Neveléstan

Előszó

Ebben a könyvben arról van szó, miként lehet az emberi lélekből kitermelni azokat a minőségeket, amelyek segítségével az ember egyrészt magát kivételes személyiséggé alakíthatja, másrészt a lelkéből kisugárzó erőket mások nevelésének szolgálatába állíthatja.
Célunk tehát nem elvont rendszerek megállapitása, hanem a bennünk és másokban pihenő életenergiák ébresztgetése, működésbe állítási módjának az ismertetése.
Az az igazi nevelő, aki szorgos önnevelés útján a magában levő energiákat rendezte, és a belőle - mint sugárzó energiagócból - kiáradó energiákat tudatosan és felfokozva állította a nevelés szolgálatába.
A nevelésben a lélek expansív (kifejlésre törő) energiái a döntő jelentőségűek, nem pedig az elméleti módszerek ismerete. Ezért van, hogy sokszor minden neveléstani ismeretet nélkülöző szülő a legjobb nevelő lehet, míg hivatásos nevelők gyermekei a legelhanyagoltabbak. Természetesen a két előfeltétel: a fennkölt egyéniség sugárzó életenergiája és elméleti tájékozottsága együtt az igazi nevelő egyéniség meghatározói. Ezért áll a tanárképzés munkájának középpontjában a neveléstan, mert igazi eredményt csak az a tanár fog elérni, aki a gondjaira bízott gyermeknépet nevelni is tudja.
Egyszerű és alázatos törekvésünk tehát az volt, hogy tudományos rendszerbe foglaljuk az élet törtéletes kibontakozásának szolgálatát.
Induljon tehát ez a könyv azzal az óhajtással, hogy - az Úr kegyelmével áldva - igénytelen eszközzé nemesedjék a léleknevelők áldott kezében. Vissza