kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | Gond Alapítvány-Holnap Kiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Debrecen-Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
| Oldalszám: | 303 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 19 cm x 13 cm |
| ISBN: | |
| A tragikum | 11 |
| A genealógia fogalma | 11 |
| Érték és értékelés | |
| Kritika és teremtés | |
| A genealógia szó értelme | |
| Az értelem | 14 |
| Értelem és erő | |
| A pluralizmus | |
| Értelem és interpretáció | |
| "Egyedül a magasabb szintek számítanak" | |
| Az akarat filozófiája | 18 |
| Az erő viszonya az erőhöz: az akarat | |
| Eredet és hierarchia | |
| A dialektika ellen | 21 |
| Különbözés és ellentmondás | |
| A rabszolga hatása a dialektikára | |
| A tragikum problémája | 24 |
| A tragikum dialektikus felfogása és A tragédia születésének három tézise | |
| Nietzsche fejlődése | 27 |
| Új elemek a tragédia születésében | |
| Az affirmáció | |
| Szókratész | |
| A kereszténység | |
| Dionüszosz és Krisztus | 30 |
| Az élet mellett vagy ellen | |
| A dialektikus gondolkodás keresztény jellege | |
| A dialektikus és a dionüszoszi gondolkodás ellentéte | |
| A tragikum lényege | 34 |
| A tragikum és az öröm | |
| A drámától a héroszig | |
| A létezés és az igazságosság értelme | |
| A létezés problémája | 38 |
| A bűnös lét és a görögök | |
| Anaximandrosz | |
| A vétkes lét és a kereszténység | |
| A felelőtlenség értéke | |
| Létezés és ártatlanság | 42 |
| Ártatlanság és pluralizmus | |
| Hérakleitosz | |
| A változás és a változás léte, a sok és a sokaság egysége | |
| Az örök visszatérés avagy a játék | |
| Kockadobás | 46 |
| A két idő | |
| Véletlen és szükségszerűség: a kettős affirmációs | |
| A kockadobás és a valószínűség-számítás ellentéte | |
| Következmények az örök visszatérésre nézve | 50 |
| A véletlen megérlelése | |
| Káosz és körforgás | |
| Nietzsche szimbolikája | 53 |
| Föld, tűz, csillag | |
| Az aforizma és a költemény jelentősége | |
| Nietzsche és Mallarné | 56 |
| Hasonlóságok | |
| Az ellentét: eltörölni vagy állítani a véletlent? | |
| A tragikus gondolkodás | 60 |
| A tragikum szemben a nihilizmussal | |
| Affirmáció, öröm, teremtés | |
| A próbakő | 63 |
| Különbség Nietzsche és más tragikus gondolkodók közt | |
| Pascal fogadása | |
| A neheztelés és a nihilizmus problémájának súlya | |
| Aktív és reaktív | 67 |
| A test | 67 |
| Mire képes a test? | |
| A test felsőbbsége a tudathoz képest | |
| Aktív és reaktív erők, a testet konstituáló erők | |
| Az erők megkülönböztetése | 69 |
| A reakció | |
| Reaktív koncepciók az organizmusról | |
| Aktív plasztikus erő | |
| Mennyiség és minőség | 72 |
| Erő-mennyiség és erő-minőség | |
| Minőség és mennyiségi különbség | |
| Nietzsche és a tudomány | 75 |
| A nietzschei mennyiség-koncepció | |
| Az örök visszatérés és a tudomány | |
| Az örök visszatérés és a differencia | |
| Az örök visszatérés első aspektusa: fizikai és kozmológiai doktrína | 78 |
| A végállapot kritikája | |
| A változás | |
| A változás és az örök visszatérés szintézise | |
| Mi a hatalom akarása? | 82 |
| A hatalom akarása mint az erő differenciálás (genealógiai) eleme | |
| Hatalom-akarás és erők | |
| Örök visszatérés és szintézis | |
| Nietzsche pozíciója Kanthoz képest | |
| Nietzsche terminológiája | 87 |
| Akció és reakció, affirmáció és negáció | |
| Eredet és fordított kép | 91 |
| A reakció és tagadás vegyülete | |
| Miként származik ebből a differencia fordított képe | |
| Miként válik az aktív erő reaktívvá | |
| Az erőmérés problémája | 94 |
| "Kötelességünk mindig óvni az erőseket a gyengéktől" | |
| Szókratész fonákságai | |
| A hiearchia | 97 |
| A szabadgondolkodók és a szabad szellem | |
| A hierarchia | |
| Az aktív és reaktív szavak különböző értelmei | |
| Hatalom-akarás és hatalom-érzés | 100 |
| A hatalom akarása és érzékenység (pathos) | |
| Az erőváltozás | |
