Névtudományi vizsgálatok

Előszó

1957 szeptemberében az Akadémia I. osztálya kérdést intézett a Magyar Nyelvtudományi Társasághoz, hogy kíván-e rendezni a következő évben, és ha igen, mikor, hol és milyen témájú nagygyűlést. Először a syntaxis tárgyköre került szóba, megrendezésének helyéül pedig Pécs. Névtudományi konferencia eszméjét Kniezsa István elnök vetette fel, és mivel javaslatával Pais Dezső, Bárczi Géza, Ligeti Lajos és a választmánynak az egyetem környékén megforduló valamennyi tagja egyetértett, az elnökség ilyen értelmű választ küldött az Akadémiának. Utóbb a választmány a döntést valóban jóváhagyta, annál is inkább, mert a VI. nemzetközi névtudományi kongresszus akkoriban érkezett meghívói a témaválasztást mintegy támogatták. Tavasszal azonban a Pécsre tervezett rendezvény iránt olyan nagy érdeklődés kezdett mutatkozni, hogy mindenképpen célszerűbbnek látszott Budapesten maradni.
A Magyar Tudományos Akadémia támogatásával seregszemlénkre meghívtuk a szomszédos országok két-két tudósát, valamint van de Wijer Hendrik-Jozef professzort, a Leuvenben székelő Nemzetközi Névtudományi Bizottság főtitkárát. Sajnos, nem jöhettek el mindnyájan, de megjelent körünkben Celujkó Kirill Kuzmics, a kijevi Ukrán Nyelvtudományi Intézet igazgatóhelyettese, Terescsenkó Natalija Mitrofanovna, a leningrádi Nyelvtudományi Intézet munkatársa, Stieber Zdzisław akadémikus, varsói egyetemi tanár és Penavinné Borsi Olga újvidéki egyetemi docens. A hallgatóság száma mindig 80-120 között mozgott. A nyelvészeken kívül főleg a történészek érdeklődtek nagyobb számban, de meg-megjelentek más tudományágak képviselői is. Örvendetes volt a részt vevő egyetemi hallgatók nagy száma. Vissza