Felvételi feladatok és lehetőségek a felsőoktatási intézményekben 1987

Előszó

E kiadvány célja, hogy segítse az egyetemek, főiskolák felvételi vizsgáira készülőket. Ezt háromféle módon teszi: 1. Az első részben táblázatok láthatók, amelyek segítségével a felvételiző fel tudja becsülni, hogy milyenek a felvételi esélyei az egyes felsőoktatási intézményekben és ki tudja választani azokat, ahová a legnagyobb sikerre van reménye. E táblázatok tartalmazzák a jelentkezők számát és a keretszámot, az ezekből számított jelentkezési arányt és a ponthatárt, amely felett megfeleltek a pályázók felvételre. Megfigyelhető, hogy a keretszámok úgyszólván nem, a jelentkezési arányok és a ponthatárok évről évre alig változnak. Feltételezhető, hogy 1988-ban is hasonlók lesznek a korábbi két évihez. Mi tehát a pályázni készülő teendője? Kiszámítja várható pontszámát. Ez többé-kevésbé jól becsülhető előre. A középiskolából hozott pontok megfelelő pontossággal számíthatók (számítási módjuk olvasható a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztatóban). A felvételi vizsgán szerzett pontok általában 7-8 ponttal kisebbek a középiskolából hozott pontoknál. A középiskolából hozott és a felvételi vizsgán szerzett pontok összege a várható felvételi pontszám. Ezek után keresni kell olyan felsőoktatási intézményeket, karokat, szakokat (szakpárokat), amelyek - megfelelnek a pályázó elképzeléseinek, vágyainak, az előző évek ponthatára, a jelentkezők száma alapján megfelelő eséllyel kecsegtetnek a bejutáshoz. A választható intézményeket, karokat, szakokat, ezek címeit, jelentkezési feltételeit, képzési időtartamát, a felvételi vizsga tárgyait, az 1988. évi keretszámokat a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató 1988. tartalmazza a felvétel általános tudnivalóival együtt. Ennek tanulmányozását javasoljuk. A pályázó remélhetőleg több olyan intézményt talál majd, ahol szívesen tanulna tovább és ahová felvételi pontszámai elegendőek lesznek. Ezek közül a legjobban vágyottra nyújtsa be pályázatát, de egy másikat is jelöljön meg, hogy ha a megpályázott intézményre nem lesznek elegendőek felvételi pontjai, átirányítási lehetőséget kapjon a másikra. Nagyon javasoljuk a pályázóknak, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel. 1987-ben sok pályázó elszalasztotta ezt az esélyt, és például 107 pontjával nem juthatott be a budapesti Bölcsész Kar történelem-angol szakpárjára, ugyanakkor szegedi, debreceni vagy pécsi azonos szakpárra, ahol 100 körül volt a ponthatár, felvették volna, ha kérte volna oda átirányítását. Sok ehhez hasonló példát lehet felhozni szinte minden felsőoktatási intézménytípusból. A táblázatok a hasonló intézménytípusokat (tudományegyetem - tanárképző intézmények - tanítóképző főiskolák - óvónőképzők; közgazdasági jellegű intézmények; egészségügyi felsőoktatás; agrár intézmények, műszaki intézmények) azért közlik egymás mellett, hogy a számba jöhető esélyek együtt legyenek mérlegelhetők. Vissza