Nemzetközi Szervezetek

Nemzetek felett álló intézmények - egyetemi jegyzet

Szerző

Nanovfszky György

Szerkesztő

Dr. Gérecz Mária

Budapest

'Nanovfszky György: Nemzetközi Szervezetek ' összes példány

Kiadó:	Nemzetközi Protokoll Iskola Magyarország Kft.
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2008
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	248 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	29 cm x 21 cm
ISBN:	978-963-064-624-6
Megjegyzés:	Néhány fekete-fehér ábrával illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A nemzetközi szervezetek létrehozása lényegében XX. századi jelenség. A ma létező nemzetközi szervezetek töredékét alakították 1850 előtt, 90 százalékukat viszont 1900 és 1956 között hozták létre. Az 1980-as évek közepén több, mint 2500 nemzetközi szervezet volt, közülük 750-et a II. világháború után alapítottak, míg napjainkban a XXI. század első évtizedében ez a szám meghaladja a tíz ezret. Ebben a számban benne van több, mint 130 kormányközi szerv. A legnevezetesebbek az Egyesült Nemzetek Szervezete és intézményei, továbbá olyan regionális szervezetek, mint az Európai Unió, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO), az Amerikai Államok Szervezete, vagy a közelmúltban megszűnt Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) és a Varsói szerződés.
A nemzetközi szervezetek tömeges létrehozásának XX. századi tendenciája lényegében a távközlés, a közlekedésés a hadviselés műszaki haladásából, valamint az iparosodás elterjedéséből nőtt ki. E fejlemények hatására kezdett kialakulni a világ népeinek a "kölcsönös függés" tudata. Ez viszont annak fölismerésére késztetett, hogy szükség van a rendszeres nemzetközi együttműködésre, ha el akarjuk kerülni a nemzetek családját fenyegető veszélyeket, meg akarjuk oldani problémáit és ki akarjuk használni a kínálkozó lehetőségeket. Ugyanezek a fejlemények alkalmas légkört teremtettek a világszervezetek létrehozásához és működtetéséhez. Az ilyen intézményeknek erősen változó a földrajzi hatóköre. Vannak regionális szervezetek, de vannak egyetemes testületek is, amelyek gyakorlatilag átfogják az egész világot. Némelyek csak egyetlen szűk problémakörrel foglalkoznak, mások viszont (pl. az ENSZ) lényeges kérdések széles skáláján tevékenykednek. Emellett a nemzetközi szervezetek lehetnek kormányköziek és lehetnek társadalmiak (nem kormányzatiak). Vissza

