Előszó
Részlet:
A színháztervezés, számos különböző méretű, egy közös célt szolgáló helyiségek csoportosítása, a különböző szintek összeegyeztetése, egyszóval az alaprajzi megoldás, összhangban a külső...
Tovább
Előszó
Részlet:
A színháztervezés, számos különböző méretű, egy közös célt szolgáló helyiségek csoportosítása, a különböző szintek összeegyeztetése, egyszóval az alaprajzi megoldás, összhangban a külső művészi megjelenéssel, a legnehezebb építészeti feladatok közé tartozik. A nézőközönség igényeinek minél tökéletesebb módon való kielégítése jóllátás, kényelmes elhelyezés és zavartalan közlekedés szempontjaiból, a színpadi képnek kialakítása művészi hatás, történeti hűség, célszerűség és műszaki felépítés szempontjaiból a színháztervezés folyamán az építészre mindig újabb és újabb feladatokat ró, melyeket minden összeható tényezőnek tüzetes ismerete alapján csakis a térben való mélyreható gondolkodás útján oldhat meg. Ismernünk kell a színházépítés és a díszletezés fejlődésének történetét, és bár az utolsó évtizedek alatt e téren kiváló alkotások létesültek, korántsem szabad azt hinnünk, hogy a színházépítés és a díszletezés elérte fejlődésének tetőfokát. Egy új eszme, egy műszaki találmány, egy célirányos változtatás nagyszabású távlatot nyújthat a fejlődés terén.
A színház célja a drámairodalom termékeit nagyszámú közönség előtt bemutatni, erre minden tekintetben alkalmas, valamint megfelelően berendezett és felszerelt épület szükséges.
A mai színházak legtöbbjében, ha nagyobb figyelmet szentelünk a díszletnek, különösen, ha ülőhelyünk magasabb emeleten vagy erősen oldalt van, többrendbeli visszásságot észlelünk, nem kapunk megfelelő színpadi képet, a játékteret csak hiányosan, az alakokat erős rövidülésben látjuk, holott minden színházlátogatónak kivétel nélkül megvan az a kívánsága, hogy arányos és teljes színpadi képet kapjon. Az ülőhelyek magasabb és alacsonyabb árainak nem szabad azt jelenteniök, hogy drága helyről jól látni, olcsó helyről rosszul, a helyárak csakis az ülőhelyek távolságaival lehetnek arányosak. A feladat tehát a színpadi képet az összes nézők számára egyenlő értékűvé tenni.
Jelen tanulmányban a színházépítés fejlődését csak vázlatosan érintjük, éppenúgy a mai színház berendezését is csak nagy vonásokban vázoljuk. Az ismertetés lényege gyanánt új megoldás gondolatát vetjük fel, melynek e mellett megvan az ősi forrása. Kiindulásunk az, hogy a díszletezésnek ma még elkerülhetetlen nehézségeit a meglévő rendszer alapvető megváltoztatásával elhárítani törekszünk; ehhez az újszerű díszletezéshez pedig új színpad kell, ez viszont új nézőteret is követel.
Vissza