| Bevezető | 3 |
| Tervgazdálkodás, terv, tervezés | |
| A tervgazdálkodás történelmi kialakulása és fejlődése | 7 |
| Tervgazdaság, tervgazdálkodás | |
| A népgazdasági tervezés és irányítás tárgya | 7 |
| A tervgazdálkodás félévszázados múltja | 10 |
| A népgazdasági tervek rendszerének a kiépülése és a tervezés mechanizmusának változása | 17 |
| A történelmi tapasztalatok hasznosítása | 19 |
| Politika, gazdaságpolitika, terv, tervezés, irányítás | 20 |
| Politiika és gazdaságpolitika | 20 |
| Politika, gazdaságpolitika és a terv | 22 |
| Prognózisok | 23 |
| Az előrelátás időtartama és a népgazdasági tervek rendszere | 25 |
| Tervtanulmányok | 26 |
| A tervvariánsok | 27 |
| A terv minimális, vagy maximális program-jellege | 30 |
| Felelősség a tervért | 31 |
| A terv szerepe a gazdaság irányításában | 32 |
| A gazdaság működésének konkrét szabályozása | 33 |
| A tudat szerepe a gazdaság irányításában | 35 |
| A népgazdasági tervek fajtái és a tervezés módszerei | 36 |
| A népgazdasági tervek fajtái | 36 |
| A népgazdasági tervek egységes rendszere | 39 |
| A népgazdasági tervek mutatószám- és mérlegrendszere | 41 |
| A tervek tulajdonviszonyok szerinti tagolása | 43 |
| A tervezés matematikai módszereinek osztályozása | 44 |
| A népgazdasági tervezés metodológiája | 54 |
| A gazdasági növekedés meghatározása | |
| Bázisvizsgálatok és a gazdasági növekedés kiinduló meghatározása | 61 |
| A bázisvizsgálatok | 62 |
| A célkitűzések meghatározásának metodológiai lehetőségei | 72 |
| A növekedési modellek alkalmazása a célkitűzések kiinduló megközelítésében | 76 |
| Műszaki fejlesztés, tudományos kutatás, gazdasági növekedés | 82 |
| A műszaki fejlődés hatása a gazdasági növekedésre | 83 |
| A műszaki fejlesztés gazdasági növekedésre gyakorolt hatásának mérése | 86 |
| A mászaki fejlődés tervezése | 90 |
| A kutatás és fejlesztés tervezése | 99 |
| A beruházások és a népgazdaság fejlődése | 105 |
| A beruházások szerepe a népgazdaság fejlődésében | 105 |
| Beruházások és állóeszköz-fejlesztés | 107 |
| A szocialista gazdaság növekedése és a beruházások | 111 |
| A beruházási célkitűzések meghatározásának feltételei és a beruházások tervezésében alkalmazott módszertani megfontolások | 116 |
| A beruházások népgazdasági tervezése és a finanszírozási források biztosítása | 119 |
| A gazdasági növekedés emberi tényezői | 122 |
| A népesség alakulása | 122 |
| A népesség és a nemzeti jövedelem növekedése | 126 |
| Életszínvonal és a gazdasági növekedés összefüggései. Az életszínvonal változásának tervezése | 140 |
| A fogyasztási alap nagyságának és szerkezetének tervezése | 144 |
| A fogyasztási alap elosztásának tervezése | 152 |
| A gazdasági növekedés regionális tényezői | 159 |
| A természeti és a gazdasági földrajzi tényezők szerepe a gazdasági növekedésben | 159 |
| A területi kiegyenlítődés és a regionális egyensúly biztosításának feltételei és módjai | 163 |
| Regionális modellek | 173 |
| Gazdasági növekedés és nemzetközi munkamegosztás | 182 |
| A nemzetközi munkamegosztás, mint a munkamegosztás sajátos formája | 182 |
| A nemzetközi munkamegosztás legfontosabb területei | 183 |
| Nemzetközi munkamegosztás és gazdasági fejlődés | 183 |
| A nemzetközi munkamegosztás és a külkereskedelem tervezése | 187 |
| A KGST-országok népgazdasági terveinek összehangolása | 189 |
| A népgazdasági tervek koordinációjának továbbfejlesztése | 191 |
| Külkereskedelmi struktúra és gazdaságfejlesztés | 193 |
| A népgazdasági egyensúly nemzetközi vonatkozásai | 198 |
| A nemzetközi munkamegosztás tervezésének kapcsolata a népgazdasági tervezés folyamatával | 200 |
| A gazdasági növekedés ágazati koncepciója | 204 |
| A népgazdaság ágazati szerkezete | 204 |
| Az ágazati szerkezet tervezése | 207 |
| Az értékesítési lehetőségek megállapítása | 210 |
| Az ágazati szerkezeti variánsok képzésének tényezői | 211 |