Tartalom

Előszó	9
A nemzetközi szervezetek, mint intézmények	11
A nemzetközi szervezetek és intézmények helye, jelentősége és szerepe a nemzetközi kapcsolatok kialakításában	11
Az államközi együttműködés elméletére, valamint az együttműködés szervezeti kereteire vonatkozó elképzelések történeti áttekintése	14
Az ókor	14
A középkor	15
Az újkor	16
A nemzetközi konferenciák rendszere, különösen a XIX. században, és hatásuk a nemzetközi szervezetek kialakulására és működésére	17
A nemzetközi szervezetek elmélete	21
A nemzetközi szervezetek fogalma, hatásköre és tagsága	25
A nemzetközi szervezetek meghatározása és ismérvei	25
A nemzetközi szervezetek osztályozása	28
A kormányközi együttműködést szolgáló vagy integrációs/szupranacionális szervezetek	29
A nemzetközi szervezetek hatásköre	30
A nemzetközi szervezetek tagsága és a megfigyelők	32
A teljes jogú tagság	32
A társult tagság	34
A részleges tagság	34
A megfigyelők	34
A nemzetközi szervezetek belső működésére vonatkozó általános szabályok	37
A nemzetközi szervezetek szervei és egymáshoz való viszonyuk	37
A plenáris döntéshozó szervek	38
A nem plenáris döntéshozó szervek	39
A plenáris tanácsadó szervek	39
A nem plenáris tanácsadó szervek	40
A titkárságok	41
Bíróságok, választott bíróságok és ténymegállapító bizottságok	41
A nemzetközi szervezetek eljárási szabályai. Az ügyrend	42
Belső, szervezeti keretekkel és működéssel kapcsolatos szabályok	43
Az ügyrenddel kapcsolatos szabályok	46
A nemzetközi szervek határozatai és a döntéshozatal	48
A határozatok jellege	48
A döntéshozatalról általában	49
A döntéshozatal főbb formái	51
A konszenzuson alapuló döntéshozatal	54
A nemzetközi szervezetek titkársága a nemzetközi "közszolgálat" (International Civil Service)	55
Előzmények	55
A titkárságok működésének főbb elvei	56
A nemzetközi közszolgálatra vonatkozó főbb szabályok	56
A nemzetközi tisztviselő felvételére és alkalmazására vonatkozó szabályok	57
A szervezetek költségvetése és a tagdíjhozzjárulás	59
A költségvetés elkészítése és elfogadása	59
A költségvedési fedezet biztosítása, tagdíj-hozzájárulás és egyéb bevételek	60
A nemzetközi szervezetek külső kapcsolatrendszere	62
A nemzetközi szervezetek kiváltságai és mentességei; székhely-megállapodások	62
A szervezetek kiváltságairól és mentességeiről szóló egyezmények legfontosabb rendelkezései	63
Székhely-megállapodások	64
Az államok állandó képviseletei a nemzetközi szerveztek mellett	65
Az egyetemes jellegű szervezetek mellett működő képviseletek státusa	66
A nem egyetemes jellegű szervezetek mellett működő képviseletek státusa	67
A nemzetközi szervezetek képviseletei, illetve a megfigyelői misszió	67
Képviseletek a fejlesztés területén	868
Képviseletek a szervezetek egyes, meghatározott feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében	68
Képviseletek a tájékoztatás területén	69
A nemzetközi szervezetek Magyarországon működő képviseletei	69
A nemzetközi szervezetek és a nemzetközi jogalkotás	70
Az ENSZ és az "ENSZ-család" szerepe a nemzetközi jogalkotásban	70
A regionális és praktikuláris szervezetek szerepe a nemzetközi jogalkotásban	71
A nemzetközi szervezetek szerződéskötési képessége	72
A nemzetközi konferenciák és szervezetek szerepe az államok közötti baráti kapcsolatok és együttműködés nemzetközi jogi elveinek létrehozásában és fejlesztésében	74
Az alapelvek katalógusa a Helsinki Záróokmány szerint	76
Az alapelvek kialakulásának és tartalmi fejlődésének főbb állomásai	78
Az államok szuverén egyenlőségének az elve	78
A beavatkozás tilalom	79
A nemzetközi viták békés rendezése	800
Az erőszak tilalma	81
A nemzetközi jogi kötelezettségek jóhiszemű teljesítése	82
Az államok közötti együttműködés	83
A népek önrendelkezésének elve	83
Az emberi jogok tiszteletben tartásának elve	84
A határok sérthetetlenségének és az államok területi épségének elve	86
A Párizsi Charta az új Európáért	86
Az alapelvek értéktartalma és egymáshoz való viszonyuk: dilemmák és kilátások	87
Az alapelvek helye az államközi kapcsolatokban és a nemzetközi jogban	87
Az alapelvek értéktartalmának jellege	89
Az alapelvek egymáshoz való viszonya, a koszovói dilemma	90
A nemzetközi szervezetek	94
A nemzetközi szervezetek meghatározása	94
Állandó szervek	94
A szuverén országok diplomáciája a nemzetközi szervezetekkel összefüggésben	94
Az állandó képviseletek	95
Az állandó képviselet fogalma	95
Az állandó képviselet létrehozása	95
Az állandó képviselet rangja	96
A személyzet kinevezése és akkreditálása	97
Az állandó képviselet feladatköre	98
Az állandó képviselet működése	98
Az állandó képviselet kivételezett státusza	99
A tagországok képviselői	100
A tagországi képviselő fogalma	100
A tagországok képviselőinek cselekvési szabadsága	100
A tagállamok képviselőinek kiváltságos helyzete	100
A nemzetközi szervezetek protokollja és rangsora	102
A nemzetközi szervezetek és típusaik	102
Kormányközi szervezetek	103
Nem-kormányközi szervezetek	103
A nemzetközi szervezetek közt érvényes rangsor	104
A nemzetközi szervezeteken belüli rangsor	105
Az egyesült nemzetek szervezete (ENSZ)	106
Az Egyesült Nemzetek alapokmánya	107
Az Egyesült Nemzetek Szervezete tagállamai	130
Az ENSZ tagállamai számának növekedése, 1945-2000	137
Az ENSZ-család szervezetei	139
Az ENSZ (United Nations - UN) fő testületei	139
Az ENSZ szakosított intézményei	141
ENSZ-programok és egyéb intézmények	146
Az ENSZ honlapjai	151
Nemzetközi évek	153
Mérföldkövek az ENSZ történetében	158
Magyarország és az ENSZ	167
Magyarok az ENSZ Titkárságon	172
Magyarok az ENSZ-programokban és egyéb kapcsolódó szervezetekben	172
Az ENSZ főtitkárai	173
Fontosabb fogalmak	176
Tudja-e, hogy...? (Érdekességek az ENSZ-ről)	178
Az Európai biztonsági és együttműködési szervezet (EBESZ) és az Észak-Atlanti Szerződés Szervezete (NATO)	181
Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet - EBESZ	181
A Helsinki Záróokmány	182
Az EBESZ felépítése (intézményei)	183
Ez Európai Biztonsági és Együttmműködési Szervezet 55 tagországa	184
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, NATO	186
A NATO tagországai, alapító szerződése	190
A NATO szervezeti felépítése	191
Az Észak-atlanti Szerződés alapdokumentuma	192
Az Európai Unió története és struktúrája	196
Az Európai Parlament	199
A Maastrichti Szerződés	200
A Tizenötök Európája - a negyedik bővítés	203
Az Amszterdami Szerződés újításai	203
Az Európai Unió jelene és jövője	204
Az Európai Unió döntéshozatal mechanizmusa	206
A konzultációs eljárás	207
A szavazatszámok alakulása az Európai Unió tanácsában	208
Az Európai Bizottság, a 27 biztos és a szakterületek (2004. november 22-től)	209
Az Európa Parlament elnökei 1979 óta	210
Európai Parlamenti mandátumok eloszlása	210
Alapfogalmak	211
A stabilitási paktum tartalma	212
Nem kormányzati szervezetek (NGO)	214
Az NGO-k funkcióinak tipizálása	216
A globalizáció kihívása	217
Mellékletek	221
Rövidítések jegyzéke	238
Irodalomjegyzék	246

Témakörök

Nanovfszky György

Nanovfszky György műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Nanovfszky György könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem