Nippon

Előszó

A testvér magyar nemzet olvasóközönségének kezébe egy új Japánt ismertető munka került, melynek szerzője Zsuffa Sándor m. kir. alezredes, aki életének legnehezebb időszakában ismerte meg a japáni nemzetet. A szerző ugyanis az első világháború idején orosz hadifogságba került, ahonnan a szibériai japáni expediciós hadsereg szabadította meg. Ez volt a világtörténelemben a japánoknak és a magyaroknak első találkozása és ez a találkozás a minden szépért és nemesért lelkesedő szerző lelkében úgy látszik, kitörölhetetlen nyomokat hagyott. Valószínűleg ez lelkesítette őt arra, hogy tovább foglalkozzék népünk történelmével, irodalmával és művészetével. Évtizedes szorgalmas munkájának eredménye ez a könyv, melynek célja, hogy Japán megismerését Magyarországon előbbre vigye. Adja Isten, hogy ezt a nemes célt, amit a könyv kiváló szerzője maga elé tűzött, siker koronázza.

Budapest, 1943. évi április hó 28-án.
Dr. Suidó Isao,
a japán császári követség ügyvivője. Vissza

Fülszöveg

Zsuffa Sándor könyve hű és eleven tükörben mutatja meg Nippont a mai világfergetegben a német birodalom oldalán küzdő hatalmas távolkeleti szövetségest. A magyarság régóta élénk érdeklődéssel és meleg rokonszenvvel tekint a Felkelő Nap országa, Japán felé s ezt a rokonszenvet most még jobban elmélyíti a közös sorskérdés, ami a magyar közönség számára Zsuffa munkájának külön időszerűséget ad. A jellemző és tanulságos kép, amelyet a könyv modern civilizáció minden vívmányát használó s ősi lelkületét mégis megőrző Japánról nyújt, évtizedes munka eredménye, de alapjait azok a tapasztalatok és élmények adják meg, amelyekben a szerzőnek a mult világháborúban, mint japán hadifogolynak volt része. Az első rész Kínát, a harmadik az európai nagyhatalmak és Amerika keletázsiai érdekeit ismerteti. a könyv gerincét képező középső rész foglalkozik aztán részletekben menően Japánnal. Sorra veszi történelmét, földrajzi sajátságait, vallását, erkölcsi világképét, bel- és külpolitikáját ipari, kereskedelmi és társadalmi viszonyait, kulturális életét, ma is a régi hőskultusztól áthatott hadseregét. Végül a magyar-japán barátság kifejlődését ismerteti, rámutatva a messzi multnak azokra a szálaira is, amelyek az ősmagyarságot rokonszálakkal fűzték Nippon népéhez. Zsuffa Sándor alezredes nagy felkészültségű, érdekes könyvéhez, amelyet pompás eredeti fényképfelvételek illusztrálnak, dr. Suido Isao, a budapesti japán követség ügyvivője írt előszót. Vissza