Nemzetnevelés

Tartalom

Bevezetés: Közös tudatosság szükséges a
nevelés különböző terein; mai pedagógiai
irányok; e munka feladata 5
ELSŐ RÉSZ.
A nemzetnevelés fogalma.
I. A nevelésügyi szocializmus irányai:
gyakorlati, gazdasági, politikai irány; ezek
egybevetése; a tudományos irány 15
II. A szociális pedagógia fogalma; a
nemzetnevelés : az egyén és a közösség a
nevelésben ; a szociális pedagógia téves
értelmezései; a helyes értelmezés ; négy
alaptétel és ezek követelményei; a közösség határozott alakja: a nemzet; a nemzet
értelmezése ; a nemzetnevelés, mint a nevelési feladatok pontos meghatározása 41
III. A nemzetnevelés fogalmának elméleti
következményei: a nemzet fogalma a nevelői gondolkodás középpontjában ; hatása
a czél felfogására ; az egyén szabadsága ;
az egyéni és a közösségi irány érvényesülése ; a neveléselmélet általános érvénye ;
a nemzetnevelés elmélete; a nevelés nemzetivé válása; a néprajz, az eugenika és a
társadalomtudomány neveléstani jelentősége;
pedagógia és politika egysége: művelődési
politika ; a neveléselmélet két része 71
MÁSODIK RÉSZ.
Jegyzetek a magyar nemzetneveléshez.
I. Mai köznevelésünk és a nemzetnevelés:
a helyzet megállapítása részletes kutatást
kívánna ; legfőbb kérdés : egységes-e a nemzet ; a magyar nevelés mai feladata ; a nemzetnevelés követelményei és a mai köznevelés : a nevelés általánossága, egysége,
kötelező volta, az egyéni nevelés lehetősége, egyoldalúság a nevelés szervezetében,
önállóság hiánya, a nevelés és a fejlődés ;
összegezés 101
II. A magyar nemzetnevelés szervezésének
fő szempontjai: egységes köznevelési törvény kell; ennek czélja, iránya; állami
köznevelés szüksége, az egyformaság veszedelme, a felekezeti iskolák és az állami
köznevelés ; jogi és pénzügyi akadályok,
felekezeti és nemzeti érdek, a megoldás módja;
a tanulmányok tervezete ; a vallástan, erkölcstan, klasszikus nyelvek; a nemzet helyzetének érvényesítése a nyelvi, történelmi stb. tanulmányokban; az anyag
megválasztása; a nevelői eljárás irányelvei 151
III. A nemzetnevelés feltételei és tennivalók
a szervezés előkészítésére: feltételek:
általános nevelői gondolkodás, önálló köznevelésügyi minisztérium, nevelésügyi tanácsok, a tanítóság szabadsága; tennivalók: neveléstörténeti tanulmányok a
szükségletek igazolására, nevelésügyi állapotrajz készítése az egész országról, a magyarság művelődési viszonyainak pontos megállapítása, az iskolai reformtörekvések
története, társadalmunk minden rétege lel-
kületének vizsgálata ; a magyar nevelésügyi
irodalom sajátos feladatai, ezek elvégeztetésében a kormány, M. T. Akadémia, Kisfaludy-Társaság, Magyar Paedagogiai Társaság szerepe; a tanítóképzés újjászervezése 189
Zárószó 226

Témakörök