Neveléslélektan II.

Előszó

Részlet:
A gondolkodásfejlesztés az oktatás ősi és sokat emlegetett feladatai közé tartozik. Megvalósítása érdekében a nevelés történetében sok értékes pedagógiai kezdeményezés, ötlet és kísérlet látott napvilágot. Mindezek ellenére az iskolák gondolkodásfejlesztő munkája még napjainkban sem kielégítő és messze a társadalmi elvárások mögött marad. Pedig korunk, a tudományos-technikai forradalom kora, különös élességgel veti fel a gondolkodás fejlesztésének szükségességét. A hagyományos memorizáló tanulás az információfelhalmozódás, az ún. "tananyag robbanás" korában reménytelen helyzetbe jutott. A hatalmas információ-áradásban csak a lényegi tudást biztosító, rendszerező gondolkodás tud eligazodni, amely egyúttal képes az önálló ismeretszerzésre, új fogalmak és törvényszerűségek felfedezésére, valamint az ismeretek alkotó alkalmazására és problémák megoldására is. A nagy tároló kapacitású elektronikus számológépek korában mindinkább időszerűtlenné válik az adatokat magoltató oktatás, és előtérbe kerül azon képességek kifejlesztésének szükségessége, amelyek a komputerekkel szemben is speciális előnyt jelentenek az ember számára. Ezek közt kiemelkedőnek kell tekintenünk éppen a gondolkodás különböző képességeit: a lényeglátást, a rendszerezést, a gyors tájékozódást, az ötletességet, a problémamegoldás képességét stb. Ha az oktatás a jövőben meg akar felelni az óriásra nőtt társadalmi követelményeknek - minden bizonnyal fokozottan épít majd a tanulók gondolkodására, és annak kifejlesztését központi feladatának tekinti. Úgy tűnik, hogy korunk nemcsak igényli, de elő is segíti a gondolkodásfejlesztés pedagógiai feladatinak megoldását.
A különböző tudományok (kibernetika, információelmélet, matematikai logika és nem utolsó sorban a pszichológia) fejlődése minden eddiginél kedvezőbb feltételeket teremt a gondolkodásfejlesztés elvi, tudományos alapjainak és hatékony módszereinek kidolgozásához. Vissza