Nemzetközi pénzügyek

A Bretton Woods-i rendszer múltja, jelene, jövője

Szerző

Dr. Botos Katalin

Halmosi Péter

Lektor

Dr. Kőrösi István

Szeged

'Dr. Botos Katalin: Nemzetközi pénzügyek ' összes példány

Kiadó:	JATEPress
Kiadás helye:	Szeged
Kiadás éve:	2014
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	154 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	978-963-315-187-7
Megjegyzés:	Megjelent 500 példányban.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet:
Össiefo^laló: Beveiefés helyeH
Érdekes kísérletnek vagyunk tanúi a jelen tanulmánykötet elolvasásakor. A szerzők pénzelméleti kiinduló pont alapul vételével mutatják be a nemzetközi pénzügyek jelenlegi rendszerének létrejöttét, fejlődését, jelenlegi helyzetét és problémáit.
Az első két fejezet a pénzelméleti megalapozást tartalmazza. A pénz funkcióiból kiindulva megállapítja, hogy a nemzetközi csere közvetítéséhez, a felhalmozott értékek (pénzvagj'on) nemzetközi tartalékolásához, átcsoportosításához világpénzre van szükség. Az arany standard rendszerében ezt a funkciót az arany maga töltötte be, s ebben a rendszerben a valuták aranyra átválthatók voltak. Ebben az értelemben tehát megvalósult a valuták teljes körű konverdbilitása.
Az I. Világháború lezárása után a nemzetközi pénzügyek rendszere valójában működésképtelenné vált. E2t jelezte, hogy létrejöttek a klíring megállapodások, az egyes országok a kétoldalú árucsere-forgalmi és fizetési megállapodások (barterek, klíringek) keretein belül mdták csak nemzetközi ügyleteiket bonyoKtani. Ezen az áldadan helyzeten kívánt javítani a nemzetközi pénzügyi világ a Bretton Woods-i valutarendszer létrehozásával.
1944-ben Bretton Woods-ban, az a rendszer alakult ki, amelynek bázisvalutája már nem közvedenül az arany volt, hanem maga a dollár lett. 1971-ben felfüggesztették a dollár aranyra való átválthatóságát, merthogy megkísérelték a^ egj/esjegybankok érvényesíteni. 1971-ben, majd 1973-ban, amikor az alapkőként szolgáló doUárvaluta leértékelésre is került. Ez a megingás 1976-ban a Kingston-i megállapodás elfogadásakor lebegő árfolyamok bevezetésével gyakorlatilag új rendszert hozott létre a vüág pénzügyeiben. Az IMF alapszabálya első módosításakor (1969) létrehozta az SDR-t, de a fejlemények tanulsága szerint ez nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Mindez ahhoz vezetett, hogy az európai országok megkísérelték egy közös valutarendszer létrehozását, melynek végső célja és valóságos eredménye a közös valuta létrehozása volt. A 4. fejezet részletesen bemutatja a monetáris integráció különböző szakaszait, egészen napjainkig. 1999-ben létre is jön az euró, és egy évvel korábban kibocsátója, az ECB, az Európai Központi Bank. Az Európai Központi Banknak csak az alapítói okiratban foglalt feltételeknek keU megfelelnie, azaz a valutastabilitást kell biztosítania. Ehhez azonban szükség lenne a fiskális politikák rendbetételére és harmonizálására is. Napjainkban éppen annak vagyunk tanúi, hogy az ösztöke ellen rugdalódzó kormányok nagy poHtikai nehézségek árán kísérelik meg a szükséges szigorításokat végrehajtani költségvetésük egyensúlyba hozatal érdekében. A nemzetközi verseny viszont lehetedenné teszi az elvonások fokozását, hiszen a világgazdaságnak számtalan olyan régiója van, amely alacsonyabb adó és járulékszintek mellett termel hasonló színvonalú termékeket, mint Európa. Ezzel a témakörrel behatóan foglalkozik a 10. fejezet.
Összefoglaló: Bevezetés helyett 5 Vissza

