| 1. rész | |
| Előszó | |
| Bevezetés | |
| Az ember rendeltetése | 1 |
| Ezen rendeltetés elérésére szolgáló eszközök | 2 |
| Testtan | |
| A mozgás szervei | |
| Általában | 4 |
| A csontok | 4 |
| Az izmok | 10 |
| A mozgás szerveknek ápolása | 11 |
| A mozgás szerveknek némely kóros elváltozásai | 12 |
| Az érzés szervei | |
| Az idegek | 14 |
| Általában | 14 |
| Az idegrendszer ápolása | 17 |
| Az idegrendszer némely kóros tünetei | 19 |
| Az érzékszervek | 22 |
| A tapintás szerve | 23 |
| Az ízlés szerve | 29 |
| A szaglás szerve | 30 |
| A látás szerve | 31 |
| A hallás szerve | 35 |
| A táplálkozás szervei | 38 |
| Az emésztés szervei | 39 |
| Általában | 39 |
| Az emésztő szervek ápolása | 42 |
| Az emésztő szervek némely-gyakoribb bajai | 43 |
| A vérkeringés szervei | 48 |
| Általában | 48 |
| A vérkeringés szerveinek ápolása | 52 |
| A vérkeringés szerveinek némely bajai | 52 |
| A légzés és hang szervei | 55 |
| Általában | 55 |
| A légző- s beszédszervek ápolása | 58 |
| A légző szervek némely betegségei | 60 |
| Lélektan | |
| A lélek fogalma és tehetségei | 64 |
| Az ismerő tehetség | 66 |
| A szemlélő tehetség | 67 |
| Külszemlélő tehetség | 67 |
| Belszemlélő tehetség | 68 |
| A képzelő tehetség | 68 |
| Az emlékező tehetség | 69 |
| A képzelődő tehetség | 70 |
| A gondolkodó tehetség | 71 |
| A gondolkodás alakjai | 72 |
| Az értelem | 72 |
| A fogalom alkotás | 72 |
| A fogalom önmagára nézve | 73 |
| A fogalmak egymáshoz viszonyítva | 75 |
| Az itélés | 76 |
| Az itéletek önmagukra nézve | 76 |
| Itéletek egymáshoz viszonyitva | 77 |
| Az itélés törvényei | 78 |
| A következtetés | 80 |
| A következtetés nemei | 81 |
| A következtetés nyelvbeli alakja | 85 |
| Az ész | 85 |
| Az ismeretek igaz voltának megalapitása | 86 |
| Az értelmezés | 86 |
| Az osztályozás | 88 |
| A bizonyitás | 90 |
| Az érző tehetség | |
| Az érző tehetség és az érzelem fogalma | 94 |
| Az érző tehetség becse s viszonya a többi tehetséghez | 95 |
| Az érzelmek felosztása | 97 |
| Az érzelmek az érzelmi állapot szerint | 98 |
| Az érzelmek inditó okaik szerint | 100 |
| Egyéni érzelmek | 102 |
| Alaki érzelmek | 103 |
| Anyagi érzelmek | 104 |
| Társadalmi érzelmek | 106 |
| Vallási érzelem | 108 |
| Az akarat | |
| Ösztön és vágy | 109 |
| Hajlam és szenvedély | 111 |
| Értelmi akarat vagy önkény | 113 |
| Eszes akarat | 114 |
| Jellem | 115 |
| A lelki élet módosulásai | 116 |
| A vérmérséklet | 116 |
| A nemi különbségek | 117 |
| A korbeli különbségek | 117 |
| 2. rész | |
| Előszó | |
| A nevelés fogalma és célja | 1 |
| A nevelés eszközei általában | 3 |
| A nevelés elvei általában és a nevelés főelve | 4 |
| A nevelés tartsa magát a gyermekek tehetségeihez és ezek természetszerű fejlődésmenetéhez | 5 |
| Legyen a nevelés általános | 7 |
| A nevelés legyen összhangzó | 8 |
| A nevelés kezdődjék korán | 10 |
| Legyen a nevelés egyéni | 11 |
| Legyen a nevelés vallás-erkölcsi | 15 |
| Legyen a nevelés korszerű | 19 |
| Neveld a gyermeket önállóságra | 20 |
| Legyen a nevelő eljárása önálló, körültekintő és gondos | 21 |
| Legyen a nevelő eljárása önérdek nélküli, türelmes és takarékos | 23 |
| A nevelés eszközei különösen | |
| A testi ápolás célja és eszközei | 24 |
| A testi ápolás eszközei általános szempontból | 25 |
| A testi ápolás iskolai szempontból | 42 |
| A fegyelmezés | |
| A fegyelem fogalma, kezdete és vége | 48 |
| A fegyelmezés eszközei | 50 |
| A szoktatás | 50 |
| A parancsokról | 51 |
| A jutalmazásról és büntetésről | 54 |
| A példa | 70 |
| A tanidőre vonatkozó fegyelem | 72 |
| A fegyelem a tér dolgában | 72 |
| A tanulók tevékenységére vonatkozó fegyelem | 72 |
| Fegyelem a gyermekek viselésére nézve | 75 |
| A tanítás | |
| A tanítás fogalma és alapja | 79 |
| A tanítás nemei és az elemi tanítás szükséges volta | 79 |
| Az elemi tanítás célja | 79 |
| A tanítás eszközei általában | 80 |
| A tanítás elvei | 81 |
| A tanítás eszközeiről különösen | |
