzete	153
Kondomínium alatti területek	155
Nemzetközi igazgatás alá helyezett területek	156
A légitér	159
A világűrre vonatkozó nemzetközi jogszabályok	162
Az emberi környezet nemzetközi jogi védelme	166
Az egyén a nemzetközi jogban
Az állampolgárság megszerzésének és elvesztésének nemzetközi jogi vonatkozásai	171
A nemzetközi jogi opció	175
A lakosságcsere	176
A jogi személyek honossága	177
A külföldiek jogi helyzete	178
A diplomáciai védelem	181
A kiadatás és a menedékjog intézménye	183
Az államterületen élő kisebbségek nemzetközi jogi védelme	185
A genocidium (népirtás) bűncselekménye	188
Az emberi jogok nemzetközi jogi védelme	190
Az alapvető emberi jogok az egyetemes nemzetközi jogban	190
Regionális egyezmények az emberji jogok védelmére	196
A nemzetközi szerződés
A nemzetközi szerződés fogalma, elnevezése, fajai	200
A szerződéskötés	206
Szerződéskötési képesség	206
A szerződő felek tárgyalásai	206
A szerződés aláírása	209
A szerződés megerősítése (ratifikálás)	210
A nemzetközi szerződéshez fűzött fenntartások	214
A nemzetközi szerződés beiktatása	216
A nemzetközi szerződés érvénytelensége	217
Semmisség és megtámadhatóság	217
Jogosulatlan személy által kötött szerződés	219
A belső jog szabályainak megsértésével kötött nemzetközi szerződés	220
Erőszak hatására kötött nemzetközi szerződés	221
Tévedés	223
Megtévesztés	224
Megvesztegetés	224
Cogens jogszabályba ütköző nemzetközi szerződés	225
A nemzetközi szerződés érvénytelenségének következményei	226
A nemzetközi szerződések értelmezése	227
Az értelmezés fogalma	227
Az értelmezés alanyai	228
Az értelmezés módszerei	229
Kiterjesztő és megszorító értelmezés	232
Több nyelvű szövegek értelmezése	233
A nemzetközi szerződések alkalmazása	233
Pacta sunt servanda	234
A szerződés időbeli és területi hatálya	235
A nemzetközi szerződés kihatása harmadik államra	235
A nemzetközi szerződések módosítása	237
A nemzetközi szerződések megszűnése	238
A megszűnési okok osztályozása	238
A szerződés megszűnése a szerződésben meghatározott esemény bekövetkezése folytán	238
A szerződés felmondása	239
A szerződés megszűnése a felek kifejezett egyetértése alapján	240
A szerződés megszűnése új szerződés létrejötte folytán	241
Teljesítés	241
A szerződés megszűnése szerződésszegés következményeként	242
A nemzetközi szerződés megszűnése a körülmények változása folytán	243
Lehetetlenülés	246
Államutódlás	247
A háború hatása a nemzetközi szerződésekre	247
A nemzetközi szerződés megszűnésének következményei	248
A nemzetközi kapcsolatok állami szervei
A külkapcsolatok államon belüli szervei	252
A követségi jog fogalma	254
Az aktív és passzív követségi jog (jus legationis)	255
A diplomaták rangsora	255
A diplomáciai testület	257
A diplomaták kinevezése; a diplomáciai megbízatás megszűnése	258
A diplomáciai képviselet személyzete és szervezete	260
A diplomáciai képviselet feladatköre	262
A diplomáciai képviselet tagjainak jogi helyzete, a diplomáciai mentesség	264
A diplomáciai mentesség kezdete és megszűnése	268
A diplomáciai épületek és közlekedési eszközök mentessége	268
A diplomáciai képviselet mentessége a küldő állammal való szabad érintkezés tekintetében	271
Speciális diplomáciai missziók	272
A nemzetközi szervezetek mellett működő állandó állami képviseletek jogi helyzete	274
A konzuli intézmény	277
A konzulok fajai, rangosztályai és a konzulátus személyzete	278
A konzuli megbízatás kezdete és megszűnése	278
A konzuli tevékenység és a konzuli mentesség	280
A kereskedelmi képviseletek jogi helyzete	283
Az egyesült nemzetek szervezete
A nemzetközi szervezetek kialakulása és osztályozása	287
Nemzetközi kongresszusok és konferenciák	287
A nemzetközi szervezetek fajai	289
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének megalakulása, célkitűzései és alapelvei	290
Az ENSZ általános szervezeti felépítése	294
A tagság	296
A Közgyűlés	298
A Biztonsági Tanács	304
A Gazdasági és Szociális Tanács	310
A Gyámsági tanács	314
A Nemzetközi Bíróság	317
A Titkárság	317
Az ENSZ szakosított intézményei	318
Az ENSZ-hez nem kapcsolt egyes nemzetközi szervezetek
Szocialista országok szervezetei	326
A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa	326
A szocialista államok egyéb gazdasági jellegű szervezetei	331
A Varsói Szerződés Szervezete	335
Fejlődő országok szervezetei	337
Az Arab Liga	337
Az Afrikai Egységszervezet	338
Tőkés államok szervezetei	340
Az Európa Tanács	340
Az Európa Közösségek	341
Az Amerikai Államok Szervezete	346
Imperialista katonai szervezetek	349
A nemzetközi jogi felelősség
A nemzetközi felelősség jelentősége	353
A nemzetközi jogi felelősség fogalma	354
A nemzetközi jogsértés	355
A felelősség alapjai	355
A felróhatóság a nemzetközi jogban	359
A nemzetközi felelősséget kizáró körülmények	361
A fokozott felelősség	363
A nemzetközi felelősség jogkövetkezményei	364
A nemzetközi viták békés elintézése
A viták békés elintézésének kötelezettsége	369
A viták elintézésének diplomáciai módjai	370
A vitában álló felek közvetlen tárgyalása	370
Jószolgálat és közvetítés	372
Nemzetközi vizsgáló és egyeztető bizottságok	374
Államok közötti viták békés elintézése nemzetközi szervezetek keretében	377
A viták elintézésének bírói útjai	379
A választott bíráskodás	380
Az Állandó Választott Bíróság	382
Az Állandó Nemzetközi Bíróság	384
Az ENSZ Nemzetközi Bírósága	387
Egyes különleges állandó jellegű nemzetközi bíróságok	398
A háború és a semlegesség
Mi a háború?	401
Az agresszió meghatározásának kérdése	404
A hadviselés nemzetközi jogi szabályozásának szükségessége	406
A szárazföldi, tengeri és légi háború legfontosabb szabályai	407
A hadiállapot beállta és következményei	410
A hadviselők és a hadszíntér	411
Tiltott fegyverek és hadviselési módok	412
A hadifoglyok	415
A katonai megszállás	417
A tengeri és a légi háború	419
A háború befejezése, fegyverszünet és békekötés	420
A háborús bűnösök	421
Semlegesség a háborúban	423
Az állandó semlegesség	425
Függelék	429
Név- és tárgymutató	481

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem