| Ajánlások | 39 |
| Előszó | 41 |
| Rövidítések | 42 |
| Általános bevezetés | 45 |
| A nemzetközi jog koncepciója | 47 |
| A nezetközi jog és a nemzetközi jogközösség | 47 |
| A nemzetközi jog formális definíciója | 47 |
| Nemzetközi jogés nemzetközi kapcsolatok | 48 |
| A nemzetközi jog története | 49 |
| A fejezet szerkezete | 49 |
| A kialakulás kora (a kezdetektől a francia forradalomig) | 49 |
| Az ókor és a középkor nemzetközi joga | 49 |
| A középkor végétől a francia forradalomig | 51 |
| A nemzetközi jog kifejlődése (1789-től napjainkig) | 54 |
| A nemzetközi közösség fejlődése | 54 |
| A nemzetközi jog átalakulása | 56 |
| A doktrinális értékelés | 57 |
| A nemzetközi jog elmélete | 59 |
| A nemzetközi jogrend sajátosságai | 59 |
| A nemzetközi jog létezése és természete | 59 |
| A nemzetközi jogrend és a belső jogrend kapcsolatai | 61 |
| A nemzetközi jog kötelező jellegének alapja | 64 |
| A jogi formalizmus zsákutcái | 64 |
| A formalizmus meghaladása | 65 |
| A nemzetközi jog létrejötte | 67 |
| A nemzetközi jog szerződési úton történő létrejötte | 71 |
| Szerződéskötés | 74 |
| A bilaterális és multilaterális szerződésekben közös eljárás | 74 |
| A szöveg kidolgozása | 74 |
| Az állami kötelezettség-vállalás kifejezése | 78 |
| A szerződés bevezetése a nemzetközi jogrendbe | 87 |
| A sokoldalú nemzetközi szerződések megkötésének egyes aspektusai | 90 |
| A kidolgozás eljárásának intézményesülése | 91 |
| A szerződő államok közösségének kiszélesedése | 94 |
| A letéteményes intézménye | 100 |
| A szerződések érvényessége | 101 |
| Az érvényesség feltételei | 101 |
| A felek jogképessége | 101 |
| Az akarat szabályszerűsége | 102 |
| A tárgy jogszerű volta | 106 |
| Az érvényesség hiányára (défaut de validité) visszamutató semmisségek rendszere | 109 |
| Abszolút semmisség és relatív semmisség | 110 |
| Az érvénytelenítési eljárás | 111 |
| Az érvénytelenség joghatásai | 112 |
| A szerződések alkalmazása | 114 |
| A szerződéseknek a részes felek által történő végrehajtása | 114 |
| A nemzetközi jogrend és a szerződések végrehajtása | 114 |
| A belső jogrend és a szerződések végrehajtása | 119 |
| A szerződéseknek harmadik államokra gyakorolt joghatásai | 123 |
| A szerződések relatív hatályának elve | 124 |
| Kivételek a szerződések relatív hatályának elve alól | 124 |
| A szerződések értelmezése | 128 |
| Értelmezési hatáskör | 129 |
| Értelmezési módszerek | 132 |
| A szerződések alkalmazása és a normakonfliktus | 136 |
| Összeütközés egymást követő egyezmények normái között | 136 |
| Összeütközés szerződési normák és belső jogi normák között | 141 |
| Szerződési normák megszűnése | 147 |
| Szerződések módosítása | 147 |
| Közös elemek a kétoldalú és sokoldalú szerződések esetében | 148 |
| A többoldalú szerződések módosításának különös vonatkozásai | 149 |
| Szerződések megszűnése és felfüggesztése | 151 |
| A szerződés megszűnése és felfüggesztése a felek akarata alapján | 152 |
| A szerződés megszűnése és felfüggesztése a szerződésben előre nem látott körülmények alapján | 155 |
| A nemzetközi jog nem szerződési úton történő létrejötte | 161 |
| A "spontán" kialakulási módok | 162 |
| A szokásjog | 162 |
| A szokásjogi folyamat | 163 |
| A szokásjog bizonyítéka | 169 |
| A szokásjog érvényesítése | 173 |
| Az általános jogelvek | 176 |
| Az általános jogelvek jogi természete | 176 |
| Az általános jogelvek érvényesítése | 177 |
| A méltányosság | 179 |
| A méltányossághoz folyamodás a felek hozzájárulása alapján | 179 |
| A méltányossághoz folyamodás a felek kifejezett felhatalmazása nélkül | 180 |
| Az akarati alapú kialakulási módok | 183 |
| Az egyoldalú aktusok | 183 |
| Az államok egyoldalú aktusai | 183 |
| A nemzetközi szervezetek egyoldalú aktusai | 187 |
| Az egyeztetett, nem szerződési természetű aktusok | 196 |
| A jogszabályok megállapításának eszközei | 200 |
| A doktrína | 200 |
| A joggyakorlat | 201 |
| A nemzetközi jogközösség | 203 |
| Az állam | 205 |
| Az állam meghatározása a nemzetközi jog szerint | 206 |
| Az állam konstruktív elemei | 206 |
| A lakosság | 206 |
| Terület | 208 |
| Kormányzat | 210 |
| A szuverenitás | 211 |
| A szuverenitás fogalma | 211 |
| A szuverenitás joghatásai | 214 |
| A szuverenitás védelme | 218 |
| Az állam "fenntartott hatásköreinek" elmélete | 218 |
| A joghatóságok konfliktusainak megoldásai | 223 |
| A vitatott államiságú egységek | 225 |
| A szentszék | 225 |
| A nemzetköziesített városok | 226 |
| Az állam hatáskörei | 228 |
| Az állam saját területén gyakorolt hatáskörei | 228 |
| A saját területre gyakorolt állami hatáskörök általános jellemzői | 228 |
| Az államterület elhatárolása | 234 |
| Az állam saját területén kívül gyakorolt hatáskörei | 238 |
| A "kisebb" területi hatáskörök | 238 |
| A személyi főhatalom | 242 |
| A közszolgálatokra vonatkozó hatáskörök | 248 |
| Az állam kialakulása éa átalakulása | 250 |
| Az állam létrejötte a mai világban | 250 |
| A gyarmati rendszer felszámolása és a népek önrendelkezési joga | 251 |
| Új állam létrejötte a dekolonizáció keretein kívül | 254 |
| Terület megszerzése és elvesztése | 256 |
| Nem állami területek megszerzésének módozatai | 256 |
| Állami terület megszerzésének módozatai | 257 |
| Államutódlás | 259 |
| Az államutódlás fogalma | 260 |
| Az államutódlás szabályrendszere | 261 |
| Az elismerés | 269 |
| Államelismerés | 269 |
| Kormányelismerés | 274 |
| Az elismerés egyéb esetei | 277 |
| A nemzetközi szervezetek és a nemzetközi jog egyéb alanyai | 279 |
| A nemzetközi szervezetek (általános elmélete) | 280 |
| Létrejövetel és összetétel | 282 |
| Az alapító okmány | 282 |
| A szervezet tagjai | 284 |
| Jogi helyzet | 287 |
| A nemzetközi szervezetek jogalanyisága | 287 |
| A nemzetközi szervezetek hatásköre | 290 |
| Struktúra és működés | 297 |
| A szervek tipológiája | 297 |
| A kormányok képviselőiből álló szervek | 298 |
| A nemzetközi ügynökökből álló szervek | 303 |
| Politikai, gazdasági és társadalmi erők képviselőiből összeállított szervek | 306 |
| A magánszemélyek | 310 |
| Az egyén büntetőjogi felelőssége a nemzetközi jogban | 311 |
| Az egyén felelőssége a kizárólag magánminőségben elkövetett cselekményekért | 311 |
| A közfunkcióban eljáró egyén felelőssége | 313 |
| Az egyén nemzetközi jogi védelme | 318 |
| Az emberi jogok nemzetközi jogi védelme | 320 |
| Nemzetközi védelem az egyének bizonyos kategóriái számára | 325 |
| A transznacionális társaságok és a nem kormányközi szervezetek | 337 |
| Transznacionális társaságok | 338 |
| Nem-kormányzati szervezetek | 341 |
| A magánszemélyek részvétele a nemzetközi jogalkalmazási eljárásokban | 343 |
| Nem bírói jellegű nemzetközi eljárások | 343 |
| A nemzetközi választottbírósági és bírósági eljárások | 345 |
| A nemzetközi kapcsolatok | 349 |
| A nemzetközi kapcsolatok jogi keretei | 351 |
| A nemzetközi kapcsolatok általános mechanizmusai | 352 |
| Diplomáciai és konzuli kapcsolatok | 353 |
| A diplomáciai kapcsolatok | 353 |
| Államok közötti diplomáciai kapcsolatok | 354 |
| Diplomáciai kapcsolatok és nemzetközi szervezetek | 360 |
| Konzuli kapcsolatok | 362 |
| Az államok nemzetközi felelőssége | 365 |
| A felelősséget keletkeztető tény | 366 |
| A nemzetközi joggal ellentétes tény | 366 |
| A nemzetközi joggal összeegyeztethető tevékenységek | 376 |
| A kár | 377 |
| A kár jellege | 378 |
| A sértett | 380 |
| A felelősség joghatásai | 384 |
| A helyreállítás | 384 |
| Egyéb következmények | 386 |
| A nemzetközi viták békés rendezése | 389 |
| A viták nem bírói típusú rendezése | 392 |
| Államközi eljárások | 392 |
| Diplomáciai tárgyalás | 392 |
| Egy harmadik beavatkozása | 394 |
| A viták nem bírói típusú rendezése a nemzetközi szervezetekben | 397 |
| Az általános hatáskörű egyetemes szervezetek | 398 |
| A politikai jellegű regionális szervezetek | 404 |
| A technikai hatáskörű nemzetközi szervezetek | 407 |
| A bírói rendezés | 408 |
| A választottbírói vitarendezés | 409 |
| A választottbíráskodáshoz folyamodás | 410 |
| A választottbírói testület | 414 |
| A választottbírósági eljárás | 417 |
| Vitarendezés állandó igazságszolgáltatási hatóság révén | 419 |
| A nemzetközi bíróság | 420 |
| A korlátozott hatáskörű nemzetközi bíróságok | 436 |
| A kényszer alkalmazása a nemzetközi kapcsolatokban | 443 |
| A kényszer alkalmazásának korlátai | 444 |
| A fegyveres erőszak alkalmazása tilalmának elve | 444 |
| Az elv fokozatos kialakulása | 444 |
| Az elv jelentősége | 446 |
| A nem katonai kényszerintézkedések foganatosítása | 453 |
| A fegyveres összeütközések nemzetközi joga | 456 |
| Hatálya és jogforrásai | 456 |
| Az összeütközésben részes felek kapcsolatai | 460 |
| A semlegesség joga | 466 |
| A nemzetközi béke és biztonság fenntartása | 468 |
| Biztonság és kollektív intézkedések az ENSZ keretei között | 468 |
| Az alapokmány rendszere | 469 |
| A békefenntartó műveletek | 475 |
| Leszerelés | 479 |
| A leszerelés jogi technikái | 479 |
| Fegyverellenőrzési és leszerelési intézkedések | 480 |
| A nemzetközi gazdaság és nemzetközi jogi szabályai | 485 |
| Általános jellemzők | 486 |
| A gazdaság nemzetközi jogának intézményei | 486 |
| A nemzetközi gazdasági kapcsolatok szereplői | 486 |
| A nemzetközi gazdasági normák | 487 |
| A nemzetközi gazdasági rend | 489 |
| Egy új gazdasági rend keresése | 489 |
| A fejlődésbeni egyenlőtlenségek számbavétele | 490 |
| A központi tervgazdaságot folytató államok gazdasági kapcsolatai | 494 |
| Monetáris és pénzügyi kapcsolatok | 495 |
| Monetáris kapcsolatok | 495 |
| A nemzetközi monetáris rendszer | 495 |
| Regionális együttműködések | 497 |
| Tőkemozgások | 498 |
| A magánberuházások szabályozása | 499 |
| Pénzügyi segítségnyújtás | 500 |
| A javak és szoltáltatások nemzetközi fogalma | 502 |
| A javak kereskedelmének szabályozása | 502 |
| A nemzetközi kereskedelmi rend | 502 |
| Az észak-dél közötti kereskedelmi kapcsolatok | 505 |
| A technológiai transzfer és a szoltálatások nyújtása | 507 |
| A szolgáltatások és technikák kereskedelme | 507 |
| Technikai segítség | 508 |
| A térségek nemzetközi jogi szabályrendszere | 511 |
| A tenger | 512 |
| Az állami joghatóság alá tartozó tengeri övezetek | 515 |
| Beltengerek | 516 |
| Szigetközi tenger | 518 |
| Parti tenger | 518 |
| Szorosok | 522 |
| Csatlakozó övezet | 524 |
| A kizárólagos gazdasági övezet | 525 |
| Kontinentális talapzat | 528 |
| Az állami joghatóság alá nem tartozó tengeri övezetek | 533 |
| A nyílt tenger | 533 |
| "A zóna" | 539 |
| Nemzetközi csatornák és folyók | 543 |
| Nemzetközi csatornák | 543 |
| A Szuzei-csatorna | 543 |
| A Panama-csatorna | 544 |
| A Kieli-csatorna | 545 |
| A nemzetközi folyók és tavak | 546 |
| Általános megközelítés | 546 |
| Fontosabb különleges jogi szabályrendszerek | 549 |
| A légtér és a világűr | 553 |
| A légtér | 553 |
| A légtér jogi helyzete | 554 |
| A légiközlekedés jogi szabályrendszere | 555 |
| A világűr | 557 |
| A világűr jogi helyzete | 558 |
| Az űrtevékenységek jogi szabályrendszer | 560 |
| Tárgymutató | 563 |
Folytatás Microsoft-tal