| Közvetett tanítási eszközök | 107 |
| A tanterv | 107 |
| Lecketerv | 111 |
| Az órafelosztás | 111 |
| Az iskola felszerelése | 112 |
| Közvetlen tanítási eszközök | 116 |
| A tanmenet | 116 |
| A tanalak | 117 |
| A tanmodor | 126 |
| A nevelési eszközök alkalmazása az egyes tehetségek fejlesztése közben | |
| Az ismerő tehetség | 128 |
| A külszemlélő tehetség képzése | 128 |
| A belszemlélő tehetség képzése | 129 |
| Az emlékező tehetség képzése | 130 |
| A képzelődő tehetség képzése | 134 |
| Az értelem fejlesztése | 138 |
| Az ész fejlesztése | 141 |
| Az érző tehetség és kedélyképzés | 143 |
| A kedély fejlesztéséről általában | 143 |
| Egyéni érzelmek | 148 |
| Társadalmi érzelmek | 158 |
| Vallási érzelem fejlesztése | 174 |
| Az akaró tehetség fejlesztése | 175 |
| Az ösztönök nevelési szempontból | 175 |
| A vágyak és hajlamok nevelési szempontból | 180 |
| Az indulatok és szenvedélyek nevelési szempontból | 182 |
| A szabad akarat fejlesztése | 182 |
| A jellem fejlesztése | 184 |
| 3. rész | |
| Általános nevelés-történelem | |
| Krisztus előtti korszak | |
| A kelet népei | |
| A chinaiak | 1 |
| Az indusok | 2 |
| A perzsák | 3 |
| Az egyiptusok | 4 |
| Az izraeliták | 4 |
| A nyugat népei | |
| A görögök | 6 |
| A rómaiak | 12 |
| Krisztus utáni korszak | |
| A reformáció előtt | |
| A kereszténység lényege s a nevelés a kereszténység első századaiban | 16 |
| Keresztény nevelés s tanügy a közép-korban | 18 |
| Egyházi iskolák | 18 |
| A lovagok nevelése | 21 |
| A városi iskolák | 22 |
| Az egyetemek | 23 |
| A reformációtól | |
| A reformátorok paedagogiai működése | 23 |
| Nevelés- s tanügyi irányok a reformátorok fellépése folytán | 25 |
| A szigorúan egyházias irány | |
| A protestansoknál | |
| Főiskolai tanügy | 25 |
| Népiskolai tanügy | 28 |
| A katholikusoknál | |
| Felsőbb iskolák (Jezsuiták) | 29 |
| Népiskolák (Piaristák, karmeliták, oratorianusok, iskolatestvérek, orsolyaszüzek, angol kisasszonyok, salesianok) | 30 |
| A realismus | |
| A realismus hivei s megalapítói | 30 |
| A tanügy állapota a realismus korában | 33 |
| A vallási oppositio | |
| A pietisták | 34 |
| A puritánok és methodisták | 36 |
| A jansenisták | 36 |
| Fendon | 37 |
| A philanthropinismus | |
| A philanthropinismus megalapítói és hivei | 37 |
| A tanügy fejlődése a philanthropinismus idejében | 42 |
| A tanmódszer alakulása | 44 |
| A tanítóképzés | 46 |
| A humanismus | 47 |
| A pestalozzismus | |
| Pestalozzi | 47 |
| Az elemi tan- és nevelésügy Pestalozzi fellépése folytán | 51 |
| A XIX. században fellépett jelesebb tanférfiak, bölcsészek s írók | 54 |
| Magyar nevelés-történelem | |
| Magyarország tanügye a mohácsi vészig | |
| Szent-Istvánig | 58 |
| Szent-Istvántól a mohácsi vészig | 59 |
| Magyarország tanügye a mohácsi vésztői Mária Teréziáig | |
| Általános állapotok | 66 |
| Nevelés- s tanügyi irányok | 68 |
| Az iskolák nemei s iskoláztatási intézmények | 69 |
| Magyarország tanügye Mária Teréziától a XVIII. század végéig | |
| Mária Terézia intézkedései | 74 |
| II. József s Lipót intézkedései | 78 |
| Nevelés- s tanügyi irányok, szaklapok s tankönyvek | 80 |
| E korszak nevezetesebb tanférfiai s nevelésügyi irodalma | 81 |
| Magyarország tanügye a XIX. század első felében | |
| Kormányi s országos intézkedések | 83 |
| A protestansok intézkedései | 88 |
| Egyébnemű intézetek keletkezése | 89 |
| Tanügyi irányok, szaklapok s tankönyvek | 93 |
| E korszak jelesebb tanférfiai | 96 |
| Magyarország tanügye a bécsi és az átmeneti kormány alatt | |
| A bécsi kormány intézkedései | 100 |
| Az átmeneti kormány intézkedései | 104 |
| A protestansok intézkedései | 105 |
| Tanügyi irodalom, szaklapok s tankönyvek | 106 |
| Magyarország tanügye 1867-től | |
| Népiskolai tanügy | 108 |
| Közép- és főiskolai tanügy | 120 |
| Egyébnemű intézetek s intézmények | 123 |
| A jelenkor tanügyi irodalma | 131 |
| Függelék | 134 |
Folytatás Microsoft-tal