Neveléstan II.

A philosophia perennis alapján/Különös neveléstan

Szerző

Budapest

'Huszár Győző: Neveléstan II. ' összes példány

Kiadó:	Szerzői kiadás
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1934
Kötés típusa:	Könyvkötői vászonkötés
Oldalszám:	542 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Készült a Korda R.-T. nyomdájában, Budapesten.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Mivel már ismerjük a nevelés lényegét, eszközeit, tulajdonságait, a nevelőket, azért áttérhetünk a nevelés tényének a végrehajtására. Ez a különös neveléstan feladata.
Itt két út áll előttünk. Az... Tovább

Tartalom

Előszó	3
Különös neveléstan	5
A különös neveléstan felosztása	5
Tehetségek
Tehetségekről általában	7
Nevelés és tehetségek	8
A szellemi és érzéki tehetségek fejlesztésének egymáshoz való viszonya	11
A nevelés harmóniája	13
A nevelés alakja	15
Érzéki tehetségek	15
Érzéki megismerő tehetség
Érzéki megismerés	15
Érzékek
Az érzékekről általában	17
Az érzékek gondozása	18
Az érzékszervek fogékonysága	20
Belső érzék
A belső érzékről általában	22
A képzet szerepe a nevelésben	23
A szemlélet fogalma	25
A szemlélet szerepe a nevelésben	27
A szemléltetés célja	30
Mit kell szemléltetnünk?	31
A szemléltetés eszközei	34
Szemléltetés a maga természeti valóságában	34
Szemléltetés képpel	35
Hogyan szemléltessünk?	37
Helytelen szemlélet	38
Csalódás	39
Káprázat	40
Érzéki vágyó tehetség
Az érzéki vágyó tehetségről általában	42
Szenvedélyek	44
Szenvedélyek és nevelés
A nevelés kötelessége a szenvedélyekkel szemben	44
Lehetséges-e, hogy az akarat ura legyen a szenvedélyeknek?	46
A szenvedélyek megfékezése	48
Higgadtság	49
A szenvedélyek külső megnyilvánulásai	49
Felügyelet	51
Szoktatás	51
Rossz szándék	52
Szellemi és érzéki javak	52
Vallásos nevelés	53
Mi az oka annak, hogy a nevelésnek a szenvedélyek ellen küzdenie kell	54
Fegyelem	55
Fegyelem a nevelésben
A fegyelem fogalma	55
A fegyelem kezdete	57
Fegyelem létesítése	59
A fegyelem célja	59
A fegyelmezés eszközei	62
Tekintély
A tekintély fogalma	62
Nevelői tekintély	63
A nevelői tekintély igazolása	64
A tekintély eszköze-e a nevelésnek?	65
A tekintély fontossága	66
Tekintélytiszteletre való nevelés	67
Különböző tekintélyek	70
Rend
A rend fogalma	71
Rend az iskolában	71
Rendre való nevelés	72
Iskolalátogatás	75
Csend	76
Illem
Az illem fogalma	78
Az illemre való nevelés	79
Udvariasság	80
Divat	81
Ösztön
Az ösztönről általában	82
Ösztön és nevelés	83
Érzelmek
Az érzelmekről általában	84
Az érzelmek és a nevelés viszonya
Az érzelmek szerepe a nevelésben	85
Különbség az érzelmek és szenvedélyek között a nevelésben	87
Az érzelmek felkeltéséről általában	88
Mikor kell az érzelmeket felkeltenünk?	90
Miképen kell fölkeltenünk az érzelmeket?	92
Lehet-e a vallásos érzelmeket fejlesztenünk?	94
Kedély
A kedélyről általában	98
A kedély fontossága
A kedély szerepe a nevelésben	98
A kedély nemesítése	100
Jó kedv	103
Vérmérséklet
A vérmérsékletről általában	104
Vérmérséklet és nevelés	105
A kedély nemesítésének eszközei	106
Játék
A játékról általában	106
Játék és nevelés	108
Az iskolai nevelő kötelessége a játéknál	112
Különböző játékok	114
Torna	115
Ének	116
Szellemi tehetségek
A szellemi tehetségekről általában	117
A szellemi megismerő tehetség
A szellemi megismerő tehetségről általában	118
Az ész fejlesztése
Az ész fejlesztésének a mibenléte	122
Az ész fejlesztésének célja és fontossága	123
Az ész fejlesztésének a módjáról általában	125
Kíváncsiság és tudásvágy	126
Az ismeretek rendezése	128
Szemléltetés	130
A tanítványok értelmi színvonalához való leereszkedés	130
Vallásos nevelés	134
Meggondoltság	136
Túlterhelés és korai észfejlesztés	136
Gyöngetehetségek	138
Az értelem hármas tevékenysége	139
Fogalom
A fogalomról általában	140
A logikai fogalom fontossága a nevelésben	142
Mely fogalmakon kezdjük meg a fogalomalkotást az iskolában?	144
A fogalomalkotás útja	146
Szó	152
Meghatározás	153
Névmeghatározás	153
Dologi meghatározás	156
Kifejtés	164
Osztás	165
Itélet
Az ítéletről általában	107
Az ítéletalkotás fontossága a nevelésben	167
Az ítéletalkotás útja	167
Mely ítéletekkel kezdjük az iskolában az ítéletalkotást?	108
Milyen ítéletekkel foglalkozik a nevelés és iskola?	170
Mondat	172
Következtetés
A következtetésről általában	173
A következtetés fontossága a nevelésben	173
A következtetés módja	174
Különböző következtetések	175
Népiskola	175
Középfokú iskolák	183
Beszéd	184
Módszer
A módszer fogalma	188
Szükséges-e a módszer az iskolai nevelésben	188
A módszerek alkalmazásáról általában	189
Különböző módszerek
Synthetikus módszer	190
Analytikai módszer	192
Kísérleti módszer	194
Racionális módszer	195
Rendszer	195
Tanítási módszer	199
Bizonyítás
A bizonyításról általában	199
A bizonyítás szükségessége az iskolában	200
A bizonyítás szabályai	200
Mit kell bizonyítanunk az iskolában?	292
Dedukció
A dedukcióról általában	203
Megalapozás	204
Cáfolat	204
Indukció
Az indukcióról általában	207
Az indukció szükségessége az iskolában	208
Eljárás az indukciónál	210
Valószínűségi bizonyítás
A valószínűségi bizonyításról általában	213
Hasonlósági bizonyítás	213
Párhuzamos bizonyítás	214
Föltevés	214
Tudomány
Tanít-e az iskola tudományokat?	215
Milyen tudományokat s belőlük mennyit tanítanak az egyes iskolák?	216
Tanítási módszer
A tanítási módszer fogalma	217
Előadási mód
Az előadási módról általában	219
Eljárás az előadási módnál	220
Az előadási mód fajai	221
Kérdező mód
A kérdező módról általában	222
Mikor használjuk a kérdező alakot?	223
Mely iskolákban használjuk a kérdező alakot?	224
A kérdező alak fajai	225
Kérdés	227
Hogyan tegyük föl a kérdést	227
A kérdés tulajdonságai	230
Felelet	232
A tanítás menete	233
Párbeszédes mód	241
Az ismeret forrásai
Az ismeretforrásról általában	243
Tapasztalat	243
Tudat	243
Külső tapasztalat	245
Értelem
Az értelemről min t ismeretforrásról általában	246
Az értelem mint a nevelés főismeretforrása	247
Mi az iskola tanítási anyaga?	247
Megismerheti-e az iskolai tanítvány az Istent?	249
Hit
A hitről általában	254
Emberi tekintély	254
Isteni tekintély	255
Idegen tekintélyek	257
A szellemi megismerő tehetség más képességei	257
Figyelem
A figyelemről általában	257
A figyelem fölkeltése	260
A figyelem fenntartása	261
A figyelem fenntartásának külsőségei	262
A figyelem állandósítása	265
Megfigyelés és figyelmesség	266
Emlékezet
Az emlékezetről általában	267
Az emlékezet fejlesztése	268
Lecke
A leckéről általában	273
A lecke szükségessége	273
A lecke fajai	274
A tulajdonképeni lecke	274
Az írásbeli feladat	276
Emlékezés
Az emlékezésről általában	278
Az emlékezés módja	278
Mit kell emlékeztetnünk?	281
Ismétlés	281
Gyakorlás	284
Képzelődés
A képzelődésről általában	285
A képzelet fejlesztése	287
Az eszménykép fogalma	288
Mi kívántatik a neveléstől, hogy a nevelt igazi eszményképet alkothasson magának?	288
Kik a nevelt eszményei?	290
A nevelés eszközei az eszménykép szolgálatában	291
A tökéletességnek milyen foka kívántatik meg az iskolai nevelőtől?	292
Valóban alkot-e a nevelt eszményképet?	293
A nevelés eszményképe a természetfölötti rendben	295
Szellemi vágyó tehetség
Bevezetés	295
Az akaratról általában	296
Kényszer-e a nevelés?	299
Miben áll az akarat fejlesztése?	300
Az akarat fejlesztésének a fontossága	301
Az akarat fejlesztéséről általában	303
Az ész fejlesztése	305
Szoktatás
A szoktatás fogalma és fontossága	307
Eljárás a szoktatásnál	310
Milyen jóra szoktassa az iskola a tanítványokat?	312
Felügyelet	314
Akaraterő	314
Vallásos nevelés	314
Felelősség és beszámíthatóság
A felelősségről és beszámíthatóságról általában	316
Felelősség
Nevelhető-e az ember felelőssége?	316
Felelősségre való nevelés	317
Felelősség és vallásos nevelés	318
Beszámíthatóság
Beszámíthatóság és nevelés	320
A beszámíthatóság állapotának fejlesztése	321
Erkölcsösség
Az erkölcsösség fogalma	322
Erkölcsösségre való nevelés	324
Megismerheti-e a nevelt az erkölcsösség zsinórmértékét?
Mire tanítsa a nevelés a neveltet olyanra, ami az ember értelmes természetének megfelel	328
Az iskola tananyaga	330
Mit kell tennie a nevelésnek és iskolának, hogy az akarat jó legyen?	331
Lehet-e vallás nélkül erkölcsösen nevelnünk	334
Erények
Az erényekről általában	334
Az erényességre való nevelés szükségessége	336
Az erényességre való nevelés fontossága	338
Az erényességre való nevelésről általában	339
Az erények felosztása	344
Elbeszélések	345
Okosság	349
Szeretet
A szeretetről általában	350
A szeretetre való nevelés fő feltétele	351
Az isten szeretete	352
Felebaráti szeretet
A felebaráti szeretetről általában	355
A felebaráti szeretetre való nevelés	356
A szülők iránt való szeretet	359
A papság iránt való szeretet	360
Szabad-e az iskolai nevelőnek arra törekednie, hogy őt a tanítványok szeressék?	360
Bizalom
A bizalomról általában	361
A bizalom fölkeltése	363
Egyházszeretet	364
Hazaszeretet
A hazaszeretetről általában	365
A hazaszeretetre való nevelés	367
Állampolgárrá való nevelés	371
Hazaszeretet és nemzetiségek	373
Engedelmesség
Az engedelmességről általában	374
Az engedelmességre való nevelés mikéntje	375
Engedetlenség	378
Tisztaság
A tisztaságról általában	381
Melyik nevelő vagy nevelési intézmény kezdi meg a tisztaság erényének a fejlesztését?	384
A tisztaság erényének a fejlesztése a népiskolában	385
A tisztaság erényének a fejlesztése a középfokú iskolákban	390
A tisztaság erényének a fejlesztése a felső iskolákban	399
Együtt taníthatók-e a fiúk és leányok?	399
Együtt taníthatók-e a fiúk és leányok a népiskolában?	400
Együtt taníthatók-e a fiúk és leányok a népiskolánál magasabb iskolákban?	402
Mértékletesség
A mértékletességről általában	404
A mértékletességre való nevelés	405
Dohányzás	407
Alázatosság
Az alázatosságról általában	408
Az alázatosság erényének a fejlesztése	408
Kevélység	409
Önmegismerés	410
Önérzet	412
Szelídség
A szelídségről általában	413
A szelídségre való nevelés	414
Káromkodás	415
Türelem
A türelemről általában	416
A türelemre való nevelés	416
Szenvedés	418
Szerénység
A szerénységről általában	418
A szerénységre való nevelés	419
Háladatosság
A háladatosságról általában	420
A háladatosságra való nevelés	420
Hálátlanság	422
Szorgalom
A szorgalomról általában	422
A szorgalom fejlesztése	423
Hanyagság	424
Őszinteség
Az őszinteségről általában	425
Az őszinteség fejlesztése	26
Hazugság	427
Igazságosság	430
Állhatatosság	430
Természetfölötti erények	432
Természetes erkölcstörvény
A természetes erkölcstörvény fogalma	435
Képes-e a nevelt megismerni a természetes erkölcstörvényeket?	436
A természetes erkölcstörvények és a nevelés	437
Első csoport	437
Második csoport	438
Harmadik csoport	440
Negyedik csoport	441
Az akarat fejlesztésének reduktív és deduktív elve	442
Van-e az értelem fejlesztésnek is reduktív és deduktív elve?	444
Kötelesség
A kötelességről általában	445
A kötelességre való nevelés	446
Munkára való nevelés	447
Megelégedettség	453
Takarékosság	453
Lelkiismeret
A lelkiismeretről általában	454
A lelkiismeret fejlesztése	455
Jellem	459
Érdem és bűn
Érdem	462
Parancs
A parancsról általában	463
Eljárás a parancsolásnál	465
A parancsok megokadatolása	466
Tanács	467
Jutalmazás
A jutalmazásról általában	468
Mit szabad jutalmaznunk?	469
A jutalmazás mértéke	470
A jutalmazás módja	472
A jutalmazás fokozatai	473
Dícséret	474
Kitüntetés	475
Ajándék	475
Büntetés
A büntetésről általában	477
Kényszer-e a nevelés	480
Mit szabad büntetnünk?	480
A büntetés mértéke	482
A büntetés módja	482
A büntetés fokozatai	484
Intés	484
Megszégyenítés	485
Elkülönítés	485
Testi büntetés	486
Bűn
A bűnről általában	491
A bűn ellen való küzdelem	493
Felügyelet	495
Kegyelem
A kegyelemről általában	497
Keresztség	501
Bérmálás	502
Bűnbánat szentsége	502
Oltáriszentség	505
Szentmise	505
Szentáldozás	506
Testnevelés
Kell-e a nevelésnek a testre is gondot fordítania?	511
Az iskola a test nevelésének szolgálatában	514
Torna	517
Sport	518
Tárgymutató	521

Témakörök

Pedagógia > Nevelés > Egyéb
Pszichológia > Alkalmazott lélektan > Neveléslélektan

Huszár Győző

Huszár Győző műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Huszár Győző könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem