1.035.098

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Névtani Értesítő 21.

Tanulmányok Mező András 60. születésnapjára/Az ELTE Magyar Nyelvészeti Tanszékcsoport Névkutató Munkaközösségének időszakos kiadványa

Szerző

Kiadó: ELTE Magyar Nyelvészeti Tanszékcsoport Névkutató Munkaközössége
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 420 oldal
Sorozatcím: Névtani Értesítő
Kötetszám: 21
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 17 cm
ISBN:
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Amikor a hatvan esztendős Mező András köszöntését elvállaltam, vagy pontosabban fogalmazva: fönntartottam ezt a lehetőséget magamnak, akkor elgondolkodtam a hatvan esztendő súlyán és örömén,... Tovább

Előszó

Amikor a hatvan esztendős Mező András köszöntését elvállaltam, vagy pontosabban fogalmazva: fönntartottam ezt a lehetőséget magamnak, akkor elgondolkodtam a hatvan esztendő súlyán és örömén, reményein és eredményein. Azokon a gondokon és gondolatokon, amelyek minden hatvan évest és annál idősebbet foglalkoztatnak. Eszembe jutott Bárczi Géza professzor úrnak az a ma már sokak által ismert megnyilatkozása, amelyet a Kruzsokban mondott nyolcvanadik születésnapja ünnepén: „Tudjátok, mit szeretnék? Még egyszer hatvan éves lenni!" Aki még meg sem közelítette ezt az életkort, annak érthetetlen ez az óhaj, hiszen ugyanennyi erővel mondhatott volna negyven, harminc vagy akár húsz esztendőt is. Azonban aki már túljutott a hatvanon, megérti ennek az életkornak a szépségét és értékét. Elsősorban természetesen értelmiségi, tudománnyal foglalkozó, pontosabban ez esetben tudós emberekről van szó, akik elsősorban nem a sportpályán és nem fizikai munkával szereztek maguknak hírt, nevet, rangot. A tudományos kutatás (néhány elméleti vagy találmányokhoz kötődő szaktudományt kivéve) hallatlanul időigényes, fáradságos munka, aminek az eredménye nem hirtelen elmúló évek. hanem hosszú évtizedek alatt válik ismertté, esetleg közismertté. Ötven és hatvan éves kora között jut el odáig a legtöbb kutató (tisztelet a kevés kivételnek), hogy szakmai körökben elismerjék tevékenységét, megbecsüljék eredményeit, valóban tudósnak tekintsék. Ekkorra az érdeklődés mellett a tisztelet is megnyilvánul iránta, elnyeri és betölti azokat a tisztségeket, amelyek megilletik, jó érzéssel tekint vissza pályájára és jó érzéssel gondol jelenére is. A külső szemlélők, barátok, pálya- és munkatársak hasonlóképp látják mindig a hatvan éves tudóst, akinek élete és munkássága kezd tudománytörténetté válni, s nem csupán személyes érdeklődésből vezettetve szeretnék megismerni életét, tevékenységét, kutatói és publikációs munkásságát, hanem a tudományszak iránti elkötelezettségtől, a szakma múltjának megbecsülésétől indíttatva is. Különösen így van ez ünnepeltünk, Mező András esetében, hiszen tudományos tevékenységének kezdete egybeesik a magyar névtudomány föllendülésével, nyugodtan mondhatjuk: az önelvű magyar névtudomány keletkezésével és kibontakozásával. Ezt a pályaképet szeretném fölvázolni életrajzába beágyazva, s annak ellenére, hogy sokan régebb óta, esetleg jobban ismerik nálamnál, nyugodt lelkiismerettel merem vállalni a nem kis föladatot, hiszen négy évtizedet megközelítő barátságunk sok olyan őszinte beszélgetésre adott alkalmat, amely szilárd alapja lehet a tudományos eredményei bemutatásán túl emberi értékei némelyikének érzékeltetésére is.
A kényszerből gyakran munkahelyet és lakást változtató kétkezi mezőgazdasági munkás édesapa, szintén Mező András és felesége, Veress Mária éppen Vasmegyeren dolgozott, amikor 1939. november 28-án megszületett harmadik gyermekük, de első fiuk: András. Vissza