| Az ágazatfejlesztési koncepció meghatározása | 217 |
| Tervkoordináció | |
| A népgazdasági tervek koordinációja | 227 |
| A koordináció fogalma és szerepe a tervek kidolgozásában | 227 |
| A koordináció elvi kiindulópontjai | 233 |
| Időbeni, naturális, értékbeni és pénzügyi koordináció | 237 |
| Koordináció és optimalizálás | 244 |
| A gazdasági szabályozó eszközök koordinációja és a koordináció szerepe a tervek megvalósításában | 249 |
| A népgazdasági mérleg | 254 |
| A népgazdasági mérleg fogalma és szerepe a tervezésben | 254 |
| A társadalmi termékmérleg | 257 |
| A nemzeti jövedelem mérlege | 281 |
| A népgazdaság összevont munkaerőmérlege | 297 |
| Az anyagi mérlegek rendszere | 301 |
| A népgazdasági szintű naturális tervezés szükségessége és főbb feladatai | 301 |
| Az anyagi mérlegek fajtái és tervezése | 306 |
| Az egyedi anyagi mérlegek tervezése | 306 |
| A szintetikus anyagi mérleg | 315 |
| A pénzügyi mérlegek rendszere | 328 |
| A pénzügyi tervezés funkciói | 328 |
| A pénzügyi tervezés módszerei | 333 |
| Árszámítások, ármodellek | 352 |
| Az árak szerepe a gazdasági elemzésekben és a tervkoordinációban | 353 |
| Kalkulatív árak alkalmazásának szükségessége | 353 |
| Érték típusú árrendszer | 355 |
| Átlagosított érték (önköltség) típusú árrendszer | 357 |
| Termelési ár típusú árrendszerek | 359 |
| Világpiaci árakra épülő árrendszer | 362 |
| Árnyékárak rendszere | 364 |
| A kalkulatív árakon végzett népgazdasági elemzések | 365 |
| A népgazdaság irányítása | |
| Az irányítás gazdasági eszközei | 397 |
| A gazdasági szabályozókkal szemben támasztott követelmények | 398 |
| A tervszerű irányítás rendszerében alkalmazott fontosabb gazdasági szabályozók | 406 |
| A gazdasági szabályozók koordinált alkalmazása | 425 |
| A jogi szabályozás mint a gazdasági irányítás eszköze | 432 |
| A jogi szabályozás szerepe a szocialista gazdaság vezetésének eszközei között | 432 |
| A népgazdaság egyes fontosabb viszonyainak jogi szabályozása | 438 |
| A gazdasági irányítás szervezeti rendszere | 451 |
| A szervezeti rendszer felépülése | 451 |
| A gazdasági irányítás szervezeti rendszerének továbbfejlesztése | 454 |
| Az irányítás információs rendszere | 457 |
| Statisztikai információ | 465 |
| Számviteli információk | 470 |
| Gazdaságkutatás és piackutatás | 474 |
| Dokumentáció - közgazdasági dokumentáció | 481 |
| Műszaki és egyéb információk | 485 |
| Irányítás és vezetés | 491 |
| A vezetés és irányítás modern megvilágításban | 491 |
| A modellekről | 496 |
| Vezetés és szervezés | 504 |
| A vállalati tervezés helye és szerepe a gazdaságirányítás rendszerében | 507 |
| A népgazdasági és vállalati tervek kapcsolata, a központi szervek és a vállalatok közötti viszony | 507 |
| A vállalatok anyagi érdekeltsége | 509 |
| A vállalatok és a piac | 510 |
| A vállalati tervezés célja, jellege | 511 |
| A vállalati tervek fajtái | 512 |
| A vállalati tervezés kiinduló alapjai | 514 |
| A gazdasági számítások jelentősége a vállalati tervezésben | 517 |
| Tervezési törekvések | |
| Gazdasági tervezés Nyugat-Európában | 521 |
| Tervezés a rövid távú gazdasági egyensúly szolgálatában. Hollandia példája | 521 |
| Középtávú és strukturális változások tervezése. Franciaország példája | 523 |
| Rövid távú terv és strukturális változások. Norvégia példája | 526 |
| A tervkészítés tényleges hatása | 528 |
| Gazdasági tervezés az állami gazdaságpolitikával való kapcsolat nélkül: Svédország, Anglia, Belgium | 532 |
| A nyugat-európai gazdasági tervezés néhány általános vonatkozása | 534 |
| Gazdasági tervezés a fejlődő országokban | 542 |
| A gazdasági tervezés elterjedésének okai | 543 |
| A gazdasági tervezés eredményessége a fejlődő országokban | 545 |
| Miért nehéz tervezni a fejlődő országokban? | 549 |
| A fejlett tőkés- és a fejlődő országok tervezésének összehasonlítása | 555 |
| Tartalomjegyzék | 561 |
