Nincsen halál, csak élet

Előszó

Ebben a kis könyvben röviden összefoglalom azt, amit a spiritiszta szeánszokon az ember túlvilági kapcsolatairól és sorsáról hallottam. A szeánszokat 1924-től 1929-ig Borbély Andor barátom lakásán tartottuk, kinek felesége beszélő médiumitással közvetitette a szellemnyilatkozatokat. Gyakran más médiumok is voltak jelen, úgyhogy néha egész szellemcsoportok jelentkeztek egyszerre. E könyv anyaga - mely tulajdonképen egy nagyobb munkámnak a kivonata - egyrészt az üléseinken megnyilvánult szenvedő szellemek vallomásaira, másrészt - különösen - azokra a tanításokra támaszkodik, melyeket körünk vezető szellemei mondottak. Nagyon sokat köszönök Irmának, aki földi életében feleségem volt és rövid, boldog házasságunk után hirtelen elhúnyt. A halál azonban nem szakította el körünktől, melynek tagja volt, mert átköltözése után csakhamar jelentkezett és elmondta, mit tapasztalt odaát. Nyilatkozataiból, melyek immár egy vaskos könyvet is megtöltenének, merítettem a legtöbbet.
Valamikor én magam is teljesen tagadó voltam. A világháborúból és a hosszú hadifogságból megváltozva tértem vissza, de a spiritizmusban kételkedtem. Ezeken a szeánszokon azonban annyi meggyőző bizonyitékot kaptam arra nézve, hogy az ott elhangzott nyilatkozatok nem a médimtól, hanem a rajta keresztül megnyilatkozó, de tőle független szellemektől származnak - hogy az, amit itt leírok, nemcsak hitem, hanem tudományos meggyőződésem is. Azzal az óhajtással adom tehát közre ezt a kis munkát, hogy abba, akiben már felébredt a tulvilág létezésének sejtelme, ezt megerősítsem, annak pedig, aki még nem jutott el e megismerésig, az útat oda megkönnyítsem. Vissza