Tartalom

Köszöntő 7
HELYNEVEK
Benkő Loránd: Adalékok Anonymus Bodrog-torkolat vidéki neveihez 19
Fekete Péter: Eger és Felnémet vízrajzi nevei 24
Cs. Nagy Lajos: A Felső-Berettyó mente vizeket és mocsaras helyeket jelölő földrajzi közneveinek rendszere 31
Bíró Ferenc: Víznevek hatása Körösladány helynévrendszerére 36
Szabó G. Ferenc: Idegen nyelvi hatások a vízi átkelőhelyek motiválta helységnevekben 42
Kiss Lajos: Vizsgálatok a növénynevekből alakult helynevek körében 49
Tóth Valéria: A helynevek jelentéstani vizsgálatához 55
Kristó Gyula: Előd és Ölyved 61
Németh Péter: Ismeretlen Szatmár megyei falvak a középkorból I. 63
Hoffmann István: Névrendszertani megjegyzések a patrocíniumi helységnevek történetéhez 66
Rácz Anita: Az ómagyar kori Bihar megye patrocíniumi nevei 71
Bölcskei Andrea: Névkorrelációk az ómagyar kori helynevek körében 75
Szabó József: A török hódoltság nyomai helyneveinkben 81
Vincze László: Mesterségnevek a történeti Magyarország néhány településének mikrotoponimájában (XIV-XVI. század) 86
Viga Gyula: Néhány néprajzi szempont a pásztorkodás-állattartás helynévi anyagához 90
Kálnási Árpád: Mező András Adatok a magyar hivatalos helységnévadáshoz című kötetének szatmári vonatkozásai 95
Udvari István: Mikor keletkezett a Hársfalva név?
Sztripszky Hiador levele Hodinka Antalhoz 99
Lévai Béla: A dettosföldi Debrecen 103
Dénes György: Kőpes(t) helynév Borsodnádasd határában 107
N. Császi Ildikó: A zoboralji vízmegi falvak történeti helynevei 113
Dankó Imre: Egy keletkezőben lévő tájnevünkről, Ligetaljáról 117
Bachát László: Orimagyarósd és határa a negyvenes években a földrajzi nevek tükrében 124
Horváth Katalin: Kisdobrony helynevei 128
Héder Ágnes: Révkomárom utcanévadásának jellemzői száz év távlatában 135
Kovács Erzsébet: Zsámbék jelenkori utcaneveinek bemutatása 141
Hőnyi Ede: A földrajzi tárgy neve és írásképe 145
Farkas Ferenc: Óráló keresztfa : Oráló keresztfa 147
Varga Mária: Népetimológia Veszprém megye helységneveiben 150
Erdélyi Erzsébet: Népetimológiás magyarázatok a nagykőrösi földrajzi nevekben 155
Janitsek Jenő: Egyes román eredetű földrajzi nevek osztályozásának problémái 159
Lizanec Péter: Még egyszer a kárpátaljai magyarlakta települések történelmi nevének visszaállításáról 163
Torma István: Leányvár 168
Tóth László: A földrajzi köznevek tipológiái 176
SZEMÉLYNEVEK
Nyirkos István: A családnévként szereplő női keresztnevekről 183
Ördög Ferenc: A Tütösi, Tüttős, Tűtő családnevekről 188
Mizser Lajos: Pusztadaróc vezetéknevei 190
Fülöp László: A felsőszölnöki szlovén plébánia keresztneveiről 1750-1800 196
Farkas Tamás: A névválasztás szempontjai a magyar családnév-változtatásokban 200
Vörös Ferenc: Anyakönyvi adalékok a csehszlovákiai és szlovákiai magyarság jogfosztottságához 1918-tól napjainkig 204
B. Gergely Piroska: Vallási és etnikai összefüggések az erdélyi magyar és szász keresztnévhasználatban (középkor és korai újkor) 213
Zelliger Erzsébet: „...a nevedről lehullik az ékezet..." 224
Sándor Anna: A koloni keresztnevek változó világa 229
Fodor Katalin: A névdivat változása a moldvai csángóknál 232
Gasparics Gyula: Keresztnévadási szokások változásának vizsgálata a Pest megyei Tök községben 235
Fábián Zsuzsanna: Az Andrea név az olaszban 239
