Newton álma

Fülszöveg

„Blake nagy hatása annak köszönhető, hogy radikahzmusa nem korlátozódott a társadalmi megváltásra, sem a költészetre vagy a festészetre, vagyis a művészetre. De a politikára sem, hiába reagált rá érzékenyen. Blake magát az emberi egzisztenciát kívánta felszabadítani, s ennek érdekében a teljes európai kultúrát átértékelte. Radikalizmusa Nietzsche és Freud előfutárává tette. És persze az avantgárd korai zászlóvivőjévé. A huszadik században Antonin Artaud osztja majd Blake álláspontját. Artaud André Breton hatására mélyedt el Blake írásaiban - azt követően, hogy 1924-ben maga is csatlakozott a szürrealista mozgalomhoz, amely Blake-et is az elődei közé sorolta. Később Georges Bataille lépett a nyomdokába, az ötvenes években őt követte Allén Ginsberg és a beatköltők generációja, majd Jim Morrison. A Doors együttes a nevét is - Aldous Huxley közvetítésével - Blake egyik sorából vette (»Ha megtisztítanák az érzékelés kapuit, minden olyannak jelenne meg, amilyen: végtelennek«). A maga... Tovább

Fülszöveg

„Blake nagy hatása annak köszönhető, hogy radikahzmusa nem korlátozódott a társadalmi megváltásra, sem a költészetre vagy a festészetre, vagyis a művészetre. De a politikára sem, hiába reagált rá érzékenyen. Blake magát az emberi egzisztenciát kívánta felszabadítani, s ennek érdekében a teljes európai kultúrát átértékelte. Radikalizmusa Nietzsche és Freud előfutárává tette. És persze az avantgárd korai zászlóvivőjévé. A huszadik században Antonin Artaud osztja majd Blake álláspontját. Artaud André Breton hatására mélyedt el Blake írásaiban - azt követően, hogy 1924-ben maga is csatlakozott a szürrealista mozgalomhoz, amely Blake-et is az elődei közé sorolta. Később Georges Bataille lépett a nyomdokába, az ötvenes években őt követte Allén Ginsberg és a beatköltők generációja, majd Jim Morrison. A Doors együttes a nevét is - Aldous Huxley közvetítésével - Blake egyik sorából vette (»Ha megtisztítanák az érzékelés kapuit, minden olyannak jelenne meg, amilyen: végtelennek«). A maga korában szinte ismeretlen költő mára az angol romantika legnépszerűbb alkotója lett."
fi
földényi f. lászló (1952) esztéta, irodalmár, esszéíró, 2021-ig a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára volt. Könyveit számos nyelvre lefordították, több díj nyertese (József Attila-díj, Széchenyi-díj, Lipcsei Könyvdíj az Európai Megértésért). A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, valamint a Német Nyelvi és Irodalmi Akadémia tagja.
fontosabb kötetei:
Melankólia (1984,1992,2003,2015) Caspar DávidFriedrich (1986) A medúza pillantása (1990,2013) A túlsó parton (esszék, 1990) A lélek szakadéka. Goya Szaturnusza (1993) Egy fénykép Berlinből (1995) A tágra nyílt szem (1995)
A testet öltött festmény. Látogatások műtermekben (1998) Heinrich von Kleist. A szavak hálójában (1999) Légy az árnyékom! Sophie Calle (2002) A gömb alakú torony (2003) A festészet éjszakai oldala (2004) Berlin sűrűjében (2006)
„Az irodalom gyanúba keveredett." Kertész Imre-szótár (2007) Az ész álma
A melankólia dicsérete (2017) Az eleven halál terei (2018)
i' -i ' : \V ! ¦
f: r « i i
r'
FÖLDÉNYI F. LÁSZLÓ William Blake Newton című metszetéről szóló esszéjében nemcsak a nagy jelentőségű alkotás és a hozzá kapcsolódó nyomatsorozat elemzésére vállalkozott, hanem a költő-festő intenzív és szövevényes mitológiájába is bevezeti az olvasót. Körültekintően bemutatja Blake-nek a maga korában is renegátnak számító világszemléletét és a 18-19. század fordulójának szellemi irányzatait, melyek máig éreztetik hatásukat. Miközben Főidényi feltérképezi Newton motívumait és Blake költői univerzumát, szinte észrevétlenül irányítja figyelmünket a ma is égető kérdésre: mégis miben gyökerezik a jelenkor mindent átszövő otthontalansága? Vissza