| Az erők reaktívvá-válása | 103 |
| Reaktívvá-válás | |
| Az ember csömöre | |
| Az örök visszatérés mint lesújtó gondolat | |
| Az értelem és az értékek ambivalenciája | 106 |
| A reakció ambivalenciája | |
| Eltérő jellegű reaktív erők | |
| Reakció és tagadás | |
| Az örök visszatérés második aspektusa: etikai és kiválasztó gondolat | 109 |
| Az örök visszatérés mint vigasztaló gondolat | |
| Első szelekció: a féligakarások kiküszöbölése | |
| Második szelekció: a nihilizmus betetőzése, a tagadás átváltozása | |
| A reaktív erők nem térnek vissza | |
| Az örök visszatérés problémája | 114 |
| Aktívvá-válás | |
| Az egész és a pillanat | |
| A kritika | 117 |
| A humán tudományok átalakítása | 117 |
| Reaktív tudomány-modell | |
| Egy aktív tudományért: a nyelvészet | |
| Az orvos, művész, törvényhozó filozófus | |
| A kérdés formája Nietzschénél | 121 |
| A Micsoda? kérdése és a metafizika | |
| A Kicsoda? kérdése és a szofisták | |
| Dionüszosz és a Kicsoda? kérdése | |
| Nietzsche módszere | 124 |
| Kicsoda?... = Mit akar?... | |
| Dramatizáló módszer: differenciális, tipológiai, genealógiai módszer | |
| Szemben az elődökkel | 126 |
| Három téveszme az akarat filozófiájában | |
| A hatalmat reprezentációs tárggyá tenni | |
| Kurrens értékek függvényévé tenni | |
| Harc vagy küzdelem tétjévé tenni | |
| Szemben a pesszimizmussal és Schopenhauerral | 131 |
| Hogyan vezeti a filozófust e három téveszme az akarat korlátozásáig, sőt megsemmisítéséig | |
| Schopenhauer mint e tradíció végeredménye | |
| Alapelvek az akarat filozófiájához | 133 |
| Akarat, teremtés és öröm | |
| A hatalom nem az, amit az akarat akar, hanem az, aki akar az akaratban | |
| Az adományozó erény | |
| A differenciális elem és a kritika | |
| A morál genealógiájának síkja | 137 |
| Valódi kritikát alkotni | |
| A három értekezés A morál genealógiájában: paralogizmus, antinómia és ideál | |
| Nietzsche és Kant az alapelvek felől | 140 |
| A kanti kritika hiányosságai | |
| Milyen értelemben nem tekinthető ez "kritikának" | |
| A kritika megvalósítása | 143 |
| A kritika és a hatalom akarása | |
| Transzcendentális és genealógiai princípium | |
| A filozófus mint törvényhozó | |
| "Kant sikere pusztán teológus siker" | |
| Nietzsche és Kant a következmények felől | 147 |
| Az irracionalizmus és a kritikai instancia | |
| Az igazság fogalma | 148 |
| A dramatizáló módszer gyakorlása | |
| Spekulatív pozíció, morális ellentét, aszketikus ellentmondás | |
| Az élethez képest felsőbbrendű értékek | |
| Megismerés, morál és vallás | 153 |
| Kétféle mozgás | |
| "A legfélelmesebb következtetés" | |
| A gondolkodás és az élet | 156 |
| Az élet és a megismerés szembeállítása | |
| Az élet és a gondolkodás rokonsága | |
| Az élet új lehetőségei | |
| A művészet | 159 |
| A művészet mint az akarat gerjesztője | |
| A művészet mint a hamis magasabb hatalma | |
| A gondolkodás új képe | 161 |
| Posztulátumok az igazság doktrínájában | |
| Értelem és érték mint a gondolkodás elemei | |
| Az alantasság | |
| A filozófia szerepe: az üstökösfilozófus | |
| A korszerűtlen | |
| A módszer és a kultúra ellentéte | |
| Görög vagy német-e a kultúra? | |
| A gondolkodás és a három anekdota | |
| A nehezteléstől a rossz lelkiismeretig | 175 |
| Reakció és neheztelés | 175 |
| A reakció mint válasz | |
| A neheztelés mint cselekvésképtelenség | |
| A neheztelés alapja | 176 |
| A topográfiai hipotézis Freudnál | |
| Inger és nyom Nietzsche szerint | |
| Miként szűnik meg egy reakció cselekvőnek lenni | |
| Minden a reaktív erők közt zajlik | |
| A neheztelés tipológiája 334 | 180 |
| A neheztelés két aspektusa: topológiai és tipológiai | |
| A bosszú szelleme | |
| Nyomok emléke | |
| A neheztelés karakterei | 183 |
| Képtelenség a csodálatra | |
| Passzivitás | |
| Vádaskodás | |
| Jó-e? Gonosz-e? | 187 |
| Én jó vagyok, tehát te gonosz vagy | |
| Te gonosz vagy, tehát én jó vagyok | |
| A rabszolga nézőpontja | |