A. Molnár Ferenc: Finn és magyar névtörténeti megjegyzések (Az Ilona név történetéhez és egyéb adalékok) 244
Kecskés Judit: Naum, egy patrocíniumi név szerepe a miskolci görög keleti kolónia névadásában 248
Szikszainé Nagy Irma: Az ikerítő becézés a magyar szakirodalomban 251
Kornyáné Szoboszlay Ágnes: Nevek emléke -emlékek neve 256
Raátz Judit: Intern Ottó, Angicica, Lütyő és a többiek, azaz névválasztás a számítógépes csevegőcsatornán 262
Bura László: Tanári ragadványnevek Szatmárnémeti középiskoláiban 266
Szathmári István: Személy- és földrajzi nevek Szenczi Molnár Albert 1621-i magyar-latin szótárában 270
Hajdú Mihály: A személynevek közszói elemeiről 274
A NÉVTAN EGYÉB KÉRDÉSEI
Takács Edit: Karinthy Frigyes írói névadása a Tanár úr kérem című írásában 281
P. Csige Katalin: Névadás és névhasználat Sarkadi Imre A gyáva című kisregényében 287
Korompay Klára: Nevek hiánya, nevek sérülése (Irodalmi példák alapján) 290
Nagy Miklós: Kárpáthy Zoltántól Topándi Samuig (Egy fejezet Jókai írói névadásának történetéből) 293
Pethő József: Krúdy Gyula személynévadása első Szindbád-kötetében 299
Farkas Edit: A földrajzi nevek atmoszférateremtő szerepe Ottlik Géza Iskola a határon című regényében 305
Fercsik Erzsébet: Nem lehet elég korán kezdeni - névtani ismeretek egy
anyanyelvi tankönyvcsaládban 310
Hegedűs Attila: Mi a tulajdonnév? (II.) 314
Cs. Jónás Erzsébet: Névtan és fordítástudomány - Anyegin és az Onyega 317
Posgay Ildikó: Merre tart a névtudomány? (Szubjektív megjegyzések a XX. nemzetközi névtudományi kongresszusról) 322
Kis Tamás: A kocsma- és csárdanevek keletkezésének típusai 323
Minya Károly: A turkálótól a plazaig: üzletnévadás az ezredfordulón 330
ETIMOLÓGIA ÉS NYELVTÖRTÉNET
Kiss Jenő: Szómagyarázatok (emmama, ezerjó, zweigelt) 335
Zsemlyei János: Orták 338
Vörös Éva: Az apróbojtorján (Agrimonia eupatoria) elnevezései a magyar nyelvben 341
Veszprémi Eszter: A feketevarjú lexéma tájnyelvi vizsgálata a magyar nyelvjárások atlasza alapján 347
Szabadfalvi József: A csáva szó jelentéséhez és eredetéhez 351
H. Tóth Tibor: Kullancs szavunk és rokonsága 357
Németh Miklós: Orrával szép az ember 359
Keszler Borbála: A Karoling-írásjelhasználat nyomai a magyarországi nyelvemlékekben 364
Révay Valéria: Gondolatok a Halotti Beszéd tanítása kapcsán 369
Molnár Zoltán Miklós: Mai magyar nyelvi adalékok a Halotti Beszédnek mundoa jellegű hiátusához 374
D. Mátai Mária: Középmagyar kori szófajtörténeti kérdések 377
Pusztai Ferenc: Beszélt nyelv a középmagyarban 380
Gerstner Károly: Német tükörjelenségek a magyar szókészletben: akna, keringő, őrnagy 387
NYELVJÁRÁSOK
Lakatos Ilona - Károlyi Margit: Adalékok a mező: mezeje tőtípus Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei használatához 391
Juhász Dezső: A romániai magyar nyelvjárások atlasza névtudományi jelentőségéről 395
Penavin Olga: A jugoszláviai magyar nyelvjárási atlaszok tanulságai 401
Bokor József: A muravidéki magyar nyelvjárásokról és kutatottságukról 403
Guttmann Miklós: Az ö-zés jelensége Lendva környékének helyneveiben 407
EGYÉB
Békési Imre: Egy Nagy László-vers fraktálszerkezete 411
Jánosi Zoltán: A szöveg-szintű művészi archaizálás kérdéséhez 414
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv