kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | "Studium" Kiadása |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Könyvkötői kötés |
| Oldalszám: | 272 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 23 cm x 16 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Harmadik, változatlan kiadás. Nyomtatta a Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet R. T., Kolozsvár. |
| Előszó | 3 |
| Bevezetés: A munka rendeltetése; a rendszeres meggondolás jelentősége. A könyv gondolatmenete. Önálló állásfoglalás szükségessége | 7 |
| A nevelés és a neveléstudomány | |
| A nevelés fogalma | 13 |
| A szó jelentése | |
| A nevelés lefolyásának tanulságai | |
| A nevelői lelkület sajátosságai; az alakító hatások csoportosítása | |
| A nevelő és a növendék viszonya | |
| A nevelés és a közösség | |
| A nevelés meghatározása | |
| Nevelői gondolkodás, neveléstudomány, neveléstan | |
| A nevelői gondolkodás mivolta - kialakulása - jellemvonásai | 21 |
| Alaptételek | |
| A nevelői gondolkodás egysége (fokai és irányai) | |
| A neveléstudomány fogalma - munkatere: a nevelés előzményeinek, körülményeinek, eszményeinek, várható eredményeinek, módjainak és eszközeinek kutatása | 28 |
| A nevelésügyi kutatás módszere | |
| A neveléstudomány segédtudományai - önállóság | |
| A neveléstan fogalma | 37 |
| A neveléstan és a nevelés viszonya | |
| A neveléstan hatása a nevelés egyöntetüségére - érvényessége és érvényesülése | |
| A nevelés célja és feladatai | |
| A cél és a feladatok megkülönböztetése | 47 |
| A nevelés célja | |
| A személyiség | |
| Nemzetnevelés | |
| A nevelés állandó feladatai | |
| A nevelés testi feladatai - értelmi feladatai - erkölcsi feladatai | |
| A nevelés változó feladatai | |
| A nevelés eszközei | 66 |
| Az eszközök három csoportja | |
| A gondozás: ápolás, gondoskodás | |
| A tanítás: példaadás, oktatás | |
| A gyakorlás: szoktatás, foglalkoztatás; jutalom és büntetés | |
| Az eszközök alkalmazása | |
| A nevelés korlátai és sikerének feltételei | 76 |
| A nevelés lehetősége | |
| A fejlődés tényezői | |
| Az öröklés | |
| A környezet: családi előzmények, a szülőktől eredő hatások, az iskolába járást megelőző egyéb hatások, az iskolával egyidejű, az iskola elhagyása után következő hatások | |
| A fajlődés és a nevelés viszonya | |
| A siker feltételei | |
| A nevelés szervezete | 91 |
| Belső és külső szervezet | |
| A köznevelés szervezete: család; nevelésre rendelt intézmények; nem nevelésre rendelt, de rendszeresen alakító intézmények; irányuló célzatú szabad alakulatok; a művelődés szabad alkalmai | |
| A nevelés egysége | |
| Az iskola | |
| A köznevelés és az iskola | 97 |
| A köznevelés szerveinek együtthatása | |
| Az iskola helye a köznevelés szervezetében | |
| Az iskola mivolta, kialakulása, feladata | 101 |
| A szó értelme | |
| Az iskola fogalma | |
| Az iskola kialakulása | |
| Az iskola, mint nevelő intézmény | |
| Az iskolai nevelés akadályai | |
| Az iskola feladata | |
| Az iskola külső szervezete: a közoktatási szervezetek | 110 |
| A közoktatás természetes és mesterséges szervezete | |
| A közoktatási szervezet alapelvei - tagoltsága | |
| Az iskolafajok: általában művelődő iskolák: szakiskolák, gyógyítva nevelő intézetek | |
| Az iskolafokok | |
| Általában művelő iskolák: elemi iskola, középfokú iskola, főiskola; az egyénre és a nemzetre vonatkozó feladataik | |
| Az iskolafokok kölcsönös hatása | |
| Gyakorló iskolák és reformiskolák | |
| Az iskola belső szervezete | 124 |
| A felügyelet - módja, szervei, személyi kellékei | |
| Az igazgatás: Az igazgatói hivatal rendeltetése, az igazgató személyi kellékei, az igazgatás módja | |
| A tanító testület; az értekezletek feladatai: kezdők és idősebbek | |
| Az iskola és a család viszonya; szülői értekezletek, fogadó órák | |
| Az iskolai munka szervezetek: osztályok, évi munkaidő, tanításterv, órarend, osztálytanítás vagy szaktanítás, az eredmény számbavétele, összefoglalás, osztályozás | |
| A szervezet és a nevelés viszonya | |
| Az iskolai nevelés | |
| Az iskolai munka egysége | 155 |
| Az iskolai munka két fele: tanító és tanulók munkája | |
| Az egybehangzás akadályai | |
| Az egyensúly biztosítása | |
| Az iskolai nevelés feladatai | |
| Az iskolai munka egysége | |
| Első szakasz: Az iskolai nevelés személyi tényezői | |
| Az iskolai nevelő | 162 |
| A tanító feladata | |
| Hivatás és hivatal | |
| A tanító szabadsága | |
| A tanítói személyiség | |
| A tanító tanulmányai: előkészülés, szakismeretek; önművelés, tudományos munkásság | |
| A tanító tekintélye | |
| Az iskolai növendék | 176 |
| Az iskola és a tanuló viszonya | |
| A tanuló feladata és szabadsága | |
| Az egyéniség | |
| A tanuló egyénisége | |
| Az egyéniség megismerése az iskolában | |
| Tanuló típusok | |
| Fiúk és leányok | |
| Életkor és fejlettség | |
| A származás | |
| A tanuló élete az iskolán kívül | |
| A testi szervezet állapota | |
| Az egyéniség alkata | |
| Az iskolai osztály | 204 |
| Jelentőség a nevelésben | |
| A növendék az osztályban | |
| Az osztály egyénisége | |
| A létszám jelentősége | |
| Második szakasz: Az iskolai nevelés ágai | |
| Az egészséges életre való nevelés (testnevelés) | 221 |
| A testnevelés iskolai körülményei: előzmények, egyidejű hatások, tömegnevelés; az iskola egészségügyi hatása | |
| A testnevelés iskolai szempotnjai - eszközei. gondozás, az iskola egészségügyi kellékei, felügyelés, az iskolánkívüli élet irányítása; tanítás: a tanító példája, alkalmi és rendszeres oktatás; gyakorlás, rendszeres testgyakorlás | |
| Az önállóságra való nevelés (értelmi nevelés) | 223 |
| Az értelmi nevelés iskolai körülményei: előzmények, egyidejű hatások, tömegnevelés; az iskola hatása az értelmi alakulásra | |
| Az iskolai értelmi nevelés szempotnjai | |
| Az oktatás | 226 |
| A tanításterv elméleti kérdései; a tanításterv köre, az oktatás anyaga, az anyag kiválasztása, egyes tárgyakra szánt idő, az anyag elrendezése az iskolai év folyamán | |
| A tanításterv alkalmazása, az oktatás módszere, tanításmenet, tanítási tervezetek (előkészülés egyes órákra), az oktatás alakja, a tervezet végrehajtása (az óra lefolyása) | |
| Az eredmény számbavétele, megítélése (osztályozás), az oktatás értéke | |
| Gondozás, gyakorlás, példa az értelmi nevelésben | 238 |
| Gondozás, gondoskodás az oktatás külső körülményeiről, belső körülményeiről (a tanítás hangulata) | |
| Az iskolánkívüli szellemi élet irányítása | |
| Gyakorlás, az ismeretszerzés műveletében: szemléltetés, gondolkodtatás, tankönyvek használata, a tanulók kérdései | |
| Az ismeretek felhasználása | |
| Feleltetés, kérdezés, dolgozatok | |
| A tanító példája | |
| A nemes érzületre való nevelés (erkölcsi nevelés) | 246 |
| Az erkölcsi nevelés iskolai körülményei: előzmények, egyidejű hatások, tömegnevelés; az iskola hatása | |
| Az iskolai erkölcsi nevelés szempontjai - eszközei: gondozás, gondoskodás a kedély, ízlés, képzelet fejlődésének külső feltételeiről | |
| Felügyelés az iskolán kívüli élet erkölcsi irányítása | |
| Tanítás: a tanító példája, alkalmi oktatás, vallástanítás, az oktatás erkölcsi hatása | |
| Gyakorlás: az iskolai közösség hatása, rendtartás (fegyelmezés), feladatok, az önbecsülés hatása magaviseletre és testi életre, akarás és értékelés | |
| A nevelés három ágának kölcsönös hatása | 259 |
| Befejezés: A magyar nevelés mai feladatai | 261 |
| Tárgymutató | 265 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.