| A paralogizmus | 192 |
| A bárány szillogizmusa | |
| A fikció mechanizmusa a neheztelésben | |
| A neheztelés kifejlődése: a zsidó pap | 194 |
| A topológiai aspektustól a tipológiai aspektusig | |
| A pap szerepe | |
| A pap judaikus formában | |
| Rossz lelkiismeret és bensőgégesség | 200 |
| Visszafordulás önmaga ellen | |
| Bensőségessé-válás | |
| A fájdalom problémája | 202 |
| A rossz lelkiismeret két aspektusa | |
| A fájdalom külső és belső értelme | |
| A rossz lelkiismeret kifejlődése: a keresztény pap | 204 |
| A pap keresztény formában | |
| A bűn | |
| Kereszténység és judaizmus | |
| A fikció mechanizmusa a rossz lelkiismeretben | |
| A kultúra prehisztorikus szempontból tekintve | 207 |
| A kultúra mint kiképzés és kiválasztás | |
| Az ember nembeli tevékenysége | |
| Beszéd-memória | |
| Az adósság és a büntetés egyenlete | |
| A kultúra poszthisztorikus szempontból tekintve | 211 |
| A kultúra eredménye | |
| A szuverén individuum | |
| A kultúra hisztorikus szempontból tekintve | 215 |
| A kultúra fordulata | |
| A tűzkutya | |
| Miként oltódik be szükségszerűen a rossz lelkiismeret fikciója a kultúrába | |
| Rossz lelkiismeret, felelősség, bűnösség | 219 |
| A felelősség két formája | |
| A reaktív erők társulása | |
| Az aszketikus ideál és a vallás lényege | 222 |
| Pluralizmus és vallás | |
| A vallás lényege vagy hajlama | |
| A reaktív erők és a semmi akarásának szövetsége: nihilizmus és reakció | |
| A reaktív erők győzelme | 226 |
| Az emberfeletti ember: A dialektika ellen | 231 |
| A nihilizmus | 231 |
| Amit a "nihi" jelent | |
| A szánalom elemzése | 233 |
| Háromfajta nihilizmus: negatív, reaktív és passzív | |
| Isten belehalt a szánalomba | |
| Az utolsó ember | |
| Isten halott | 238 |
| A drámai kijelentés | |
| "Isten halott" különféle értelmei | |
| A zsidó tudat, a keresztény tudat (Szent Pál), az európai tudat, a buddhista tudat | |
| Krisztus és Buddha | |
| A hegelianizmus ellen | 244 |
| Általános és különös a dialektikában | |
| Az ellentétek absztrakt jellege | |
| A Kicsoda? kérdése szemben a dialektikával | |
| Fikció, nihilizmus és reakció a dialektikában | |
| Változatok a dialektikára | 248 |
| Stirner jelentősége a dialektika történetében | |
| Az újraelsajátítás problémája | |
| A dialektika mint az Én elmélete | |
| Nietzsché és a dialektika | 253 |
| Az emberfeletti ember és az átváltozás jelentősége | |
| A felsőbbrendű ember elmélete | 255 |
| A felsőbbrendű ember különféle alakjai | |
| A felsőbbrendű ember ambivalenciája | |
| Vajon lényege szerint "reaktív" az ember? | 258 |
| Az ember a reaktívvá-válás | |
| "A természet elhibázott teremtményei vagytok" | |
| Cselekvés és affirmáció | |
| Nietzsche szimbolikája a felsőbbrendű emberre vonatkozóan | |
| A két tűzkutya | |
| Nihilizmus és átváltozás: a fókuszpont | 265 |
| A betetőzött, önmaga által legyőzött nihilizmus | |
| A hatalom akarása: ratio cognoscendi és ratio essendi | |
| Az ember, aki el akar pusztulni avagy az aktív tagadás | |
| A tagadás átfordulása, a fordulópont | |
| Az igenlés és a tagadás | 271 |
| A szamár igene | |
| Zarathustra jele, a démon | |
| A pozitív negativitása | |
| Az affirmáció értelme | 277 |
| A szamár és a nihilizmus | |
| A valóság állítólagos pozitivitása ellen | |
| A "mai idők emberei" | |
| Aki affirmál, nem hordoz, nem vállal magára | |
| A lételmélettel szemben | |
| A kétszeres affirmáció: Ariadné | 285 |
| Az affirmáció affirmációja (kétszeres affirmáció) | |
| Ariadné misztériuma, a labirintus | |
| Differencia, affirmáció, örök visszatérés | |
| Dionüszosz értelme | |
| Dionüszosz és Zarathusta | 290 |
| A lét mint kiválasztás | |
| Zarathustra és az átváltozás: az oroszlán | |
| Az átváltozástól az örök visszatérésig, és vissza | |
| A kacagás, a játék, a tánc | |
| Összegzés | 296 |
| A fordító utószava | 301 |
| Felhasznált szövegek | 303 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.