Tartalom

Tartalomjeeyiék
összefoglaló: Bevezetés helyett 5
Tartalomjegyzék 7
1. A pénzámtól a hitelpénzig 11
2. A modern hitelpénzről 17
2.1. A valutarendszer fejlődése 19
2.2. A valutáris kooperáció formái és fokozatai 21
2.3. A Bretton Woods-i rendszer széthullása 26
3. A klíringtől a konvertibilitásig 33
3.1. Pénz és autonómia 33
3.2. Konvertibilitás és konvertibilitás 35
3.3. Konvertibilitás-történet 37
3.4. Általánosítható tapasztalatok 45
3.5. Terjedő „surveülance" 46
4. Monetáris integráció 51
4.1. Az Európai Monetáris Rendszer 54
4.2. A gazdasági és monetáris unió terve 61
4.3. A konvergenciakritériumok 62
4.4. Kutyaharapást szőrével 66
4.5. A fiskális és monetáris politika feladatai 68
4.6. A pénz szerepe az ECB monetáris politikájában 69
4.6.1. Az ECB monetáris politikai stratégiája 70
4.6.2. A valós idejű monetáris elemzés 71
4.7. A pénzpiacok integrációjának fejlődése - rövid értékelés 72
4.8. Az euró-övezet gazdaságának általános értékelése 2005 végén 76
5. Változások és válságok a nemzetközi pénzügyi rendszerben 79
5.1. Világgazdasági kihívások az 1960-as években 79
5.2. Olajválságok és világgazdasági recesszió az 1970-es években és az 1980-as évek elején 80
ii 11
Tartalomjegyzék

5.3. Pénzügyi válságok a2 1990-es években
5.3.1. Az 1994-es mexikói pénzügyi válság
5.3.2. Az 1997-es távol-keleti válság
5.3.3. A válságok okai 85
5.3.4. Az 1998-as orosz pénzügyi válság és annak tovagyűrűző hatása a fejlett piacgazdaságokra 89
5.3.5. Az 1999-es a brazü pénzügyi válság 90
6. A nemzetközi pénzügyi rendszer problémái az ezredfordulón 93
6.1. A Világbank és a Valutaalap: új kihívások 95
6.2. A nemzetközi pénzügyi intézmények reformjának szükségessége 96
6.2.1. Az állami szabályozás szükségessége 101
7. Az IMF és a transzparencia 103
7.1. Adatforma, adattartalom (DDS) 103
7.2. Az eljárási szabályok gyűjteménye („code of good practices") 106
7.3. A helyes fiskális gyakorlat 106
7.4. A helyes monetáris gyakorlat 107
7.5. További szabályozási kezdeményezések 109
7.6. Egy új felügyeleti és szabályozó testület: FSF 110
7.7. A magánszektor bevonása 113
7.8. Kormányzati tanácsadás 113
7.9. Fizetési mérleg problémákkal szembesülő országok támogatása 114
7.10. Szegénység ellerü küzdelem 115
8. Világbank: hová kerülnek a hangsúlyok?
8.1. „Puha" beruházások finanszírozása
8.2. Strukturális alkalmazkodási hitelek 118
8.3. A legszegényebb országok finanszírozása
9. Az új pétizügyi világrendszer felé
9.1. Irányváltás a nemzetközi pénzügyi intézményeknél 123
10. A nemzetközi pénzügyi intézmények feladata és működése 127
10.1. A Nemzetközi Fizetések Bankja (Bank for International Settiements) . . 127
10.2. A Bretton Woods-i intézmények: Az IMF 129
10.3. A Nemzetközi Valutaalap működése 130
10.4. A Vüágbank és csoportja 132
10.5. A VUágbank hitelpolitikája 133
10.5.1. A Vüágbank által nyújtott kölcsönök típusai 134
10.5.2. A Világbank csoport további tagjai 134
10.5.3. A Világbank és az IMF együttműködése 136
10.5.4. Magyarország kapcsolatai a Bretton Woods-i intézményekkel 136
Tartalomjegyzék
10.6. Miolidlaterális beniházási és fejlesztési intézmények 137
10.7. Az európai integráció gazdasági és pénzügyi intézményei 140
10.7.1. Az európai integrációs folyamat 141
10.7.2. Az Európai Központi Bank (ECB), és az Európai Központi
Bankok Rendszere (ESCB) 142
10.7.3. Az ECB monetáris politika eszközei 144
10.7.4. A pénzforgakni fizetési rendszer 144
Függelék: Pénzügyek és nemzetközi versenyképesség 145